Forró nyár vár a világ fő devizáira

A nyár általában nyugodt időszak a devizapiacokon, nem kis részben azért, mert Európa és a világ egyik fő devizakereskedelmi központja, London, szabadságra megy júliusban és augusztusban. De 2015 nyara, nagyon úgy tűnik, nem igazán fog megnyugvást hozni a devizapiacok számára.

A nyár általában nyugodt időszak a devizapiacokon, nem kis részben azért, mert Európa és a világ egyik fő devizakereskedelmi központja, London, szabadságra megy júliusban és augusztusban. De 2015 nyara, nagyon úgy tűnik, nem igazán fog megnyugvást hozni a devizapiacok számára.

A legnyilvánvalóbb kockázati tényező a devizapiacok számára az, hogy mi lesz Görögország és a hitelezői között folyó tárgyalások kimenetele. Úgy gondolom, hogy leginkább a svájci frankot veszélyezteti egy nagyobb méretű eladási hullám, amennyiben még a hónap eleje és az IMF felé való kötelezettségek előtt olyan megoldás születik, amely hosszú távon tisztázza Görögországot és annak helyzetét az EU-ban. De ha nem lesz a részleges vagy a teljes csődöt feltételező lépés vagy megállapodás, már az is nagyobb mozgást idéz elő a svájci frank, az európai részvények és a kötvények piacán, de akár a globális piacon is.

A devizapiacra még a görög helyzetnél is nagyobb potenciális hatást jelent a Fed kamatemelésének időzítése és mértéke. A múlt héten jöttek ki az Egyesült Államok májusi foglalkoztatottsági adatai, amelyek igen erősnek bizonyultak, de a piac alig változtatott valamit az alapkamat-emeléssel kapcsolatos várakozásain. A jelenlegi konszenzus szerint a következő 12 hónapban a Fed szeptemberben (de legalábbis december előtt) 25 bázisponttal emeli az alapkamatot, majd ezt követően 2016-ban még további egy vagy két lépésben lesz kamatemelés.

De ha a Fed hamarabb reagál, mint ahogy azt várják, főleg ha az utóbbi hónapok béremelkedése folytatódik, akár már júliusban is beindulhatnak az események, és azt követően egy éven belül több kamatemelés is történhet. A piacok, és különösen a devizapiacok, nincsenek teljesen felkészülve egy ilyen fejleményre.

A leginkább a feltörekvő piacok sínylenék ezt meg, amelyek a becslések szerint több mint 6 ezer milliárd amerikai dollárban jegyzett adóssággal küzdenek, amely nagy része az olcsó dollár és a végtelennek tűnő USD-likviditás éveiben keletkezett, a Fed mennyiségi könnyítési időszakában, 2009 és 2014 között. Ezen túl pedig az erős dollár folytatná a nyersanyagok árainak szétzúzását, és így a nyersanyag-kitettségű devizák gyengítését, Ausztráliától kezdve Kanadán át, Norvégiáig.

A fő devizákat tekintve a japán jenre jelent még nyomást az amerikai kamatemeléssel kapcsolatos várakozás. A jen gyengesége már most is jelentős aggodalmakat gerjeszt a japán politikai vezetésben – 2002 óta nem volt ilyen gyenge a jen az amerikai dollárral szemben. Ilyen körülmények között a jen mindaddig csak gyengülhet, amíg a Bank of Japan a világ legradikálisabb monetáris politikai kísérletét végzi.

Mindent egybevéve mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy kövesse figyelemmel a nyár devizapiaci hőhullámait.

John J. Hardy

John Hardy az austini University of Texas-on végzett kitűnő eredménnyel, 2002 óta lát el a Saxo Banknál különböző feladatokat. Jelenleg devizapiaci stratégiai igazgatóként dolgozik a Saxo Bank koppenhágai központjában. John naponta publikál elemzéseket, amelyeket a Saxo Bank ügyfelei, továbbá újságírók és kereskedők kapnak meg. Gyakori vendége és szakértője többek között a CNBC, a CNBC Arabia és a Bloomberg üzleti TV-programjainak. Az állandó rovatai és média-megjelenései mellett John rendszeres és ad-hoc kommentárokat ír a fő devizákkal, a központi bankok politikájával, makrogazdasági folyamatokkal és más fejleményekkel kapcsolatban. John Hardy szívesen ad szakértői véleményt a devizapiac és más fő eszközosztályok piacainak alakulásával kapcsolatban, makrogazdasági perspektívából megközelítve.