Révay András: Világelsők vagyunk!

Vagy mégsem. De pillanatnyi ismereteink szerint, most még biztosan. Az elsőséghez nem is kellett több, mint – oly sok más esetben – egy jó ötlet.

Vagy mégsem. De pillanatnyi ismereteink szerint, most még biztosan. Az elsőséghez nem is kellett több, mint – oly sok más esetben – egy jó ötlet.

Az idén már tizenhatodik évébe lépő Szolnoki Gulyásfesztivál kitalálója és a szervezőbizottság elnöke, Csányi Sándor, nyughatatlan elme. Ebben az évben, a nyár elején azt találta ki, hogy a hagyományos, bár valóban nehéz ételnek számító magyar gulyás mellé meg kellene szervezni a reform-ételek fesztiválját. A Gulyásfesztivál egyik állandó résztvevője Bíró Katalin, a nagy sikerű Zsanna-manna feltalálója. Ez a csemege magokból, aszalt gyümölcsökből áll, cukrot, lisztet, tojást nem tartalmaz. Igazi reform-étel és az új fesztivál gondolatát mindjárt az édességek irányába terelte: a karácsony közeledtével fesztivál helyett szaloncukor szépségverseny lett belőle. Mivel a Zsanna-manna feltalálója budafoki, az ötletet felkarolta a budafoki önkormányzat.

Tették ezt annál is inkább, mert tudomásunk szerint ilyen, szaloncukor szépségverseny még sehol a világon nem volt! Mindjárt az ideális helyszín is rendelkezésre állt: a Nagytétényi Kastélymúzeum, egy olyan intézmény, melynek az országhatáron túl is rangja van. A fenntartó, az Iparművészeti Múzeum is támogatta az elgondolást, a megvalósításnak tehát nem volt további akadálya. Az első felkérésre hét szaloncukor-gyártó válaszolt, mindegyik több termékkel is benevezett a versenyre. A zsűriben neves szakemberek vettek részt: Vigh Maja és Horváth Ferenc, mindketten Venesz-díjas mestercukrászok, valamint – az Iparművészeti Múzeum részéről – Csekő Györgyi, iparművész. A verseny során megválasztják az év szaloncukrát és kiosztanak arany, ezüst és bronzérmeket.

Persze, hogy a szaloncukor minőségéről hiteles képet kapjuk, először pontosan tudnunk kellene, mi is ez a népszerű karácsonyfadísz? Az első szaloncukrok alapanyagát, a fondant cukrot először a XIV. századi Franciaországban említik. Hogy valójában mikor került Magyarországra, nincs hitelt érdemlő adat, de van két álláspont. Egyes vélemények szerint németországi míves munkákat készítő sütőmesterek hozták divatba a használatát, míg mások szerint, török közvetítéssel érkezett hazánkba. Nos, hogy valójában hogy is volt, már nehéz eldönteni, de az bizonyos, hogy a karácsonyfa állítás szokása Németországból terjedt el szerte a világba, és idehaza is. Az 1820-as évektől elsősorban a tehetős polgári családok ünnepelték így, a ki nem vágott fenyőfákat mézesbábokkal, apró piros almácskákkal, arany- ezüst dióval, szép szalagocskákkal díszítették. A fejlődő polgári réteg szeretett volna azokban a szemkápráztató ékített fákban a meleg szobában gyönyörködni, ezért bekerültek a díszített fenyők az otthonokba. Általában a legszebb szobába.

Egyes módos családok a fákat színes papírba csomagolt drága, nagyobb darabka kandis, vagy süvegcukorral is díszíttették. Majd elkezdték színezni és ízesíteni a cukrot, amelyet már ekkor fel is főztek, hideg márványlapra öntötték és hűlés után méretre vágták, kézzel cigarettapapírba csomagolták. A bonbon technikák hazai meghonosodása után, az ízesített, kihűlt színezett cukordarabokat folyékony csokoládéba mártották, majd dermedés után selyempapírba csomagolták. Az 1880-as évektől már cukrászdák is nagy mennyiségben készítették a rendkívül drága édességet. Az 1960-as évek után iparszerűen kezdték előállítani, megszámlálhatatlan íz variációban.

A cukorkák ruházata is fejlődésnek indult, a cigarettapapírt felváltotta a színezett selyempapír és a sztaniol, mára pedig már szemet gyönyörködtetően szép köntösben jelennek meg az ünnepi édességek. Kultúrtörténeti érdekesség tálán, hogy a szaloncukortól a magyar ember még a szükség idején sem akart megválni, még a háborúk alatt is készítették, úgynevezett hadi változatait, „mert hát a gyerek, az gyerek!"- Karácsony, szaloncukor nélkül magyarlakta területeken elképzelhetetlen. Ráadásul mindig is készültek házi szaloncukorkák, manapság is reneszánszukat élik a míves kézzel készült darabok. Nem kerülnek fel ugyan a fára, de ajándék díszítőként, ünnepköszöntő apró figyelmességként, vagy egyedi készítésű asztaldísz gyanánt is szép sikereket aratnak.

Az először megrendezett Országos Szaloncukor Versenyen 26 féle szaloncukor között a Sulyán Pál és Sulyánné Benkó Katalin által készített, cukormentes aszalt szilvás – diós, marcipános szaloncukor aranyérmes lett, az ÉV SZALONCUKORJA kitüntető címet pedig a karamellás-mandulás belgacsokoládés trüffel szaloncukruk kapta! Aranyérmet nyert még a Szabó Marcipán, Lajos Méri Ceglédről és a Demeter Kézműves Csokoládé szaloncukra. Ezüst- és bronzérmet is a Vikingo Kft., a Sárospatak Hungária Édesipar Kft. terméke kapott. A díjazott szaloncukrok adventi vásár keretében a helyszínen megvásárolhatók is voltak.