83. BÉLYEGNAP

83. BÉLYEGNAP sor és blokkA Magyar Posta hagyományai szerint két címletű bélyegsorozatot és feláras bélyegblokkot bocsát forgalomba a bélyeggyűjtők ünnepén. A 83. Bélyegnap eseményeinek – beleértve az Alpok-Adria Nemzetközi bélyegkiállítást is – 2010. március 26-28. között Sopron városa ad otthont. A bélyegnapi blokk felárából befolyó összeget – értékesített blokkonként 200 Ft-ot – a Magyar Posta a hazai szervezett bélyeggyűjtés támogatására utalja át a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége számára.

83. BÉLYEGNAP sor és blokkA Magyar Posta hagyományai szerint két címletű bélyegsorozatot és feláras bélyegblokkot bocsát forgalomba a bélyeggyűjtők ünnepén. A 83. Bélyegnap eseményeinek – beleértve az Alpok-Adria Nemzetközi bélyegkiállítást is – 2010. március 26-28. között Sopron városa ad otthont. A bélyegnapi blokk felárából befolyó összeget – értékesített blokkonként 200 Ft-ot – a Magyar Posta a hazai szervezett bélyeggyűjtés támogatására utalja át a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége számára.

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpokalján, Bécstől 60, Budapesttől 220 km-re található. A város a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között, az Ikva patak völgyében fekszik. Újkőkori, réz- és bronzkori leletek tanúsága szerint a terület már az őskor óta lakott. A római korban virágzó város állt itt, ami a népvándorlás korában romvárossá vált. Új település itt csak a honfoglalás után jött létre. A IX-XI. sz. környékén a régi városfalat kiegészítették és felépült a vár. Ekkor kapta nevét Suprun nevű ispánjáról. A vár körüli település a XIII. sz.-ban fejlődött várossá. 1277-ben IV. László király szabad királyi várossá tette. 1529-ben a törökök ugyan feldúlták a várost, ám az nem került hódoltság alá. A reformáció magyarországi terjedésének egyik központjává vált, 1557-ben már evangélikus líceum működött a városban. 1676-ban hatalmas tűzvész pusztított Sopronban, amelyben a város nagyobb része leégett. Ezt követően barokk épületeket emeltek, kialakult a mai belváros és újjáépítették a Tűztornyot is. A következő században Gróf Széchenyi István ösztönzésére megépült a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze. Az 1848-49-es szabadságharc után a város a Dunántúl egészére kiterjedő igazgatási hatáskörrel rendelkezett. A dualizmus korában hatalmas lendületet kapott és a millennium idején teljesedett ki. 1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A város Magyarország mellett döntött, így azóta viseli Sopron „a leghűségesebb város" (Civitas fidelissima) címet. A város és polgársága sokat szenvedett a II. világháborúban, 1944-45-ben több légitámadás érte. 1950-ben elvesztette megyeszékhelyi rangját. Kistérségi szerepkörben először járási székhely, majd ennek megszűnte után az egykori járásától kiterjedésben nem sokkal különböző, mintegy 40 település számára a középfokú ellátás központja lett. 1991-ben megyei jogú városi rangot kapott. A város gazdag műemlékekben, látnivalókban; kulturális és zenei rendezvényei az országhatárokon kívül is ismertek. (Forrás: http://portal.sopron.hu, Dr. Tóth Imre PhD. írása)

A 80 Ft-os bélyegen a soproni Orsolyita-templom és a Nagyboldogasszony-templom, a 105 Ft-os címleten pedig a Mária-oszlop és a Hűségkapu látható. Az 500+200 Ft értékű blokk bélyegképét a Szentháromság-szobor, a keretrajzot pedig a város Fő tere díszíti. A bélyegsorhoz tartozó alkalmi boríték rajzán szintén a Fő tér, a blokkhoz tartozó borítékrajzon pedig a – Bélyegnapi rendezvényeknek otthont adó – Magyar Művelődés Házának épülete található. Az alkalmi bélyegző grafikáján a Tűztorony stilizált rajza szerepel.

SO

A bélyegkép perforációs mérete: 40 x 30 mm	www.posta.hu
Példányszám: 80.000 db (blokk), 400.000 (sor)
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Megjelenési időpont: 2010. március 26.	Fotóművész: Hajdú József
A blokk vágási mérete: 90 x 62 mm	Tervezőművész: Baticz Barnabás