3 Az 1-ben Ajánlatom Csak Zene

Kezdeném Szulák Andrea koncertjével, folytatom a Besh o droM-mal és végül jön a MÁV Szimfonikus Zenekar háromszor. Jó szórakozást.

Szerda este Szulák Andrea lép fel az Állatkertben.

2013. június 5-én, szerdán este indul a „Zenés állatkerti esték" koncertsorozat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. (lásd: http://euroastra.hu/node/71556) A nyitó koncert fellépője Szulák Andrea lesz, akit Bolba Tamás kísér majd zongorán. A „Kedvenc dolgaim" címet viselő koncert helyszíne – az eredeti terveknek megfelelően – a Varázshegy központi csarnoka, a Csillagtér. Az előadás helyszíne teljesen fedett, tehát az esetleges kedvezőtlen, esős időjárás sem fogja érinteni a koncertet. A koncert maga 20 óra 30 perckor kezdődik, de az eseményre érkező vendégeket már 19 órától beengedik az Állatkertbe, illetve magába a Varázshegybe is. Ez azt jelenti, hogy az előadás megkezdése előtt még a Varázshegyet is felfedezheti a közönség.

A következő hetekben tovább folytatódik majd a nyáresti koncertsorozat, minden szerdán más és más művész, előadó lép majd fel az Állatkert színpadán. Jövő héten például a Sárik Péter Trió és Micheller Myrtill kínál különleges zenei csemegét a zenebarátoknak.

2013. június 5. 20:00

Szulák Andrea koncert – „Kedvenc dolgaim"

Fővárosi Állat- és Növénykert

1146 Budapest, Állatkert krt. 6-12.

http://www.zoobudapest.com/

Június 7-én szezonzáró bulival vár mindenkit az Európa Pont. Az estét a szlovén nagykövetség 'You See Me – I See You: Kulturális sokszínűség roma szemmel' című fotókiállítása nyitja. 20 órától a számos hazai és külföldi teltházas koncertet adó, román, magyar, cigány és balkáni szólamokat újraértelmező Besh o droM zenekar szabadítja ránk zenei repertoárját. A kelet-európai és balkáni kultúrák népzenéit ötvöző dallamokra már az amerikai közönség is felfigyelt, hiszen a Montreali Jazz Fesztiválon több száz zenekar közül választották a Besh o droM-ot az év egyik nagy felfedezettjének.

Idén szeptembertől nyárig 6 kiállítást tekinthettetek meg a látogatók, közel 15 filmet és koncertet élvezhettek, és több mint 20 beszélgetésen és előadáson vehettek részt az Európa Pontban. Az év folyamán megannyi színes téma került terítékre, így a tudásalapú társadalom, a mobilitás, befogadó Európa, az emberi jogok, az Unió soros elnöke Írország, a demokrácia, a nők boldogsága, a romák helyzete, a környezettudatosság és a kulturális sokszínűség. A rendezvények alkalmával találkozhattak Polgár Judittal, Prof. John Dunn demokrácia szakértővel, Lajkó Féix-szel, Snétberger Ferenccel, Sebestyén Mártával, a Szilvási Gipsy Folk Band-el, Herczku Ágnes énekesnővel, Sinha Róbert gitárművésszel, a Független Színházzal, Rakonczay Gáborral és még számos, érdekes művésszel, fiatallal, esztétával.

A szezon méltó lezárásaként június 7-én a belépés, mint mindig, most is ingyenes!

Kellemes nyári szünetet kívánva szeptemberben ismét várja Önöket az Európa Pont.

2013. június 7-én 19:30 (péntek)

Szezonzáró buli az Európa Pontban.

Besh o droM koncert

http://ec.europa.eu/magyarorszag/eps/index_hu.htm

A hétvégén, június 7-én, 8-án három koncertet ad a MÁV Szimfonikus Zenekar az Olasz Kultúrintézetben.

2013. június 7. (péntek) 19.00, és 2013. június 8. (szombat) 11.00 óra.

A program:

E. Schneider: Gordonkaverseny (Dugud) – magyarországi bemutató

G. Mahler: IV. szimfónia

Közreműködik: Rácz Rita (szoprán), Fenyő László (gordonka)

Vezényel: Csaba Péter

„A IV. G-dúr szimfónia 1900 körül, Mahler bécsi operaigazgató-éveiben keletkezett.

1901-ben ő maga vezényelte a mű bemutatóját Münchenben. A természetélmény és a népdalinspiráció mellett itt felfigyelhetünk a bécsi klasszikus szimfóniák nyilvánvaló hatására is. A mű hangulata mindvégig derűs, terjedelme és zenekari apparátusa Mahler többi szimfóniájához képest kisebb, formálása tömörebb. A tételek rendje Beethoven IX. szimfóniájára utal, nemcsak azzal, hogy a scherzo – illetve az ennek megfelelő Ländler – a második helyre került és a zárótételben énekhang csendül fel, hanem azzal is, hogy a leglényegesebb, legszélesebben kibontott mondanivalót a harmadik helyen álló lassú tétel hordozza. Míg azonban Beethoven szimfóniájának fináléjában nagyszabású énekes együttes szerepel, addig Mahler szopránhangra írt zenekari dallal fejezi be művét. Ez a dal – mint több más alkalommal is – a Des Knaben Wunderhorn című gyűjteményből való, a mennyei élet boldogságát zengi." (Pándi Marianne Hangversenykalauz)

2013. június 8. (szombat) 17.00 kamarazenei-sorozat programja:

G. Rossini: Duett gordonkára és nagybőgőre

G. Verdi: Kvartett (e-moll vonósnégyes)

Közreműködnek: a MÁV Szimfonikus Zenekar művészei

„A XIX. században az olasz hangszeres zene – így a kamarazene is – messze elmarad a színpadi művek világraszóló alkotásai mögött. Amit az olasz zeneszerzők ezekben az évtizedekben a világgal közölni akartak, azt az opera nyelvén mondták el. Tévedés volna azt hinni, hogy egyetlen vonósnégyesével Verdi e műfaj továbbélését kívánta biztosítani. Számára ez a munka pihenőt jelentett az Aida után, kikapcsolódást régebbi munkáinak (Simone Boccanegra, Don Carlos) átdolgozása közben és – nem utolsósorban – „ujjgyakorlatot".

A világhírű zeneszerző, aki az emberi hanggal mindent ki tudott már fejezni, különös becsvágyát elégítette ki annak bizonyításával, hogy a kvartettírás nagy koncentrációt követelő művészi feladatát is meg tudja oldani. A vonósnégyest 1873-ban írta.

Természetesen az a komponista, aki egy életet már eltöltött azzal, hogy csodálatos dallamokat irt énekhangra, nem tagadhatja meg önmagát akkor sem, amikor négy vonós hangszerre komponál. Ugyanaz a bőven ömlő, kifejezésben gazdag dallamosság hatja át a vonósnégyest is, mint a Verdi-operákat; nem is kelt kevesebb illúziót az a körülmény, hogy emberi hang helyett hegedű énekli e dallamokat, mert megkapó naivsággal váltogatja ugyan a komponista az első- és második hegedűt a dallam megszólaltatása során, de az igazi, vérbeli heti vonósnégyes-faktúra alapvetően idegen számára. A vonósnégyes első tétele ennek a szélesen ívelő áriamelodikának, a derekas kontrapunktikának és a zenekari hanghatású, tömött homofóniának hatásos keverékét a kódában dúr hangzássá magasztosult, himnikus dallami tetőponttal toldja meg. Az Andantino tempójú második tétel cabaletta-szerű szólamát az első hegedűtől „con eleganza", azaz választékos bájjal kívánja hallani a zeneszerző. Nem lehet nem azt képzelnünk, hogy ezt a pikáns harmóniai fordulatokkal és gordonka-pizzicatókkal kísért, sejtelmes dalocskát egy délceg és nemes érzelmektől fűtött, ám a helyzet kényszerének engedve álruhába bújtatott hősszerelmes énekli valamelyik kietlen tisztáson, egy több mint gyanús jósnő orákulumára várva. Ellenállhatatlan a sistergő és briliáns harmadik tétel varázsa, amelyet ugyan szerzője készakarva nem nevez scherzónak – ezt a finálé számára tartva fenn -, de amelynek scherzo jellegéhez nem férhet kétség. Az ámuló hallgató akarva, nem akarva tovább társítja képzeteit, és a hetykén fickándozó motívumok lelki szemei elé idézik a bájos és karcsú Oszkárt, aki tudja, de nem mondja… A vonósnégyes kontrapunktikus zárótételét Scherzo Fuga felirattal látta el a zeneszerző, a scherzo jellegre azonban pusztán a téma staccato megszólaltatása utal. Igen különös ez a téma, sejtelmes és sokat sejtető, amint halkan és könnyedén a második hegedűn felhangzik; a második belépés az első hegedűé, a harmadik a gordonkáé és utoljára a brácsán lép be a téma. Ha ezúttal is színpadi asszociációnk támad, az csak valami nagyon kései, érett műhöz fűződhet, olyanhoz, amelynek bölcselkedő hangú fináléját egy hosszú élet zárszavaként koronázza meg Verdi második nagy fugatója: „Tutto nel mondo e burla…" (Pándi Marianne Hangversenykalauz)

http://www.mavzenekar.hu/

Lantai József