Euró-válság: az IMF-elemzés történelmi mértékű katasztrófát mutat
5 perc olvasás
Most már világos, hogy az IMF miért esett pánik üzemmódba: népszavazás nélkül is Görögországnak további 50 milliárd euróra lett volna szüksége – csak azért, hogy fenntartható adósságszintre jusson. Az igény valójában inkább 100 milliárd euró felé van. Ezek a számok a Trojka hírnevének kudarcát jelentik. Az elmúlt évek összes görög kormányának tagját bíróság előtt felelősségre kellene vonni.
Most már világos, hogy az IMF miért esett pánik üzemmódba: népszavazás nélkül is Görögországnak további 50 milliárd euróra lett volna szüksége – csak azért, hogy fenntartható adósságszintre jusson. Az igény valójában inkább 100 milliárd euró felé van. Ezek a számok a Trojka hírnevének kudarcát jelentik. Az elmúlt évek összes görög kormányának tagját bíróság előtt felelősségre kellene vonni.
Az IMF csütörtökön egy új elemzést terjesztett elő a görög gazdaságról. A számokat az elmúlt hónapokban állapították meg. Az elmúlt években Görögországról az mutatkozott, hogy az IMF prognózisai ténylegesen mindig túl optimisták voltak és lefelé kellett módosítani.
De most az előterjesztett számokat már nem kell lefelé korrigálni. Kristálytiszta bizonyítéka annak, hogy az ún. görög mentő-program látványosan elbukott.
Ugyanis az IMF éppen a görög kormánnyal való viszály előtt közölte, hogy Görögországnak egy harmadik, ún. „hitelcsomaghoz" további 52 milliárd euróra lenne szüksége. Ez az összes, a majd' négy évvel ezelőtti bail-out (bankmentés) eredménye és egy része a Syriza-kormányt terheli. Az IMF szakértői ugyanis ehhez az elemzéshez az eddigi Görögország-mentés össz-fejleményét értékelték ki. Ennek megfelelően az ország valamennyi értékét tekintve továbbra is az euró-mentők által remélt értékek mögött állnak.
Az 52 milliárd euróhoz a viszály után még egy aktuális pénzügyi igény is jön, 16,3 milliárd euró összegben. Ez az összeg volt az , amit a második hitelprogramban ki kellett volna fizetni. Így jön ki az a 70 milliárd euró új hitelprogram, amit az euró-mentőknek az adófizetők felé kellett volna elrendelni.(mert hát ki más fizetné azt)
Ez nem megy csak úgy egyszerűen.
Mert maga a program már nem reális. A hét eleji bankbezárás óta a görög gazdaság szabadesésben van. Az új dokumentumban az IMF érdekes módon bevallja, hogy a görög bankoknál kihelyezett összes hitel fele rossz hitelnek (NPL = nem teljesítő hitel, nem fizetnek a hitelesek) mondható. Ezzel a gazdaságnak szánt összes finanszírozás kiesik. Ez viszont – a görög vállalatoknál és fogyasztóknál mutatkozó hatalmas bizonytalansági kombináció miatt – ahhoz vezet, hogy a gazdaság drámaian visszaesik.
Ha a bruttó hazai termék (GDP) mindössze egy százalékkal marad az előrejelzés alatt, akkor az újabb finanszírozási igényt jelentene, nagyjából 53 milliárd eurót. Ezzel az euró-zóna első bankmentésének (bail-out) teljes összege megsemmisülne.
A különböző szanálási alapokból eddig 240 milliárd euró hitelt folyósítottak Görögországnak, hogy az euró-övezet pénzügyi rendszerét stabilizálják. Ebben nincsenek benne az EKB sürgősségi hitelei, amelyek 120 milliárd eurót tesznek ki. De ez még mindig nem volt elég, hogy a görög gazdaságot visszavezesse a növekedési pályára.
Az elborzasztó számok voltak az egyik oka annak, hogy miért esett pánikba az IMF és miért nem folytathatta a görög kormánnyal a kozmetikai tárgyalásokat. Úgy látszik, Christine Lagarde csapata felismerhette: A Trojka Görögországnak szánt programja elbukott. Ugyanígy hiábavalóak voltak az összes görög kormány elmúlt években tett „erőfeszítései". A számok közel állnak ahhoz a gyanúhoz, hogy a Görögország-„mentés" körül történelmi katasztrófáról lehet szó.
Hogy ezért a végén ki fogja viselni a felelősséget, az majd a következő hónapokban és években fogja élénk vita tárgyát képezni. A Trojka intézményének – IMF, EKB,EU-bizottság – drámai presztizsveszteséggel kell számolnia.
Alapos okkal lehet feltételezni, hogy az összes, bármilyen összetételű görög kormány a költségvetés szanálását soha nem hajtotta komolyan végre és az együttműködést nagymértékben csak színlelték: ezért bíróság elé valók, mert százmilliárdokat, amik nincsenek meg, nem a gazdaság építésére használták fel, hanem azok valahova máshová folytak el.
De egy ilyen nagyságrendű csődnél azt a kérdést is fel kell tenni, hol marad azok felelőssége, akik a hitelt adták. Teljesen megmagyarázhatatlan, hogy egy korábbi szakaszban semmiféle riadójelet nem lehetett hallani – sem az IMF-nél, sem az EKB-nál, sem pedig az EU-nál.
Ha ezek a számok igazak, akkor egyértelmű: Görögország egy hatalmas válságba zuhan. Hogy ebből az ország hogy épül fel, ebben az órában nem lehet megmondani. Az is világos, hogy ezek a nagyságrendek az euró-övezet végét, mint gátlástalan adósságközösség végét kell hogy jelentsék.
http://pogiblog.atlatszo.hu/2015/07/02/hogyan-tettek-tonkre-a-megszoritasok-gorogorszagot/
Egy görög álláspont. http://www.ekathimerini.com/198826/article/ekathimerini/news/declaration-of-professors-of-economics-at-greek-universities-on-the-referendum
Amikor a gazdasági elemző felveszi a világbankos szemellenzőt és a vágyairól ir…:
