Az Állami Számvevőszék célja, hogy az ellenőrzési megállapításaival támogassa az országos nemzetiségi önkormányzatokat a gazdálkodás és a feladatellátás szabályosságának javításában, fejlesztésében, fő célunk nem az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés - emelte ki ÁSZ sajtótájékoztatóján Domokos László, a Számvevőszék elnöke. A számvevők idén januárban kezdték meg a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését, most az első négy jelentést - a Szlovák, a Szlovén, a Horvát és a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat ellenőrzéséről szólót - hozta nyilvánosságra honlapján az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék célja, hogy az ellenőrzési megállapításaival támogassa az országos nemzetiségi önkormányzatokat a gazdálkodás és a feladatellátás szabályosságának javításában, fejlesztésében, fő célunk nem az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés – emelte ki ÁSZ sajtótájékoztatóján Domokos László, a Számvevőszék elnöke. A számvevők idén januárban kezdték meg a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését, most az első négy jelentést – a Szlovák, a Szlovén, a Horvát és a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat ellenőrzéséről szólót – hozta nyilvánosságra honlapján az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék célja, hogy az ellenőrzési megállapításaival támogassa az országos nemzetiségi önkormányzatokat a gazdálkodás és a feladatellátás szabályosságának javításában, fejlesztésében, fő célunk nem az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés – emelte ki ÁSZ sajtótájékoztatóján Domokos László, a Számvevőszék elnöke. A számvevők idén januárban kezdték meg a 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését, most az első négy jelentést – a Szlovák, a Szlovén, a Horvát és a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat ellenőrzéséről szólót – hozta nyilvánosságra honlapján az ÁSZ.
A nemzetiségi önkormányzatok helyzete, támogatása mind hazai mind európai közösségi szinten kiemelt figyelmet kap, így fontos közérdek fűződik a nemzetiségi önkormányzatok támogatására szánt közpénzekkel való gazdálkodás szabályosságának megítéléséhez, a jó gyakorlatok terjesztéséhez – nyitotta meg az ÁSZ sajtótájékoztatóját Domokos László.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a nemzetiségek kulturális autonómiájának megteremtése és önigazgatásának biztosítása érdekében létrejött önkormányzati képviseleti rendszer a maga nemében egyedülálló intézményrendszer. Mindezt tovább erősítette, hogy 2014. május 6-tól a nemzetiségi szószólók is részt vesznek a magyar Országgyűlés munkájában – hangsúlyozta az elnök.
2010 és 2012 között az államháztartás önkormányzati alrendszerét érintő szabályozási változásokkal párhuzamosan a nemzetiségi önkormányzatok feladatait, gazdálkodását és támogatási rendszerét meghatározó jogszabályok is jelentősen megújultak, új nemzetiségi törvény és végrehajtási kormányrendeletek léptek hatályba – mondta el Domokos László.
Magyarországon a mintegy 3200 települési önkormányzat mellett több mint 2000 helyi nemzetiségi önkormányzat és 13 országos nemzetiségi önkormányzat működik, amelyek gazdálkodását az elmúlt 25 évben önálló témaként senki nem ellenőrizte – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke – ez pedig szintén indokolttá tette az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek megindítását még 2013-ban – tette hozzá.
Az elmúlt közel két esztendőben az Állami Számvevőszék közel 200 települési nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését végezte el és hozta nyilvánosságra a jelentéseket. Az ellenőrzési tapasztalatokról összefoglaló tanulmányt is készített és beszámolt a nemzetiségi szószólókból álló Magyarországi nemzetiségek országgyűlési bizottságnak is. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését idén januárban kezdte meg az ÁSZ, most pedig az első négy – a Szlovén, a Szlovák, a Horvát és a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat – ellenőrzése zárult le – közölte Domokos László.
Az ÁSZ célja elsősorban az országos nemzetségi önkormányzatok szabályozott működésének támogatása
Az ÁSZ elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy a számvevők az ellenőrzések során azonos szempontok szerint értékelték az egyes országos nemzetiségi önkormányzatok 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti gazdálkodási tevékenységét. Az ellenőrzés egy teljes önkormányzati ciklus időszakát lefedte, így különösen nagy segítséget nyújt az újonnan megválasztott elnököknek és közgyűléseknek.
Az ÁSZ célja, ugyanis hogy az ellenőrzési megállapításaival támogassa az ellenőrzött szervezeteket a gazdálkodás és a feladatellátás szabályosságának javításában, fejlesztésében. Ez a nemzetiségi önkormányzatok esetében különösen hangsúlyos, hiszen a fő célunk nem az elmarasztalás, hanem a jó irányba való terelés – szögezte le az ÁSZ elnöke.
Mint mondta, több országos nemzetiségi önkormányzat már az ellenőrzés időszakában megkezdte a szükséges intézkedések végrehajtását, és volt olyan testület, például a németeké, amelyik már előre jelezte, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatala után, a lehető leghamarabb összehívja a közgyűlését az intézkedési terv mielőbbi elfogadása érdekében – hívta fel a figyelmet Domokos László. Mindez számunkra az együttműködés szándékát jelzi, valamint azt, hogy már megkezdődött az ellenőrzéseink hasznosulása, és a munkánk eléri a végső célját, a feltárt hiányosságok kijavításra kerülnek – emelte ki az elnök.
A tapasztalatokat az ÁSZ eljuttatja majd az Országgyűléshez, az illetékes nemzetiségi bizottsághoz, valamint a nemzetiségek működését, gazdálkodását meghatározó jogszabályok megalkotásában érintettekhez is – tette hozzá az elnök.
A támogatások felhasználása, elszámolása alapvetően minden ellenőrzöttnél szabályszerű volt
Az ellenőrzések során tapasztalt visszatérő, jellemző hiányosságokról, a főbb megállapításokról Kisgergely István felügyeleti vezető adott összegző tájékoztatást. Mint elmondta, az ellenőrzések alapvetően öt nagyobb területre terjedtek ki. A belső kontrollrendszer öt pillérének szabályszerű kialakítását és működtetését, a pénzügyi- és vagyongazdálkodás szabályszerűségét, a nemzetiségekről szóló törvényben meghatározott feladatellátás szabályszerűségét, a korábban ingyenes juttatott vagyon kezelését, valamint az integritás szemlélet érvényesülését értékelték a számvevők.
Kisgergely István kiemelte, hogy az ellenőrzött testületek 2008-tól kerültek be az önkormányzati alrendszerbe, előtte egyesületi jelleggel működtek. Az ÁSZ által ellenőrzött időszak egy teljes önkormányzati ciklust lefedett, így a megállapítások különösen jelentős támogatást nyújthatnak az esetenként évente milliárdos összeggel gazdálkodó, intézményeket is fenntartó és gazdasági társaságokat működtető önkormányzatok számára.
Az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta, hogy az első négy jelentés alapján a kontrollkörnyezet kialakítása részben, a belső kontrollrendszer többi pillérének kialakítása és működtetése pedig jellemzően nem, vagy nem teljes körűen felelt meg az előírásoknak. Jellemző szabálytalanságokat tártak fel a számvevők egyebek mellett a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, a költségvetési határozattervezetek szerkezete, tartalma, bemutatása, illetve a forgalomképtelennek minősített törzsvagyon átminősítése területén – sorolta a főbb megállapításokat Kisgergely István.
Leszögezte, hogy a nemzetiségi feladatok ellátásához kapott támogatások felhasználása és elszámolása, a tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint az eredményszemléletű számvitelre áttérés és a leltárazás alapvetően megfelelt az előírásoknak. Az integritás szemlélet érvényesülésének értékelése során alapvetően fejlesztendő minősítést kaptak az ellenőrzött önkormányzatok, a többi közt az átláthatóság, vagy az etikai követelmények érvényesítésének hiánya miatt – összegzett a felügyeleti vezető.
Egységes mércével, egységes szigorral végezték munkájukat a számvevők
Domokos László a sajtótájékoztató végén hangsúlyozta, az ellenőrzés során azonos mércével, egységes szempontok szerint álltak az ellenőrzöttekhez a számvevők, az intézkedési tervek elkészítése kapcsán pedig támogatólag állnak majd hozzájuk, a megállapított hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Az ÁSZ elnöke kérdésre válaszolva elmondta ugyanakkor, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzése során az ÁSZ tíz esetben kezdeményezte más szerv, illetve hatóság eljárását, hét nemzetiségi önkormányzatot érintően. Ebből három esetben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, öt esetben a Kormányhivatalhoz, további két esetben pedig nyomozóhatósághoz fordult az ÁSZ – sorolta az adatokat Domokos László. A kezdeményezett eljárások többsége jelenleg folyamatban van – tette hozzá.
