Pillanatnyi lélegzethez jutnak a kapcsolt erőművek

A csökkenő gáz- és a növekvő villamosenergia-árak pillanatnyi levegőhöz juttatják a kapcsolt – a hőt és az áramot azonos tüzelőanyag bázison, párhuzamosan termelő – erőműveket. Miközben a gáz molekuladíja a tavalyi év során végig 10 dollár fölött volt gigajoule-onként, sőt 2014 közepén 11 dollár fölé is emelkedett, idén januárban már csak 9,8 dollárt kellett fizetniük az erőműveknek a földgázért.

A csökkenő gáz- és a növekvő villamosenergia-árak pillanatnyi levegőhöz juttatják a kapcsolt – a hőt és az áramot azonos tüzelőanyag bázison, párhuzamosan termelő – erőműveket. Miközben a gáz molekuladíja a tavalyi év során végig 10 dollár fölött volt gigajoule-onként, sőt 2014 közepén 11 dollár fölé is emelkedett, idén januárban már csak 9,8 dollárt kellett fizetniük az erőműveknek a földgázért.

Ezzel párhuzamosan a villamos energia ára tavaly év elején és közepén leginkább 40 euró alatt maradt, miközben 2014 végén és az idei év elején már stabilan 40 euró fölött &ea cute;rtékesítették a zsinóráram megawattóráját a magyar áramtőzsdén. A záruló árolló pillanatnyi könnyebbséget jelent ugyan a kapcsolt erőművek számára, a helyzet jelentős javulásával azonban rövidtávon továbbra sem számolnak a termelők. Hosszabb távon előnyeinél fogva helye van a technológiának magyar energiarendszerben – vallják az MKET szakértői.

Ma még a működő hazai kapcsolt erőművek jelentős része földgáz alapon termel, ezért ezeknek az egységeknek a pillanatnyi túlélést jelenti a tüzelőanyag árának csökkenése, illetve ezzel párhuzamosan a termékként értékesített villamos energia árának emelkedése. „Az elmúlt hónapokban kedvezően alakultak a tüzelőanyag és termékárak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelők az elmúlt évek kedvezőtlen piaci környezetéből hirtelen kilábaltak volna. Az árelőrejelzések alapján, illetve ismerve az energiapiacok rövidtávú hektikusságát még középtávon sem számítunk a helyzet jelentős javulására. A még működő egys égek túlélése azonban biztosítható lehet, ha még javulnak kicsit a piaci körülmények" – mondja Rudolf Viktor, a hazai kogenerációs erőműveket tömörítő Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

A szakmai szervezet elnöke szerint a technológiának hosszabb távon feltétlenül helye van a magyar energiarendszerben. A hazai energiatermelés jelentős részét biztosító fosszilis nagyerőművek átlagos áramtermelési hatásfokánál jelentősen magasabb hatékonysággal üzemelő kapcsolt – hőt és áramot együttesen termelő – egységek kulcsszerepet játszhatnak az ország dekarbonizációs célkitűzéseinek teljesítésében is. „A magyarországi áramtermelő nagyerőművek hatásfoka átlagosan 35-37 százalék körül alakul, a hőtermelésben ez az érték 85 százalék. Ezeket az értékeket nézve a nagy hatékonyságú kapcsolt egys& eacute;gek primerenergia-megtakarítása meghaladja a 30 százalékot" – mutat rá Rudolf Viktor, aki szerint nem véletlenül támogatja az Európai Unió is kiemelten a kogeneráció terjedését, illetve nő a technológia részaránya a világ energiatermelésében.

A javuló piaci környezet és a megfelelő intézkedések meghozatalával 2030-ra elérheti a kapcsolt erőművek részaránya a magyar áramtermelésben a 20 százalékos részarányt. 2010-ben egyébként a 20 százalékot már kis mértékben meg is haladta a kapcsolt technológiával termelt villamos energia részaránya, az a kedvezőtlen piaci környezet és a szabályozói változások  révén négy év alatt 11 százalékra zuhant vissza, és a technológia a hőtermelés területén is jelentősen visszaszorult. Ezzel az értékkel hazánk vezető volt Európában.

„Ahhoz, hogy ezt a részarányt ismét elérjük elsősorban az európai trendeket követve itthon is a megújuló alapon termelő és a mikroméretű egységekre kell koncentrálni a jövő beruházási döntéseinél, de fontos, hogy a már meglévő, földgáz alapon termelő egységek is életben maradjanak" – emeli ki a jövőre vonatkozó lehetőségeket az elnök.

Ehhez az MKET szakértői szerint szükséges lesz a piaci környezet további hosszú távú javulása, illetve a döntéshozóknak ki kell alakítaniuk egy, a technológiára vonatkozó megfelelő kormányzati politikát és fejlesztéstámogatási rendszert. Ez utóbbi szerepe az lenne, hogy elismerje az egységek kiemelkedően magas hatásfokát, az import energia csökkenésben valamint a rendszeregyensúly fenntartásában betöltött szerepüket és az általuk nyújtott környezeti előnyöket. „Ez utóbbit például sok országban beárazzák, és támogatás formájában eljuttatják a termelőkhöz" – mondja Rudolf Viktor, aki szerint ez a támo gatás közel sem akkora, mint a kötelező átvételi rendszerben kapott összegek voltak, de ahhoz elég, hogy a felszínen tartsa a termelőket.

A szakmai szövetség szakértői szerint Magyarországnak már most következetesen hozzá kellene kezdenie az egyes szabályozási kérdések megoldásához. Stratégiai szinten ezek közül a legfontosabb az Európai Unió energiahatékonysági direktívája vonatkozó rendelkezéseinek gyakorlatba ültetése, illetve egy hosszú távú, integrált energetikai és klímavédelmi politika összeállítása és következetes megvalósítása. Rövidtávon leginkább az segíthetne az iparágon, ha szigorú hatékonysági és környezetvédelmi elvárásokat támasztana a szakpolitika az erőművek elé, hiszen így azok működtetői rá le nnének szorulva a kapcsolt energiatermelésre, áll az elemzésben.