Közelebb kell vinnünk a tudományt a társadalomhoz

A magyar tudományosság szempontjából kiemelkedő projektekről, az egyetemekkel való egyre szorosabb együttműködésről, az eredményesebb közoktatás érdekében indított módszertani kutatási programról beszélt az MTI-nek adott évértékelő interjújában Lovász László, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik fontos feladatának nevezte a tudomány népszerűsítését, amelyet közelebb kell vinni a társadalomhoz.

A magyar tudományosság szempontjából kiemelkedő projektekről, az egyetemekkel való egyre szorosabb együttműködésről, az eredményesebb közoktatás érdekében indított módszertani kutatási programról beszélt az MTI-nek adott évértékelő interjújában Lovász László, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik fontos feladatának nevezte a tudomány népszerűsítését, amelyet közelebb kell vinni a társadalomhoz.

    "Folytatódtak a korábban megkezdett projektek – a Lendület kiválósági pályázat, a vendégkutatói program, a műszerpark modernizálását célzó infrastrukturális fejlesztések. Egyben megkezdtük elnöki koncepcióm fő célkitűzéseinek megvalósítását, amelynek egyik legfontosabb eleme az egyetemekkel való együttműködés további erősítése" – fogalmazott az MTA májusban megválasztott elnöke.

    Mint kiemelte, kulcsfontosságúak az egyetemek, hiszen egyrészt a felsőoktatás biztosítja a tudományos utánpótlást, másrészt hatalmas kutatási kapacitással rendelkezik. "A hazai tudományosság egészét képviselő Akadémiának oda kell figyelni a felsőoktatásra, arra, hogy minél harmonikusabb legyen az egyetemek és az MTA együttműködése" – fejtegette Lovász László.

    Tájékoztatása szerint az MTA költségvetési fejezetéből 2014-ben 7,6 milliárd forint került a felsőoktatási intézményekhez közvetlen kutatási célokra. Az egyetemeken 89 támogatott akadémiai kutatócsoport működik, a Lendület kiválósági pályázat keretében alapított 97 kutatócsoportból 41 a hazai felsőoktatási intézményekben létesült.

    Az MTA és a felsőoktatás közötti szorosabb együttműködés példájaként Lovász László az MTA Természettudományi Kutatóközpontját (MTA TTK) említette, amely 2013 novemberétől a lágymányosi egyetemi campuson, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) mellett működik.

    "Ez megkönnyíti közös szemináriumok rendezését, az egyetemi oktatók és hallgatók részvételét a kísérletekben" – szemléltette az előnyöket Lovász László. Ígéretesnek nevezte az MTA Kiválósági Együttműködési Programját, amely az ELTE, a BMGE, a Semmelweis Egyetem, valamint az MTA TTK részvételével indult 2014-ben. A kezdeményezéssel az Akadémia az egyes témákat különböző aspektusokból vizsgáló teamek kutatásait kívánja koordinálni és támogatni. A program keretében elsőként a fehérjekutatásokkal foglalkozó csoportok hangolták össze munkájukat.

    "A fehérjekutatásnak nagyon sok aspektusa van – biológiai, gyógyszerkémiai, immunológiai, vagy például orvosi, hiszen a komplex program a krónikus gyulladási folyamatok, daganatképződés megértéséhez vihet közelebb. Az Akadémia 150 millió forinttal támogatja a MedinProt projektet, az eredményektől függően hirdetünk meg további pályázatokat" – mondta.

    Az idei eredményeket sorolva az MTA elnöke kitért a hatékonyabb oktatás érdekében indított szakmódszertani programra, amelyre 88 pályamű érkezett. Közülük 15 olyan kutatási projektet támogat egy éven át összesen 50 millió forinttal az MTA, amelyek például a matematikatanítás, a művészeti nevelés, valamint az idegen nyelv minőségi oktatásához járulnak hozzá.

    "A program olyan elvek és módszerek kidolgozását célozza, amelyek öt-tíz év múlva hozzájárulnak az oktatás színvonalának emeléséhez" – magyarázta Lovász László.

    Mint elmondta, jövőre folytatódik a kutatóintézeti infrastruktúra fejlesztése, a Lendület kiválósági program keretében pedig 800 millió forint jut új kutatócsoportok alapítására.

    "Gondolkodom a Lendület program kiterjesztésén az alkalmazott kutatásokra is, amelyek támogatásába be lehetne vonni a gazdaság szereplőit, például autógyártó és gyógyszeripari cégeket, olyan vállalatokat, amelyek Magyarországon jelentős kapacitást képviselnek, és emiatt érdekeltek lehetnek, hogy a számukra érdekes alkalmazások kifejlesztésére kutatócsoportokat hozzanak létre" – vázolta elképzeléseit az MTA elnöke.

    Lovász László fontos feladatnak tartja a tudomány népszerűsítését. Mint kiemelte, ebben jelentős szerepet játszik a magyar tudomány ünnepének évenkénti rendezvénysorozata. Emellett rendszeresen be kell számolni az akadémiai kutatóhálózatban folyó munkáról, az elért eredményekről is.

    "A társadalomnak látnia kell, hogy milyen eredmények születnek, értenie kell, hogy mi a tudomány lényege, ereje" – hangsúlyozta az MTA elnöke, megemlítve, hogy a tudomány népszerűsítésének koncepciójába beleillenek a 2015-re az UNESCO által meghirdetett Fény nemzetközi évének magyarországi eseményei is.

    "Nagyon jó a programunk, amellyel reményeim szerint sikerül felkeltenünk a társadalom, de különösen a középiskolások érdeklődését, bemutatva a fény különböző aspektusait a fizikától a művészetekig" – összegezte Lovász László.

nfj \ brr

MTI 2014. december 27., szombat 10:00