Az egészségtudatosság mentheti meg a magyar káposztát

Ócsai káposztaföldEgyre több európai országból keresik a minőségi magyar káposztaféléket. A szakemberek a belföldi – egészségtudatosabb – fogyasztás élénkülésére és a támogatási rendszer ösztönző hatására is számítanak a jövőben, s ez új lehetőséget teremt a magyar gazdaságok számára.

Ócsai káposztaföldEgyre több európai országból keresik a minőségi magyar káposztaféléket. A szakemberek a belföldi – egészségtudatosabb – fogyasztás élénkülésére és a támogatási rendszer ösztönző hatására is számítanak a jövőben, s ez új lehetőséget teremt a magyar gazdaságok számára.

A káposztafélék idei szezonja a tavalyinak szöges ellentéte. Míg 2014-ben a rendkívül csapadékos időjárás megbetegedések sorát eredményezte az ültetvényekben, addig idén a nagyrészt rendkívüli szárazság és kánikulai hőség kísérte a termesztést, hangzott el a Syngenta hagyományos ócsai szakmai rendezvényén.

–         Idén a növényvédelemben a rovarkártevőkre kellett inkább koncentrálni, míg tavaly inkább a  gombás és baktériumos megbetegedések okoztak gondot – hangsúlyozta Antal Gyula, a Syngenta zöldség kampánymenedzsere. –  Hazánkban évek óta 5 ezer hektár környékén folyik a fejeskáposzta, kelkáposzta, brokkoli és karfiol termesztése. Idén a termőfelület körülbelül 10 százalékkal csökkent, köszönhetően az elmúlt évek egyre rosszabb eredményű termelésének, amely miatt több gazdálkodó más növények termesztésébe fogott. A fejes-, kel-, vöröskáposzta, a karfiol és a brokkoli termőfelülete is mérséklődött, az egyedüli stabil vagy enyhén növekvő termék a karalábé a termékcsoportban. A termelői árak viszont egész évben magasabbak voltak az előző évnél, bár ebben is volt hullámzás. Összességében elmondható, hogy jobb kondíciókkal adhatták el idén gazdák a terményeket. A rendkívüli hosszú forró nyár a termésmennyiséget csökkentette, sok ültetés nagyon nehezen indult el, és később is alacsonyabb termésátlagot realizáltak a termelők. Régen fordult elő, hogy hetekig nem volt magyar karfiol a piacokon és a szupermarketek polcain.

Mint Antal Gyula kifejtette: egész Európában csökkent a termelés volumene a jövedelmezőség csökkenése miatt. Az extrém nyár pedig a tőlünk északabbra lévő – hagyományos káposztatermelő – országokban is gondot okozott, ott a termelők nem is igen vannak öntözésre berendezkedve. Emiatt kevesebb termékre lehet számítani az elkövetkezendő hónapokban. Még az oroszországi embargó negatív hatása ellenére is keresett lett a jó minőségű káposzta Európában. Sok nagy európai kereskedőház Magyarországon is keresi a jó minőségű árut, amelyre a prémium kategóriától eltekintve az elmúlt években nemigen volt példa.

–         Az új támogatási rendszer a szabadföldi zöldségtermelést is többletforrásokkal látja el az idei évtől. Ennek pozitív hatása lassacskán érezhető válik. Piaci oldalról pedig szintén érezni a tudatos fogyasztói attitűd megjelenését a káposztafélék esetében is, hasonlóan a többi zöldségféléhez. Reméljük, ez a folyamat erősödik a következő években. A fogyasztók a mégoly hagyományosnak mondható termékcsoportban is mint a káposztafélék, szívesen próbálnak ki új dolgokat, szívesen veszik a termékek diverzifikációját.

 A Syngenta már tavaly bemutatta új növényvédelmi eljárását, a Phyto Drip-t, amely a palántakortól a kiültetés utáni hetekig védelmet biztosít a fiatal növények számára a rovarkártevők ellen. Növényoldalról pedig évről évre jönnek az újdonságok, a helyi kontinentális klímára célzott nemesítésből. Hazai nemesítő által, helyben nemesített növények, a legkorszerűbb tudományos háttér felhasználásával, ez a szektor jövőképe.