3 az 1-ben

3 az 1-ben, induljon jól a hét, egy kis kulturmix senkinek sem árt. Rögtön egy mai eseménnyel kezdeném, finn festőművész Maria B. Raunio a Bródy Sándor utcában. Aztán pénteken Kistehén, most mindenki a zenekarra gondolt – remélem, és végezetül a Néprajzi Múzeum őszbúcsúztató családi napjáról lesz szó. Egyiket se hagyják ki.

3 az 1-ben, induljon jól a hét, egy kis kulturmix senkinek sem árt. Rögtön egy mai eseménnyel kezdeném, finn festőművész Maria B. Raunio a Bródy Sándor utcában. Aztán pénteken Kistehén, most mindenki a zenekarra gondolt – remélem, és végezetül a Néprajzi Múzeum őszbúcsúztató családi napjáról lesz szó. Egyiket se hagyják ki.

Maria B. Raunio: Egyedül – Együtt.

Az Ari Kupsus Galéria 2011. november 2-án, szerdán nyitja meg Maria B. Raunio „Egyedül-együtt" című kiállítását. Maria B. Raunio finn származású, de 11 éve él Budapesten és idén diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Nagy Gábor volt a mestere. Az északi származása akaratlanul is alakítja művészetét, a megtapasztalt magány, ami ebben az értelemben egyáltalán nem negatív, minden csónakban és nőben ott van, amit valaha lefestett.

,,A friedrichi, északi ember, aki a tengerparton áll és maga elé néz a messzeségbe, egy kis apró egység a hatalmas természetben. Ezt sugallja az a természetes aktus is, amikor az édesanyám a jeges téli tóra lép és megnézi a körülötte terülő végtelen tájat, csendben elmélkedik, és hosszú percek után visszafordul. Az egyedülléte mértéktelen, de a jelenléte erős és a természettel való együttléte tagadhatatlan. „- nyilatkozta Maria.

A stílusa expresszív, érzelmeket ébreszt. Talán még félelmet is abban, aki nem tudja elfogadni-befogadni a magányt. A téma nagyon személyes, ugyanakkor minden embernek, különösen minden nőnek szól. Ezt hangsúlyozza az is, hogy Marianak hat éve állandó modellje van, akinek a szellemisége, érzésvilága segíti az adott megvalósítandó téma végleges képi megformálását, de soha nem konkrétan őt festi, hanem egy általános nőt jelenít meg. A kiállítás címe: Egyedül-együtt. Ez, a festőnő egyik legkedvesebb női életszakaszára, a várandósságra is utal. A festményein szinte szakralizálva jelennek meg a gyermeküket szívük alatt hordó anyák. Egyedül, mint anya, hiszen ez egy olyan állapot, ami nem adható át teljesen soha másnak, szavakkal nem körülírható. Mégis együtt a gyermekkel, aki már ott van, soha nem hagyja egyedül.

Az ünnepélyes megnyitóra november 2-án 18 órától kerül sor, a kiállítást Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete nyitja meg. A tárlat november 26-ig tekinthető meg.

Ari Kupsus Galéria, 1088 Bródy Sándor utca 23/b.

Bereczky Lóránd a Magyar Nemzeti Galéria korábbi főigazgatója mondta az alábbiakat – többek között – egy régebbi kiállítás megnyitóján, amelyen három hölgy művész egyike volt Maria: „…kezük engedelmeskedik a gondolataiknak, lelküknek és nem a kéz diktál, hanem az érzés. Szeretettel adják tovább az élményt, értékké fogalmazva és jól érzi magát az ember a művek társaságában. Ez a legtöbb, amit a művészet adhat."

Győződjenek meg Önök is e szép gondolat igazáról.

Fehérnek fehér – a Kistehén és a K2 közös koncertfolyama, november 4-én.

„Fehérnek fehér" – olvasható a Kistehén és KHJ új zenekarának közös koncertjét hirdető plakátokon. De mit rejt ez a cím? Kollár Klemencz László és Kardos Horváth Janó nem csupán a kezdőbetűjükben, valamint „háromnevűségükben" kapcsolódnak össze november 4-én, a Millenárison. Zenekaraikkal és minden tevékenységükkel alternatívak. Nem kizárólag a szó zenei értelmében. Alternatívát jelent mind a gondolkodásmódjuk, mind pedig az üzenetük, amelyet évek óta sugároznak – színpadon és azon kívül. Alternatíva és megoldások. A különleges alkalomra közös dal is készül Fehérnek fehér címmel! Amellett, hogy két zenekar ad egymás utáni koncertet, egy folyamat részesei lehetnek a hallgatók. A közös zenélés folyamán egy további „exkluzivitása" is lesz az estnek. KHJ új, K2 nevű csapata itt mutatkozik be a széles nyilvánosság előtt! Majd közös dalok után lép színpadra a Kistehén, egy építkező, koncepciózus műsor keretében. Egy igazán különleges élmény részesei lehetnek mindazok, akik eljönnek november 4-én a Millenárisra!

Millenáris Fogadó, november 4-én 20 óra.

Madarat tolláról, csigát, kagylót héjáról… Őszbúcsúztató családi nap lesz a Néprajzi Múzeumban, 2011. november 6-án vasárnap, 11.00 – 16.00. óráig.

A családi napon madártoll, illatgyökér és kagylóhéj vezeti végig a látogatókat az Amazónia. Utak az Indiánokhoz és a Kauri és nagyító. Bíró Lajos óceániai ékszerei című, térben összekapcsolódó különleges kiállításokon. Mennyire távoliak tőlünk ezek a kultúrák? Hogyan élnek régi és mai lakóik? Miből készítik használati tárgyaikat, ékszereiket? Mi a nők és mi a férfiak feladata egy hagyományos közösségben? A kiállítások rendezői, Főzy Vilma és Biró Anna muzeológusok segítenek a látogatóknak megfejteni a műtárgyak üzenetét. Közös mese és játék, kreatív alkotóműhely, természettudományi előadás és izgalmas dokumentumfilmek teszik teljessé a családi múzeumi élményt.

Néhány szóban a programokról:

11.00 Piripirí, az illatgyökér

Muzsikás, dramatikus játék egy amazóniai mese nyomán. Gulyás Anna mesél a Los Andinos kíséretében. Azokban az időkben, amikor még nem volt gonoszság a földön, s az állatok emberi nyelvet beszéltek, megjelent közöttük egy fiú. Az állatok, s a faluból a lányok nem tudták eldönteni, ki lehet ő: ember, állat, vagy a csillagok honából valaki? A szépséges fiú csak üldögélt a folyó partján, s énekelt, énekelt: csodálatos illat lengte körül. Ő volt Piripirí.

S hogy mi végre jött az erdőbe Piripirí? Megtudható az Évkerék társulat dramatikus előadásából, melyet a Los Andinos Zenekar muzsikája kísér őserdei hangokkal, síppal, dobbal, kagylókürttel…                                                                  

11.00-16.00 Amazóniai és óceániai műhely

Kézműves foglalkozások, játékkészítés és játék gyerekeknek

Az esőerdő állatai – nagy madárrajzolás

Hozz egy pólót!- textilnyomatok Amazónia jegyében                   

Óceániai ékszerek kagylóból, gyöngyből                 

Ki a legügyesebb madárvadász? – játék fúvócsővel

Ki a legjobb kosárba dobó? – játék tollaslabdával

Múzeumi nyomkeresés – „Nagy keresés kis ajándék"

12.00 Perui Amazónia és az Andok gazdag madárvilága

Bankovics Attila előadása, aki a Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményének vezetőjeként többször fordult meg Dél-Amerikában. Előadásában a legutóbbi, Peruba vezető útján tett megfigyeléseiről számol be.

13.30-16.00 Cséke Zsolt filmjei

A Hubulák, Óceániai csavargások, és az Emberevők földjén című filmek vetítése.

Cséke Zsolt geográfus végzettségű producer, rendező és operatőr, aki 1995 óta készít ismeretterjesztő dokumentumfilmeket a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Spektrum TV számára. Az alkotó filmjeit „Kamera a hátizsákban" sorozatcím alatt mutatja be.

Hubulák

A hubulák népe Új – Guineában él, körülbelül három magyarországnyi területen. Az európai felfedezők közül először Stein Aurél adott hírt a kőkorszaki körülmények között élő népcsoportról, akik mára természetesen "civilizálódtak." Cséke Zsolt egyszemélyes expedíciója éppen ennek a dolognak járt a végére, vajon ezek az "áldások" milyen mértékben változtatták meg a törzsek tagjainak életét ezen megkapó természeti szépségű hatalmas szigeten?

Óceániai csavargások

A sorozat Óceánia szigetein kalauzolja végig a nézőket. A természeti értékek mellett képet kaphatunk az ősi polinéz hagyományokról és kultúráról, a film bemutatja a helybéliek mindennapjait leginkább átszövő elemeit. Figyelme nem kerüli el a táj olykor megejtő szépségeit sem.

Emberevők földjén

Pápua „csodaország". Szépségétől elbűvölve így nevezték a Pápua Felföld déli részét azok a kutatók, akik 1935-ben elsőként merészkedtek erre a területre. Itt fekszik a csak nemrég felfedezett, a huli törzs által benépesített Tari-medence, amely manapság is Pápua Új-Guinea legritkábban látogatott része. Cséke Zsolt egyszemélyes, hátizsákos-bakancsos expedíciója során arról faggatott egy öreg pápuát, hogyan találkozott az első fehér emberrel és mit gondol a törzs életében azóta bekövetkezett változásokról, majd részt vesz egy esküvőt követő mágikus szertartáson. A törzsi háborúk még ma is gyakoriak a hulik földjén és a film készítésekor is folyt a harc. A hulik életének számtalan aspektusa néz farkasszemet a XXI. század kihívásaival.

14.00 Amazóniai kecsua zenék a Los Andinos együttes tolmácsolásában.

Népzene az ecuadori Napo és Pastaza tartományokból, valamint a perui Iquitos-ból.

A Los Andinos ízelítőt ad Tárnok Ákosnak, a zenekar vezetőjének Lorocachiban rögzített hangfelvételeiből, bemutatja az amazóniai kecsuák ritmusait és hangszereit:

a pentaton hangolású pánsípot a paya-t, az oldalfújós bambuszból készült flauta-t és az ajaksípos pingullu-t. Igen kedvelt az egy fából faragott hegedű, melyen a sajátos galindo hangolással játszanak. Akkordozásra gitárt használnak. Legkisebb dobjuk a caja, melyre majombőrt húznak. Csörgőknek különböző növények kemény terméshéjait alkalmazzák. Ezen a vidéken is megtalálható a sanjuanito és tushuy ritmus. Felhangzik továbbá az iquitosi zene is, melyben a gitár mellett használnak mandolint is, és egy hosszú peremfurulyát, a quena grande-t. Népszerű a wayno ritmus, de a sitaracuy már inkább Iquitosra és környékére jellemző. A kisebb dobot itt is cajon-nak hívják, de használatos egy nagyobb is, a wankara.

A programok melletti tárlatvezetések: 11 és 15 órakor az Amazónia, 11.30 és 15.30 órakor az Óceánia kiállításon Főzy Vilma ill. Bíró Anna vezetésével.

A program a Múzeumok Őszi Fesztiváljának része.

NÉPRAJZI MÚZEUM

Budapest V., Kossuth Lajos tér 12.

www.neprajz.hu  

Lantai József