Szabó Judit: Ellenőrzések és bizonyítékok egy büntetőbíró szemszögéből

Az MPGEKE 2014. november 6-án és 7-én rendez konferenciát „Közpénzek az igazságszolgáltatás kezében" címmel, amelynek első napján tartott előadást Dr. Szabó Judit a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese. Előadásában gyakorlati szempontból közelítette meg az ellenőrzések és a bírósági eljárás kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát. Az előadó konkrét példán keresztül szemléltette a bizonyítási eljárás „buktatóit".

Az MPGEKE 2014. november 6-án és 7-én rendez konferenciát „Közpénzek az igazságszolgáltatás kezében" címmel, amelynek első napján tartott előadást Dr. Szabó Judit a Budapest Környéki Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese. Előadásában gyakorlati szempontból közelítette meg az ellenőrzések és a bírósági eljárás kapcsolatát, egymáshoz való viszonyát. Az előadó konkrét példán keresztül szemléltette a bizonyítási eljárás „buktatóit".

Előadása elején Dr. Szabó Judit kiemelte: gyakorlati megközelítésből mutatja be a bizonyosság szintjeit a vádemeléstől a büntető ítélet meghozataláig. Ezt követően a büntetőeljárásra vonatkozó jogelméleti áttekintéssel folytatta előadását, amely során a jelenlévők megismerhették a legfontosabb fogalmakat és a fő összefüggéseket.

A nyomozás alapvetően egy megismerési tevékenység, amely a gyanútól, mint valószínűségtől halad a bizonyosság felé – hangsúlyozta. Kifejtette ugyanakkor, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló hatósági feltételezés nem alapulhat kizárólag szubjektív jellegű meggyőződésen, vagyis objektív jellegű, ellenőrizhető adatnak, vagy ténynek is meg kell erősítenie azt.

Gazdasági-pénzügyi bűncselekményeknél az egyszerű gyanú kialakításánál bír jelentőséggel a nyomozás elrendelését megelőző, feljelentést alátámasztó vizsgálat, belső ellenőrzési adatok, információk – ismertette a kollégiumvezető-helyettes.

Az előadás folytatásában a vádemelés lényegi elemire világított rá Dr. Szabó Judit. Mindemellett kifejtette az ügyészi meggyőződés, a bizonyosság és az ezt megtestesítő vádirat összefüggéseit. Leszögezte ugyanakkor, hogy a bizonyításértékelési tevékenység alapvetően a független és pártatlan büntetőbíróság feladata. Ehhez kapcsolódóan a kollégiumvezető-helyettes bemutatta a bizonyítási eszközöket. Mint mondta: a büntetőbíró egyik legnehezebb pillanata akkor jön el, amikor bár a belső meggyőződése szerint a terhelt a vádiratban foglalt bűncselekményben bűnös, de nem zárható ki a másként történés lehetősége, a bizonyítékok nem állnak össze zárt logikai láncolattá.

Előadása második részében egy konkrét büntetőeljáráson keresztül szemléltette a külső ellenőrző szervek által készített jegyzőkönyvek, vizsgálati anyagok bizonyítékként történő alkalmazása során felmerülő problémákat.

Mint kifejtette: önmagában az a körülmény, hogy egy vizsgálat (belső ellenőrzése vagy külső vizsgálat) alapján valószínű egy vagy több gazdasági/pénzügyi vagy egyéb közbizalom elleni bűncselekmény elkövetése, nem eredményezi automatikusan sem már a nagyobb valószínűséget megkövetelő vádemelést, sem a kétséget kizáró, bűnösséget kimondó ítélet meghozatalát. E gondolathoz kapcsolódóan előadása végén leszögezte: ez azonban nem jelenti, hogy a vizsgálatot lefolytató nem végzett kiváló munkát, csak utóbb olyan tények, szubjektív adatok (vallomások) is napvilágra kerülhetnek, amelyek döntően befolyásolják a cselekmények jogi megítélését.