Kiss József
Költő és irodalmár. Ma már sajnos kevesen emlékeznek rá és verseire. Mint a hajdani 252. Kiss József Cserkészcsapat tagja szeretném emlékét néhány sorban felidézni. Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében a következőket írja róla: „Bensőséges lírai alkat, versei legalkalmasabbak a szavalásra. A polgári irodalom története 1890-ben a Hét c. lap megjelenésekor kezdődött."
Költő és irodalmár. Ma már sajnos kevesen emlékeznek rá és verseire. Mint a hajdani 252. Kiss József Cserkészcsapat tagja szeretném emlékét néhány sorban felidézni. Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében a következőket írja róla: „Bensőséges lírai alkat, versei legalkalmasabbak a szavalásra. A polgári irodalom története 1890-ben a Hét c. lap megjelenésekor kezdődött."
Az említett képes irodalmi hetilap alapító főszerkesztője Kiss József volt. Megjelentette Ady, Jókai, Babits, Mikszáth, Kosztolányi, Heltai, Krúdy, Szomory írásait, verseit, a külföldiek közül Csehov, Anatole France, G.B. Shaw, Thomas Mann novelláit.
Komlós Aladár monográfiájában így jellemzi a költőt: „Igazi művész alkat, kiváló lírikus. Költészete újszerű nyelven fejez ki alig megfogható hangulatokat. Szerkesztői tehetségét bizonyítja, hogy lapja orgánuma lett a régebbi nemzedék írói, költői mellett mindazoknak, akikben az új polgári szellem irodalmi formát öltött."
Verseit még életében több nyelvre lefordították. Éveken át szavalta gyakran és nagy sikerrel Jászai Mari. Az uralkodó a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki. De nem csak verseléssel foglalkozott. Képviselő és jogász barátai segítségével elérte Széll Kálmán miniszterelnöknél és Plósz Sándor igazságügy miniszternél, hogy törvényjavaslatot terjesszenek be a szerzői jogok védelmében. Kiharcolta Európa akkori legmodernebb szerzői jog védelmi törvényét, amelynek alapelvei a mai napig érvényesek. A jogszabály kiterjedt az irodalmi művekre és a „mechanikai előadás céljaira szóló készülékek" által közölt alkotásokra is. Pedig akkor még nem volt rádió, csak a Puskás Tivadar által feltalált Telefon Hírmondó működött.
Megemlékezésemet aktuálissá teszi, hogy száz évvel ezelőtt, 1915-ben Mérei Adolf színigazgató-rendező némafilmet készített a költő Simon Judit c. balladájából. Ekkor már egy éve dúlt a világháború. Az ország háborús lelkesedését letargia követte. Ismeretes, hogy a Szerbia elleni hadviseléssel szinte az egész ország egyetértett. (Akkori katonanóta kezdő sorai: „Megállj, megállj, kutya Szerbia!") Ferenc József császár és király, aki hadüzenete előtt mindent meggondolt és mindent megfontolt, háborúra buzdító kiáltványt intézett, alattvalóihoz. Amelyet Vilmos német császár a hadsereghez intézett szózatával egészített ki. Hírhedt befejező sora: „Daheim, wenn die Blätter fallen." (Otthon lesztek, mire a lombok lehullanak.) Ehhez képest egy év telt el és nemhogy hazatért volna a győztes hadsereg, de százezrek soha nem értek vissza. Ilyen történelmi háttérrel mutatták be a filmet, amelyet én rémdrámának neveznék. Egy csecsemőjét megölő szerencsétlen leányanya élete és bűnhődése volt a témája. Milliók zokogtak a mozgókép színházakban itthon és külföldön.
És még egy történelmi adalék, amely igazolja Salamon prédikátor szavait: „Nincs új a nap alatt." Száz évvel ezelőtt is ismerték a „faji" diszkriminációt. Sőt, alkalmazták. Kiss József elküldte két versét a Magyar Úriasszonyok Lapja szerkesztőségének. Válaszra sem méltatták. Egy újságíró megsúgta a költőnek: származása miatt ne is reménykedjék, hogy verseit keresztény szellemiségű lapok közöljék. Néhány hónap múlva ismét megküldte változtatás nélkül „báró Zombory Aurélné" aláírással. A lap következő számában megjelentek a költemények.
Kiss József szuverén egyéniség volt. Ünnepnapok című versciklusát a Pesti Izraelita Hitközség megbízásából írta. A hitközség nem volt szűkmarkú, tízezer forintot fizetett érte. Ezért egy vidéki kúriát lehetett volna venni akkoriban. A költő elküldte a verseskötet kéziratát. Két nap múlva megjelent nála egy tudós rabbi és felhívta a költő figyelmét hogy rituális és teológiai tévedések vannak a versekben, amelyeket ki kell javítani, át kell írni. Kiss József állítólag azt felelte: Mi vagyok én? Suszter? Akinek vissza lehet vinni a cipőt, mert szorítja a hitközség tyúkszemét. Egy szót sem javítok! És visszaküldte a tízezer forintot.
Major Tamás is szívesen szavalta verseit.„Hogyan mondta el Kiss József Tüzek című versét Major Tamás, aki még láthatta József Attila figyelmeztető, ritmikai, gondolati jelként fölemelt, szigorú és kedves mutatóujját? Egyszerűen szólva: ahogyan kell. Arra az időre ő a költő." (Vers – mindenkinek. Magyar Televízió, I. Csatorna. 1984. december 1.) Cserkészcsapatunk tihanyi táborozásakor parancsnokunk (Billes Ármin földrajz-angol szakos tanár, iskolaigazgató) megtudta, hogy Major Tamás Tihanyban tartózkodik. Megkérte, látogasson meg bennünket. Hatalmas tábortüzet raktunk, mellette szavalta el a Nemzeti Színház igazgatója a Tüzek c. verset. Nagy élmény volt.
A költő emlékét Budapesten a Józsefvárosban, a Rákóczi utat és a Népszínház utcát összekötő utca és emléktábla őrzi, valamit a Kiss József Gimnázium Mezőcsáton. Ott született Kiss József (1843-1921).
Láng Róbert