Külföldön is helytállnak a magyar brókerek

A hazai tőzsdei kereskedés alapfeltétele a tőzsdei szakvizsga megszerzése. A szakvizsgára való 100 órás felkészítő tanfolyamot és magát a szakvizsgát is szervező Közép-európai Brókerképző Alapítvány tapasztalatai ugyanakkor már azt is jelzik, egyre több végzős növendék helyezkedik el külföldi pénzintézeteknél.

A hazai tőzsdei kereskedés alapfeltétele a tőzsdei szakvizsga megszerzése. A szakvizsgára való 100 órás felkészítő tanfolyamot és magát a szakvizsgát is szervező Közép-európai Brókerképző Alapítvány tapasztalatai ugyanakkor már azt is jelzik, egyre több végzős növendék helyezkedik el külföldi pénzintézeteknél.

A tőzsdei szakvizsga megszerzése Magyarországon mindazok számára kötelező, akik az értéktőzsdei azonnali kereskedésben részt kívánnak venni, de mindenkinek ajánlott, aki befektetési tanácsadással, vagyonértékeléssel, privatizációval foglalkozik, vagy munkája során rendszeresen kapcsolatba kerül az értékpapírpiaccal. A felkészítő tanfolyamokat illetve magát a vizsgát szervező Közép-európai Brókerképző Alapítvány (KEBA) szerint az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy számos hallgatójuk a külföldi tőzsdei kereskedések életében vesz részt. A végzett hallgatók számára ezt lehetővé teszi, hogy az angol Chartered Institute for Securities & Investment elismerte és elfogadta a tőzsdei szakvizsgát, ezáltal lehetővé vált, hogy a képesítés birtokában a végzett hallgató az angol szervezet társult tagja legyen, neve mögött pedig az ezt igazoló ACSI rövidítést feltüntethesse.

A legnépszerűbb tanfolyam a szeptember elején induló „100 órás értékpapírok testközelből" című tanfolyam, ismertebb nevén a Tőzsdei Szakvizsga Felkészítő, amely moduláris felépítésének köszönhetően részenként is, de egyben is elvégezhető. A tanfolyam tematikája tartalmazza a tőzsdei szakvizsgán megkövetelt ismereteket: az értékpapír-piac jogszabályi hátterét, a BÉT és a KELER szabályzatait, a terület legfontosabb közgazdasági összefüggéseit és makrogazdasági kapcsolódásait, értékpapírszámtani és befektetési ismereteket. A tanulmányok megkezdése már érettségivel is lehetséges, így ez a továbbtanulás egyik lehetséges útja is a felsőoktatásba bekapcsolódni vágyó fiatalok számára. A piaci tapasztalatok szerint a képzésbe bekerülő hallgatók nagyobb keresetre és nagyobb keresettségre számíthatnak a munkaerőpiacon, nem csak itthon, de immár a külföldi pénzügyi életben is, ahol egyre több hallgató képzeli szakmai jövőjét.

A pénzügyek iránt érdeklődő fiatalokra gondolva az alapítvány idén is megszervezi a középiskolások számára rendezett országos KEBA Tőzsdejáték Középiskolásoknak. A nagy népszerűségnek örvendő gazdasági játék során az elsődleges cél az értékpapír-piaci ismeretek átadása, az érdeklődés felkeltése, és nem az öldöklő küzdelem. A tavalyi tapasztalatok azt mutatták, a komoly iskolai felkészítés következtében határozottan élesebb lett a verseny, egyre szorosabb a selejtező eredménye és egyre jobb esszék születnek, összességében érezhetően javultak a fiatalok pénzügyi ismeretei.

Az alapítványt 1991. július 31-én hozta létre öt független szervezet: az Alkuszszövetség, a Budapesti Értéktőzsde, a Magyar Értékpapír-kereskedők Szövetsége, a Nemzetközi Bankárképző Központ, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az alapítvány életre hívását indokolta, hogy a hazai néhány száz fős értékpapírkereskedő társadalomnak szüksége volt olyan szervezetre, amely az oktatási igényeit kielégíti, finanszírozza, külföldi intézményekkel kapcsolatot tart fenn és tananyagot fejleszt. Az Alapítvány alapvetően oktatási, ismeretterjesztési célok elősegítésére, az értékpapírpiac fejlesztésére és a magyarországi tőzsdei tevékenység színvonalának további emelése érdekében jött létre.