A közép- és kelet-európai régióban részben erősödik a gazdasági növekedés 2015-ben

Az EU-hoz tartozó közép- és kelet-európai országok számára előnyt jelent az eurózónával fennálló szorosabb integráció. Oroszország és Ukrajna gazdasága az idén recesszióban marad a csökkenő nyersanyag árak, a hosszú távú strukturális rugalmatlanságok, valamint az észak-ukrajnai konfliktus miatt.

Az EU-hoz tartozó közép- és kelet-európai országok számára előnyt jelent az eurózónával fennálló szorosabb integráció. Oroszország és Ukrajna gazdasága az idén recesszióban marad a csökkenő nyersanyag árak, a hosszú távú strukturális rugalmatlanságok, valamint az észak-ukrajnai konfliktus miatt.

A közép- és kelet-európai régióban jól indult a 2015. év. Az eurózónára jellemző erősödő kereslet, valamint az Európai Központi Bank likviditást növelő monetáris politikájának köszönhetően – néhány kivételtől eltekintve – kis mértékben erősödött a gazdasági növekedés a közép- és kelet-európai régióban. A KEE-országokra jellemző erősödő növekedés továbbra is várat magára Törökországban, Horvátországban és Szerbiában. Ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit Economics & FI/FX Research által készített „CEE Quarterly" című, a régió gazdaságáról szóló negyedévente megjelenő kiadvány legfrissebb számának. Mindemellett Oroszországban és Ukrajnában tovább mélyült a recesszió, a nyersanyag árak esését tovább rontotta a geopolitikai feszültség, valamint az Oroszországot ehhez kapcsolódóan sújtó szankciók.

Egyre inkább eltérő növekedési kilátások

Az általában kedvező világgazdasági háttér ellenére a növekedés üteme 2015. első negyedévében komoly szórást mutat a különböző közép- és kelet-európai alrégiókban. Az eurózónával fenntartott szoros gazdasági kapcsolatokból legtöbbet profitáló kke-régió új uniós tagországainak (EU-KKE[1]) növekedési bázisa a korábbi időszakhoz képest olyan új elemekkel bővült, mint a kedvezőbb kilátások által hajtott beruházások élénkülése, a foglalkoztatottság és a vásárlőerő javulása nyomán beindult lakossági fogyasztás, valamint a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta zajló forráskivonás ütemének lassulása. Mindezek alapján fenntarthatóbb, a külföldi keresletnek kevésbé kitett, 3 százalék fölötti átlagos növekedési ütemmel lehet számolni a régióban.

„Szintén segíti az EU-KEE alrégiót a viszonylag alacsony makrogazdasági egyensúlyhiány. Ezekben az országokban szinte nincs infláció, a folyó fizetési mérlegek egyensúlyt vagy többletet mutatnak, a pénzügyi költségvetési deficit stabilan a GDP-k 3 százaléka alatt van, a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő helyi bankrendszer likviditása megfelelő, tőkehelyzetük stabil – mondta Lubomir Mitov, az UniCredit Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza. -A felsorolt okok miatt a piacok a térséget kevésbé tartják kockázatosnak, ráadásul a rendelkezésre álló monetáris mozgástér lényegesen nagyobb, mint máshol miközben költségvetési kiigazításra nincs vagy csak minimális mértékben van szükség."

Ezzel szemben a költségvetési politika továbbra is fékezi mind a horvát, mind a szerb növekedést, esetükben a hiány a GDP 5 százaléka körül mozog, az államadósság pedig magasabb, mint a GDP 80 százaléka. Horvátország uniós tagállamként a túlzottdeficit-eljárás keretében fogja csökkenteni a költségvetés hiányát, míg Szerbia az IMF készenléti hitelmegállapodása alapján vállalt jelentős fiskális kiigazítást. A kisebb fokú integráció, illetve a kevésbé kedvező befektetői környezet miatt az EU-KKE országaihoz képest Horvátország és Szerbia csak kisebb mértékben élvezi majd az eurózónában tapasztalható fellendülés előnyeit. Ezzel együtt, az UniCredit elemzői arra számítanak, hogy Horvátországnak az idén sikerül kilábalni a recesszióból. Növekedést várnak Szerbia esetében is, a gazdasági bővülés itt azonban nem éri majd el a szerény 1 százalékos mértéket sem. A politikai bizonytalanság, a komoly pénzpiaci ingadozások és a rosszul teljesítő export miatt 2015-ben a török gazdaság növekedése is lassulni fog.

Oroszország és Ukrajna idén sem tud kilépni a recesszióból, a nyersanyagárak esése, a hosszú távú strukturális rugalmatlanság, valamint az ukrajnai konfliktus hatásai miatt. A két országra érvényes gazdasági várakozások azonban jelentősen eltérnek egymástól. Már látható, hogy a GDP reálértéke akár 12-13 százalékkal is eshet Ukrajnában, és fellendülés csak újabb intézményi források bevonásával vagy a keleti országrészben elért tartós megoldás esetén várható. Oroszországban várhatóan kisebb mértékű, de tovább elhúzódó lesz a recesszió -részben az előre jelzettnél stabilabb olaj- és rubelárfolyam, részben a termelésnek a kereslethez képest szerényebb visszaesése miatt. A tartósnak ígérkező strukturális hiányosságok és a nemzetközi szankciók ugyan akkor nagymértékben rontják a válságból való kilábalás valószínűségét.

A FED kamatemelései a globális kockázati étvágy átrendeződése következtében ronthatják a néhány kke-ország növekedési kilátásait

A lassulással kapcsolatos kockázat ugyanis továbbra is jelentős. Ezek egy része érinti az egész kke-régiót, míg más hatások csak ennél korlátozottabban jelentkeznek. A régiót érintő globális kockázatnak számít például egy potenciális újabb lassulás Európában, valamint a Fed várható kamatemelések hatása. A harcok kiújulása Ukrajnában és egy rendkívüli görög kiválás viszont korlátozottabb hatású kockázati tényezőt jelent. „Az európai növekedés ismételt lassulásának valószínűségét nem érezzük jelentősnek, véleményünk szerint azonban a piacok alulbecsülik a Fed kamatemelésével esetleg jelentkező, a globális kockázati étvágyra és a feltörekvő piacokra gyakorolt negatív hatásokat" – jegyezte meg Lubomir Mitov. A Fed kamatemelésének hatása differenciált lesz, és nagyban függ az egyes országok aktuális gazdasági helyzetétől.

Az ukrajnai harcok intenzívebbé válása, illetve egy rendkívüli görög kiválás a közvetve érintett országokat viszonylag korlátozottan befolyásolná. Az ukrajnai harcok kiújulása, a földgázellátás hosszabb kiesését leszámítva, leginkább magát Oroszországot és Ukrajnát károsítaná. A görög kiválás ugyan kedvezőtlenül érintené a környező országokkal folytatott kereskedelmet, a görög bankok helyi leányvállalatainak hatékony védelmével azonban megelőzhető a negatív következmények tágabb előfordulása.

[1] Az EU-KKE alrégió országai a balti államok, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia