EuroAstra

A FÉNY és SZÍN öröm­ün­nepe: Magyar Fes­té­szet Napja 2015

A Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vány 14. alka­lom­mal szer­vezi meg a mára hagyo­mánnyá vált ren­dez­vény­so­ro­za­tát. 2002-ben civil kez­de­mé­nye­zésre, Újbuda Önkor­mány­zata segít­sé­gé­vel indult útjára a prog­ram októ­ber 18-án, Szent Lukács, a festők és orvo­sok védő­szent­jé­nek ünne­pén.

A Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vány 14. alka­lom­mal szer­vezi meg a mára hagyo­mánnyá vált ren­dez­vény­so­ro­za­tát. 2002-ben civil kez­de­mé­nye­zésre, Újbuda Önkor­mány­zata segít­sé­gé­vel indult útjára a prog­ram októ­ber 18-án, Szent Lukács, a festők és orvo­sok védő­szent­jé­nek ünne­pén.

A tizen­há­rom évvel ezelőtt egy­na­pos­nak indult kor­társ festészet-ünnep az évek során szá­mos ese­ménnyel bővült, s az elhi­va­tott alko­tók a lel­kes művé­szet­pár­to­lók­kal együtt több héten át vár­ják a láto­ga­tó­kat térí­tés­men­tes prog­ram­ja­i­kon. Ez évben 300 művész 2000-nél is több alko­tása lát­ható ország­szerte. 2015-ben a fény művé­szeti alkal­ma­zá­sa­i­nak kér­dése köré szer­veződ­tek a tár­la­tok, kap­cso­lódva a Fény Nem­zet­közi Éve euró­pai kez­de­mé­nye­zés­hez. Az ese­mény fővéd­nöke Kroó Nor­bert fizi­kus, az MTA ren­des tagja.

A kiállítás-sorozat nyi­tá­nya egy utcai tár­lat. Buda­pes­ten a IX. kerü­let­ben a Bakáts téren és a Ráday utcá­ban, vala­mint a XI. kerü­let­ben a Gel­lért tértől a Móricz Zsig­mond kör­té­rig óriás pla­kát­ké­pek nép­szerű­sí­tik a kor­társ fes­té­sze­tet. Rend­ha­gyó módon szó­lítja meg az utca embe­rét: főleg azok­nak kínál vizu­á­lis élményt, akik nem szán­nak időt egy kiál­lí­tás megtekintésére.

A Magyar Fes­té­szet Napja főren­dez­vé­nyei gene­rá­ciós bon­tás­ban, külön­böző hely­szí­ne­ken láthatók.

ÉLŐ MAGYAR FESTÉSZET cím­mel októ­ber 2-án a fia­tal és a közép­ge­ne­rá­ciós kor­társ festőmű­vé­szek köz­ponti tár­lata nyí­lik meg, mely­nek ez évben is a Bálna Buda­pest ad ott­hont, a Buda­pesti Fesz­ti­vál- és Turisz­ti­kai Köz­pont Non­pro­fit Kft. segít­sé­gé­vel, az őszi CAFe Buda­pest Kor­társ Művé­szeti Fesz­ti­vál kere­tén belül. A külön­le­ges épü­let biz­to­sí­totta kör­nye­zet­ben a fest­mé­nyek kettős kurá­tori kon­cep­ció sze­rint, kor­osz­tá­lyos bon­tás­ban, közös tér­ben vár­ják a nagy­kö­zön­sé­get. Sch­nel­ler János művé­szet­tör­té­nész válo­gatja és ren­dezi a Közép­ge­ne­rá­ció, azaz közel száz 40 és 70 év közötti művész kiál­lí­tá­sát, míg a Fia­tal alko­tók, azaz körül­be­lül har­minc 40 év alatti hazai alkotó bemu­tat­ko­zá­sát iski Kocsis Tibor festőmű­vész, kurá­tor fogja össze. A meg­hí­vott alko­tók művé­sze­tét egy-egy aktu­á­lis alko­tá­suk kép­vi­seli. A kifor­rott képi világ­gal és egyedi stí­lus­sal fém­jel­zett műve­ket vizu­a­li­tá­suk közös voná­sai alap­ján cso­por­to­sí­tot­ták. Mind­két kor­osz­tály egy-egy kiemel­kedő alko­tói díj­ban része­sül. A kiál­lí­tás képei között 18 órai kez­det­tel kerül sor a Díj­át­adó gála­ün­nep­ségre is. Az immár évti­ze­des hagyo­mányra vissza­te­kintő Magyar Művé­szeti Akadémia-díj és a Maticska-díj a leg­ran­go­sabb szak­mai elis­me­réssé nőtte ki magát. Az
ese­mény szí­neit gaz­da­gítja a FÉNY, a Csík­szerda kórus és Atlasz Gábor táncművészei.

Az Életmű-díjak átadá­sára októ­ber 18-án, vasár­nap 17.00 óra­kor kerül sor a Víga­dó­ban, a Doye­nek kiál­lí­tá­sán. A bemu­tat­kozó alko­tók 70 év fölötti hazai festőmű­vé­szek; mar­káns hatást gya­ko­rol­nak az elkö­vet­kező gene­rá­ciók képzőmű­vé­sze­ire és egy­fajta isko­la­te­remtő, köve­tendő pél­da­ként jár­nak elől. A kiál­lí­tás kurá­to­rai Sza­kács Imre és
Bukta Nor­bert festőmű­vé­szek. A ren­dez­vény a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia Képzőmű­vé­szeti Tago­za­tá­nak támo­ga­tá­sá­val való­sul meg. Az ünnepi ese­ményt Sturcz János művé­szet­tör­té­nész nyitja meg, köz­remű­kö­dik Blaskó Péter színmű­vész. A fes­té­szet ünne­pé­nek kiál­lí­tói között immár évek óta egy-egy meg­hí­vott ország ven­dégmű­vé­szei is
helyet kap­nak. Idén a buda­pesti Oszt­rák Kul­tu­rá­lis Fórum­mal és Salz­burg Tar­to­mány Művé­szeti Szö­vet­sé­gé­vel tizen­egy oszt­rák festő önálló kiál­lí­tá­son mutat­ko­zik be a Viga­dó­ban. A Salz­burgi ANZIX tár­la­ton köszöntőt mond Dr. Ralph Scheide, Auszt­ria nagy­kö­vete, a kiál­lí­tást meg­nyitja Susanne Bach­fi­scher asszony, az Oszt­rák Kul­tu­rá­lis
Fórum igazgatója.

Kiemelt kiál­lí­tá­sok:

A Magyar Fes­té­szet Napja egyik leg­si­ke­re­sebb és a festők között is leg­nép­szerűbb kiál­lí­tása a mini­ké­pek együt­tese. A 20×20 cm-es vászonra készült alko­tá­sok között a díja­zott mes­te­rek és a fia­tal művé­szek alko­tá­sait egy­aránt meg­ta­lál­juk. Mini­atűr remekmű­veik
sze­met gyö­nyör­köd­tetőek és nagy festői kér­dé­sek fel­ve­té­sére ins­pi­rál­ják a művé­sze­ket. A MINIKÉPEK – 100 FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA októ­ber 13-ától lesz lát­ható a Vizi­vá­rosi Galé­ri­á­ban, Ole­scher Tamás galé­ri­a­ve­zető lel­kes támo­ga­tá­sá­val.

Meg­nyi­tó­be­szé­det Feledy Balázs művé­szeti író mond. A zenei alá­fes­tést Tás­kai Anna (fuvola) ésTás­kai Adél (hárfa), a Far­kas Ferenc Zene­is­kola növen­dé­kei adják majd. A kiál­lí­tás követ­ke­ze­te­sen elke­rüli a rutint: az önmeg­újí­tást helyezi elő­térbe, távol tartja magát a mono­tó­ni­á­tól, s a képi dimen­ziók lát­vá­nyos sok­fé­le­sé­gét, a festők vizu­á­lis
afo­riz­má­ját tárja a közön­ség elé.

A NŐI VONAL IV. című tár­lat meg­nyi­tása októ­ber 14-én a ren­dez­vény­so­ro­zat kiemelt ese­mé­nyei közé tar­to­zik. A kiál­lí­tás lét­re­ho­zá­sá­nak egyik oka az volt, hogy a nők évszá­za­do­kig nem lehet­tek a festőa­ka­dé­miák tag­jai. A négy éve meg­ál­mo­dott kon­cep­ció a női festők érzé­keny­sé­gét, finom rez­dü­lé­sekre való fogé­kony­sá­gát, érzel­meik lük­te­té­sét kívánja lát­ha­tóvá tenni a festő­vá­szon teremtő vará­zsá­val. A külön­le­ges tár­lat­nak a B29 Kiál­lí­tó­tér ad ott­hont a Bar­tók Béla úton. Ebben az évben a művé­szeti isko­lák tehet­sé­ges diák­jai is bekap­cso­lód­hat­tak az alko­tásba. Húsz kor­társ festő művére kel­lett para­frá­zi­so­kat készí­te­niük. Har­minc gyer­mek mun­kája is sze­re­pel a kiál­lí­tá­son. Min­denki azt a mun­ká­ját mutatja be, amely leg­in­kább fém­jelzi. A har­mincöt  festőmű­vész élet­kora min­den kor­osz­tályt fel­ölel. A tíz leg­jobb alko­tást díj­jal jutal­mazza az ala­pít­vány. Gas­sama Szabó Ber­na­dett művé­szet­tör­té­nész nyitja meg a kiál­lí­tást, köz­remű­kö­dik a Voice Drops.

A női vonal átível a Para­frá­zis kiál­lí­tásba is októ­ber 15-én, ame­lyet a Deák 17 Gyer­mek és Ifjú­sági Művé­szeti Galé­ri­á­ban tekint­het­nek meg az érdeklődők. A 14 és 21 év közötti ifjú höl­gyek alko­tása egy-egy tet­szés sze­rinti mű alap­ján készí­tett para­frá­zis, mely egyéni szín- és for­ma­vi­lág­gal ren­del­ke­zik. A kiál­lí­tók három művé­szeti szak­kö­zép­is­kola diák­jai: a Jaschik Álmos Művé­szeti Szak­kö­zép­is­kola (Buda­pest), a KISKÉPZŐ – Képző- és Iparmű­vé­szeti Szak­kö­zép­is­kola és Kol­lé­gium (Buda­pest), illetve a Sze­gedi Tömör­kény Ist­ván Művé­szeti Szak­kö­zép­is­kola hall­ga­tói közül kerül­tek ki. Gas­sama Szabó Ber­na­dett művé­szet­tör­té­nész ismer­teti a tár­lat­hoz fűződő tud­ni­va­ló­kat. A zenei kere­tet az Ádám Jenő Zene­is­kola taná­rai és tanít­vá­nyai adják.

A Magyar Képzőmű­vé­szeti Egye­tem gra­fika szak, ter­vező gra­fika szak­irány  hall­ga­tói ebben az évben első alka­lom­mal kap­cso­lód­nak a szí­nek és for­mák ünne­pé­hez. Felsz­mann Tamás veze­té­sé­vel a Magyar Fes­té­szet Napja arcu­lati és plak­át­ter­veit készí­tik el. A művek a www.festeszetnapja.hu olda­lon tekint­hetők meg.

A József­vá­rosi Galé­ri­á­ban októ­ber 15-én nyíló tár­lat címe: TÓTH MENYHÉRT MŰVÉSZETE A HATVANAS ÉVEKBEN. A válo­ga­tás a Kecs­ke­méti Katona József Múzeum képzőmű­vé­szeti gyűj­te­mé­nyéből készült, Supka Manna emléke előtt tisz­te­legve. E jeles alka­lom­mal ada­tik át a Supka Manna emlék­érem is.

Tóth Meny­hért (1904-1980) a XX. szá­zadi magyar képzőmű­vé­szet talán leg­egye­te­me­sebb érvényű életmű­vé­nek alko­tója. Öntör­vényű, a saját útját járó művész volt, aki szán­dé­ko­san soha­sem töre­ke­dett arra, hogy az aktu­á­lis nem­zet­közi tren­de­ket kövesse. Egye­dit, érdem­ben utá­noz­ha­tat­lant hozott létre, amely euró­pai, egye­te­mes és magyar.

Októ­ber 16-án ren­de­zik meg az immár hagyo­má­nyossá vált Fes­té­szet Ünne­pét a XI. kerü­let­ben. A Bar­tók Béla úton, a Móricz Zsig­mond kör­té­rig szá­mos galé­ria kap­cso­ló­dik be az egész napos, ingye­nes, igé­nyes, inter­ak­tív és lát­vá­nyos ren­dez­vény­fo­lyamba. Az Újbuda Galé­ri­á­ban Simon Zsolt kiál­lí­tá­sát Feledy Balázs művé­szeti Író nyitja meg. Az Etele Hely­tör­té­neti Kiál­lí­tó­hely Fabók Gyula emlék­ki­ál­lí­tá­sát Vagyóczky Károly festőmű­vész mél­tatja. Az Art IX-IX Galé­ri­á­ban Pogány Gábor művé­szet­tör­té­nész tár­lat­ve­ze­té­sé­vel tekint­he­tik meg a vásár­he­lyi Őszi Tár­lat díja­zott­ja­i­nak kiál­lí­tá­sát. A hagyo­má­nyos Csont­váry emlék­tábla koszo­rú­zása után lát­vá­nyos Fény fes­tés szó­ra­koz­tatja a nagy­kö­zön­sé­get, amely a B32 hom­lok­za­tán lát­ható, majd a B32 belső ter­me­i­ben a Fény Misz­té­rium című kiál­lí­tást Sipos Endre nyitja meg. A nap záró ese­mé­nye a Fény Éve és Csont­váry Kosztka Tiva­dar tisz­te­le­tére ren­de­zett kiál­lí­tás, amely a B32 Galé­ria és Kiál­lí­tó­tér­ben várja az érdeklődőket.

Az MROE (Magyar Rajz­ta­ná­rok Orszá­gos Egye­sü­lete) 50 művész­ta­nár közös orszá­gos kiál­lí­tá­sá­val emeli a ren­dez­vény­so­ro­zat szín­vo­na­lát. A Ferenc­vá­rosi Hely­tör­té­neti Gyűj­te­mény­ben a KONTRASZTOK című tár­la­tot tekint­he­tik meg az érdeklődők októ­ber 16-tól, Sza­lai József művész­ta­nár, az MROE elnöke nyi­tó­be­szé­dét követően. Magyar­or­szág min­den terü­le­téről érkez­tek az alko­tók, akik alap­fokú művé­szeti isko­lák­ban, közép­is­ko­lák­ban és főis­ko­lá­kon taní­ta­nak. Leg­több­jük hiva­tá­sos művész, de sokan kiváló rajz­ta­ná­rok, akik nagyon sze­ret­nek fes­teni. A leg­töb­ben a nyári művész­te­le­pe­ken készült új mun­ká­kat hoz­ták erre a kiál­lí­tásra. A hely­szí­nen meg­tud­hat­juk, hogyan véle­ked­nek vál­tozó vilá­gunk­ról a művész­ta­ná­rok, s milyen művé­szi kön­tösbe öltöz­te­tik témá­i­kat. Az ese­ményt a képzőmű­vész Szabó Csa­lád ének- és gitár­előa­dása színesíti.

A Magyar Fes­té­szet Nap­já­hoz hagyo­má­nyo­san kap­cso­lód­nak nagyobb vidéki váro­sok. Az ország szá­mos tele­pü­lé­sén, köz­tük Szol­no­kon is izgal­mas képi világra buk­kan­hat­nak azok, akik ellá­to­gat­nak a ren­dez­vé­nyekre. A Szo­bosz­lai Galé­ria az Ég és föld című kiál­lí­tást mutatja meg az értő közön­ség­nek októ­ber 17-én. A Párat­lan páro­sok soro­zat tavaly októ­ber­ben, a Magyar Fes­té­szet Napja kiemelt ren­dez­vé­nye­ként Lóránt János Deme­ter Munkácsy-díjas festőmű­vész és Lous Stu­ijf­zand képzőmű­vész közös bemu­tat­ko­zá­sá­val kezdő­dött. Az idén Sulyok Gab­ri­ella Munkácsy-díjas gra­fi­kusmű­vész és Tenk László Munkácsy-díjas festőmű­vész első közös tár­la­tára vár­ják az érdeklődő­ket. A meg­nyitó beszé­det Vere­bes György, az MFN Ala­pít­vány alel­nöke mondja.

A Duna Tele­ví­zió volt a kez­de­tek­kor az egyik leg­na­gyobb média­tá­mo­ga­tója az ese­mény­nek, majd 2011-ben a meg­újult köz­mé­dia is a ren­dez­vény mellé állt és műso­ra­i­val messzire eljut­tatta a magyar fes­té­szet hírét. A 2015-ös év ese­mé­nyeit nyo­mon követ­he­tik a köz­mé­dia csa­tor­náin: az M1-en, a Dunán és a Kos­suth rádió műsoraiban.

DÍJAK:

A szakma ran­gos elis­me­ré­sek­kel díjazza a leg­jobb­nak ítélt művé­sze­ket.

Az Életmű díjat egy 70 év feletti doyen kapja. Az Életmű­díj döntő­bi­zott­sá­gá­nak tag­jai a korábbi díja­zot­tak, a Magyar Fes­té­szet Napja kura­tó­ri­u­má­nak fel­kért tag­jai, illetve a kul­tu­rá­lis tárca egy kép­vi­selője, hiszen évről évre a minisz­té­rium állja a díj­jal járó egy­mil­lió forin­tos jutal­mat. Jelölt az a 70. élet­évét beöl­tött mes­ter lehet, aki mögött több évti­ze­des, elis­mert életmű áll, mun­kás­sága pedig isko­la­te­remtő volt.

A Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia fes­té­szeti díja a magyar fes­té­szet, így a hazai kul­túra ápo­lá­sá­nak elis­me­ré­sé­ért jár egy közép­ge­ne­rá­ciós festő­nek. A díj a Magyar Fes­té­szet Napja Ala­pít­vány kura­tó­ri­uma és a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia dön­tése alap­ján ada­tik át. Anyagi hát­te­rét, ötszáz­ezer forin­tot, a Magyar Művé­szeti Aka­dé­mia biz­to­sítja. A díj min­den­kori oda­íté­lé­sé­nél a kura­tó­rium fon­tos­nak tartja, hogy a jelöl­tek mun­kás­sága túl­mu­tas­son a műte­rem és a kiál­lí­tó­te­rek falain. Fon­tos, hogy művé­sze­tük hatást gya­ko­rol­jon az elkö­vet­kező  generáció/generációk képzőmű­vé­sze­ire és egy­fajta köve­tendő pél­da­ként jár­jon elől szá­mukra. Ezen túl­menően a kura­tó­rium igyek­szik olyan jelöl­te­te­ket kiál­lí­tani, és így sza­va­zásra bocsáj­tani, aki­nek (a mai tudá­sunk sze­rint) a mun­kás­sága az egye­te­mes és magyar fes­té­szet, képzőmű­vé­szet terén is meg­ha­tá­rozó.
A Maticska Jenő-díjat egy 40 év alatti fia­tal tehet­ség kapja a vele járó ötszáz­ezer forint­tal. A fia­ta­lon elhunyt nagy­bá­nyai festő­te­het­ségről elne­ve­zett Maticska Jenő-díjat az a pro­fesszi­o­ná­lis fia­tal alkotó kapja, aki­nek mun­káit a szakma is korán elismeri.

 Igy kezdődött:


Múlt:
a Magyar Fes­té­szet Napja ünne­pét elő­ször 2002-ben ren­dez­ték meg Buda­pes­ten, civil kez­de­mé­nye­zésre, Szent Lukács, az orvo­sok és a festők védő­szentje nap­ján. A kor­társ fes­té­szeti sereg­szemle meg­ál­mo­dói – Bráda Tibor, Zsol­nai Gábor, Bayer Ilona, Szent­györ­gyi József és Fabók Gyula – és követőik a fest­mé­nyek művé­szeti szín­vo­na­lá­ból és egye­di­sé­géből adódó érték elis­mer­te­tése, a kor­társ magyar festők és műveik iránti közön­ség­sze­re­tet kiví­vása mel­lett évről évre külö­nö­sen nagy hang­súlyt fek­tet­nek a társmű­vé­sze­tek jelen­lé­tére a foko­za­to­san fesz­ti­vállá duz­zadó prog­ram­so­ro­zat­ban. A hagyo­má­nyos ele­mek – egyéni- és gyűj­te­mé­nyes kiál­lí­tá­sok, műhely­be­szél­ge­té­sek és kon­cer­tek – mel­lett inter­ak­tív performance-ok, workshop-ok, szim­pó­zi­u­mok és több más inno­va­tív műsor­elem is gaz­da­gítja a rendezvényeket.

Az Élő Magyar Fes­té­szet kiál­lí­tás kurá­tori kon­cep­ci­ója

A tár­la­ton mint­egy 150 művész egy-egy képét mutat­ják be, ezzel is tisz­te­legve a fes­té­szet, mint művé­szeti ág és mes­ter­ség előtt. Zárt kurá­tori kon­cep­ciót nem alkal­maz­tak, így kizá­ró­la­gos­sá­go­kat sem fogal­maz­tak meg. Egy fő szűrőt azon­ban hasz­nál­tak: csak aktív, pro­fesszi­o­ná­lis festőmű­vé­sze­ket kér­tek fel a kiál­lí­tá­son való részvételre.

Ennek meg­fe­lelően a kiál­lí­tás ren­de­zé­se­kor bár­mi­nemű kurá­tori szem­lé­let meg­je­le­ní­té­sére van mód, így a fia­tal- és közép­ge­ne­rá­ciót külön szek­ci­ó­ban, de egy lég­tér­ben mutat­ják be, míg a kor­osz­tá­lyo­kon belül négy-öt sti­lá­ris bon­tás­ban ins­tal­lál­ják a kiállítást.

Fia­tal festők kiál­lí­tása
A kiál­lí­tás címe: Idéző­jel

A kor­társ magyar fes­té­szet leg­fi­a­ta­labb gene­rá­ci­ója érdeklő­dés­sel tekint az euró­pai kor­társ fes­té­sze­ten végig­söprő jelen­ségre, miköz­ben defi­ni­álja önmaga hely­ze­tét saját loká­lis fes­té­szeti hagyo­má­nyán belül. Fia­tal­sá­gá­ból adó­dóan bát­ran és gyor­san rea­gál az aktu­á­lis folya­ma­tokra, a sokat emle­ge­tett belga, lip­csei, kolozs­vári fes­té­szeti nyel­ve­zetre. Fel­is­meri azt, hogy saját egyéni arcá­nak hason­ló­sá­gai és különb­sé­gei csak egy átfogó euró­pai kul­tu­rá­lis fes­té­szeti múlt és jelen tük­ré­ben fogal­maz­ha­tók meg. A jelen idejű hazai fes­té­szet irá­nya magá­ban fog­lalja a 19. és 20. szá­zadi figu­rá­lis isko­lák tisz­te­le­tét Hol­lósy Simon­tól Rud­nay Gyu­láig. Nagy jelentő­sé­get tulaj­do­nít Moholy-Nagy László és Kas­sák Lajos konst­ruk­ti­vista, euró­pai szín­té­ren kitel­je­se­dett fes­té­sze­té­nek is. Mind­ezen túl pedig egyre gyak­rab­ban azo­no­sul az Euró­pai iskola mes­te­re­i­nek szür­re­á­lis érzé­keny­sé­gé­vel. A fia­tal gene­rá­ció ezen tra­dí­ciók tük­ré­ben fogal­mazza meg tehát stí­lus­je­gyeit. A kiál­lí­tá­son bemu­tat­ta­tik a leg­fi­a­ta­labb gene­rá­ció szem­lé­let­módja, amely magába fog­lalja a fris­ses­ség gon­do­la­tát, a fia­tal­ság bátor­sá­gát, a jelen­sé­gekre adott gyors rea­gá­lási képes­sé­get.
A Magyar Fes­té­szet Napja Fesz­ti­vál 2015. évi tár­la­tán öt tema­ti­kus cso­port­ban mutatja meg a kurá­tor a fia­tal gene­rá­ció fes­té­szeti látásmódját.

A közép­ge­ne­rá­ció kiál­lí­tása
A kiál­lí­tás címe: Off­line megosztás

A közép­ge­ne­rá­ció festőmű­vé­sze­i­nek kiál­lí­tása ará­nyait tekintve talán a ren­dez­vény leg­je­lentő­sebb prog­ramja. Itt mutat­ko­zik be a nagy­kö­zön­ség előtt közel 120 kor­társ alkotó. Olyan­nyira külön­böző festői vilá­gok talál­koz­nak ebben a tér­ben, ame­lyek együt­tes sze­rep­lése más­hol elkép­zel­he­tet­len lenne. Leg­főbb szán­dé­kuk, hogy a sok­fé­le­sé­get fel­vál­lalva a leg­kü­lön­bözőbb irány­za­to­kat vonul­tas­sák fel. A ska­tu­lyá­kat lehetne sorolni az op-arttól, a geo­met­ri­kus fes­té­sze­ten át, a lírai absz­trak­tig, és vissza a gesz­tu­son, a neo-dadán át egé­szen a meta­fi­zi­kus fes­té­sze­tig, de ennél sok­kal érde­ke­sebb­nek tűnik az egyéni vizu­á­lis nyel­ven meg­szü­lető, majd sze­mé­lyes mito­ló­gi­ákká for­má­lódó élet­pá­lyák egy-egy darab­já­ban ész­re­venni és befo­gadni az egye­te­mes képi kódok és arche­tí­pu­sok mel­lett a művész sze­mé­lyes szán­dé­kát – legyen ez a befo­ga­dás tuda­tos, vagy tudat alatt működő.

A Magyar Fes­té­szet Napja 2015 köz­ponti kiál­lí­tása első­sor­ban ünnep: azok szá­mára, akik maguk is festőmű­vé­szek, illetve azok­nak, akik műked­velők, műértők, vagy lai­kus műél­vezők. Emel­lett lehető­ség a kor­társ képzőmű­vé­szet­tel való talál­ko­zásra azok­nak, akik egyéb­ként rit­kán, vagy soha nem lát­nak kor­társ fest­mé­nye­ket. E kiál­lí­tás szak­mai fórum is: talál­ko­zási pont az alko­tók, a galé­ri­á­sok, mecé­ná­sok és művé­szet­tör­té­né­szek szá­mára. Sokan közü­lük csak a kiál­lí­tás apro­pó­ján talál­koz­nak, évente egy­szer, ebben a térben.

A kiál­lí­tás címe több jelen­tést hor­doz. Egy­felől önel­lent­mon­dás, hiszen off­line nem lehet meg­osz­tani képi tar­tal­ma­kat, miköz­ben a fes­té­szet való­sága nagyon is off­line, gon­dol­junk csak a vászon esé­sére, a ter­pen­tin sza­gára, az olaj­fes­ték sajá­tos fényére. Ez rámu­tat a fes­té­szet befo­ga­dá­sá­nak talán leg­fon­to­sabb kri­té­ri­u­mára: az autop­szi­ára, azaz a saját sze­münk­kel való meg­bi­zo­nyo­so­dásra, ami a vir­tu­á­lis galé­riák korá­ban igen fel­ér­té­kelődő szem­ponttá vált, hiszen egy moni­to­ron meg­je­lenő fest­mény min­dig tor­zítva adja vissza a vászon felü­le­tén meg­je­lenő pig­ment hatásait.

A meg­osz­tás mai nyelv­ben hasz­nált mind­két értel­mét meg­ta­lál­hat­juk a cím­ben. Meg­osz­tani vala­ki­vel egy tar­tal­mat, egy fest­ményt, egy gon­do­la­tot önma­gá­ban is előre vivő, érté­kes cse­le­ke­det. Egy közös­ség meg­osz­tott­sága azon­ban soha nem előre, hanem min­den eset­ben csak hát­ra­felé moz­dít. Ez a kiál­lí­tás azon­ban off­line meg­oszt, azaz a való­sá­gos tar­tal­ma­kat dob be a közösbe, hogy onnan min­denki azt vegye ki, ami szá­mára a leg­in­kább befogadható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük