Adj’ Isten Szatmárban — Ezredik védjegy a napraforgó jegyében — A kötött tésztától a tündérkertig — Kölcsey nyomdokán
„Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Ez egyszerű, mindennapi példa tudtodra adhatja: mily becses az egyesület!" – e szavakkal tudatta unokaöccsével Kölcsey Ferenc, hogy mennyire fontos az összefogás. S ezt a Parainesis idézetet választotta Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, amikor köszöntötte az ezredik Nemzeti Tanúsító Védjegyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánkmajtis községben található Bíró Vendégházban.
„Mit ér egy csepp víz? De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki. Ez egyszerű, mindennapi példa tudtodra adhatja: mily becses az egyesület!" – e szavakkal tudatta unokaöccsével Kölcsey Ferenc, hogy mennyire fontos az összefogás. S ezt a Parainesis idézetet választotta Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő, amikor köszöntötte az ezredik Nemzeti Tanúsító Védjegyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánkmajtis községben található Bíró Vendégházban.
Akácliget vendégházMert összefogás nélkül nem valósulhatott volna meg ez az őszi esemény. A 4 napraforgós Védjegy táblával rendelkező vendégház 4 szobával és 10 férőhellyel várja vendégeit, akik az ukrán és román határhoz egyaránt közel eső település 15-20 kilométeres körzetében számos természeti és épített kulturális vonzerő nyújtotta kikapcsolódás lehetőségét élvezhetik. A vendégház üzemeltetői nemcsak szállást adnak, hanem felvállalják a szatmári táj értékeinek és tájjellegű termékeinek a népszerűsítését is.
Nemzeti tanusító védjegyMinderről meggyőződhetett Dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár is, aki az ünnepélyes megnyitón számadatokkal illusztrálta a magyar szállodák, magánszálláshelyek, kempingek sorát. Elismeréssel szólt a FATOSZ által több mint 10 éve létrehozott és működtetett minősítési rendszer alapjaira épített Napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegyről. Mint mondta, a védjegy alapvető célja, hogy garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás minőségének megfelelő színvonalára. Egy Henry Ford idézettel támasztotta alá mondandóját: „Személyre szabott, magas színvonalú szolgáltatásra van szükség. Ez ma a trend!" A most átadott védjegy láthatóvá teszi a minőséget – hangsúlyozta, miközben Bíró József kalauzolása mellett végigjárta a vendégház ízlésesen berendezett – fürdőszobával ellátott – szobáit.
Pálfy László – Tündérkert vendégház
Dr. Hanusz Árpád, a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete elnöke tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy a régió gazdasági fejlődése során az agrárorientáció mellett sajátos irányt jelent a turizmus, illetve annak speciális ágazata a falusi turizmus. A varázslatos tájat, a néprajz, a népi építészet kincsesbányáját, műemlék templomok és kastélyok együttesét, és az itt élő emberek hagyománytiszteletét felhasználva lehetett új turisztikai terméket előállítani. Az új turisztikai termék egyúttal jövedelem – kiegészítés az itt élők számára, amely javítja az életminőségüket. Van azonban a térségnek még ezeknél az értékeknél is nagyobb kincse: a szabolcsi-szatmári ember romlatlan lelkülete és vendégszeretete. Olyan része ez az országnak, amely az urbanizációs ártalmak közepette is képes volt megőrizni a régit, az ősit s a természet szépségét, mely itt számos területen még érintetlenül megtalálható. Az évente megrendezésre kerülő fesztiválokkal, nemcsak a turisták szórakoztatása volt a cél, hanem a hagyományok megőrzése és megtanítása, a turisztikai élményszerzés biztosítása. Az itt élők mindezzel a gazdagsággal várják a vendégeket, hogy a táj és az örökségturizmus értékeinek, szépségének bemutatása mellett a szívükből is adjanak egy darabot. Aki egyszer megkóstolta a szatmári ételeket, az úgy vágyjon vissza, e vendégszerető tájra, mintha a nagymama főztjét ízlelgetné. Mindezek autentikus bemutatása érdekében a FATOSZ különböző képzésekkel támogatja a programban résztvevőket, például 60 órás tanfolyammal, a vendéglátás fortélyainak ismertetésével, az online marketing alapjainak bemutatásával.
Nagyszekeresi templom
Bíró Alexa, a családi vállalkozás legfiatalabb tagja megköszönte az elismerést, majd a gyümölcsfeldolgozóba invitálta a vendégeket. A híres szabolcsi alma és szatmári szilva mellett itt a szezonnak megfelelő gyümölcs – most éppen a dió – feldolgozása folyik. Hatalmas futószalagok, terebélyes gyümölcsmosók és válogatók mellett aszeptikus autoklávokban rotyog az almavelő, amit üdítő italokban, gyümölcslevekben, de még a Coca Colában is felhasználnak.
Deák Attila Terület és településfejlesztési szakértő a „Középkori templomok útja" címen megszületett tematikus útvonallal, az egyedülálló vallási és kulturális örökséggel ismertette meg az érdeklődőket. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori templomokban Magyarország egyik leggazdagabb vidéke – a lápos vidéknek köszönhetően – a középkori templomoknak itt olyan sűrű hálózatuk maradhatott fent, amely egyedülálló. Szatmár és Bereg középkori egyházi örökségének egyedi hangulatát idézik a kisméretű templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a gazdagon fennmaradt középkori freskók, a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek, faragott szószékek. Ennek a hálózatnak részét alkotja a nagyszekeresi templom is. Miközben a vendégek megcsodálták a gótikus mennyezetmaradványokat, a míves faragott szószéket, a fa haranglábat, addig az előadó felhívta a figyelmet arra a hatalmas kincsre, amelyet többségében olyan középkori eredetű templomok alkotnak, amelyek műemléki védelem alatt állnak és a történeti Szatmár jellegzetes templomépítészeti hagyományait és karakterét reprezentálják. Vallásturisztikai szempontból ez az útvonal nem kizárólag örökségturisztikai, hanem vallástörténeti mementó, bejárása spirituális élmény is. Dr. Ruszinkó Ádám felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az útvonalat a kerékpárosok számára is elérhetővé kell tenni, hiszen az út a legendák, csodák, égi és földi paloták között vezet. Az örökségtúrák egyfajta kulturális zarándokutak: a múlt relikviái és a népi építészet emlékei.
S ha már két folyó – Tisza, Szamos – körül bolyongunk, nem feledkezhetünk meg az itteni emberek legősibb élelemforrásáról, a halászatról. A jánkmajtisi Akácliget Vendégház egy horgásztó mellé épült. Itt igazi kikapcsolódást talál a család apraja-nagyja. Míg a gyerekek az állatsimogatóban és a játszótéren múlatják az időt, a szülők a frissen fogott halat rögtön süthetik is a kemencében. A választék bőséges, ponty, amur, harcsa, csuka, mikor melyik akad a horogra. A nap fáradalmait az esti szauna és egy nagy kártyacsata feledteti.
A nap utolsó programja az Adj' Isten Szatmárban turisztikai összefogás bemutatása volt. A Cégénydányádban található turisztikai szolgáltató és információs központ a térség szolgáltatói között is kapcsolatot teremt, összefog, harmonizál, de emellett egyfajta minőségi kontrollt is gyakorol.
A térség legfőbb – gasztronómiához kötődő – turisztikai kínálati elemei: Penyigei Lekvárium, Panyolai Pálinkaház látványfőzdéje, Szatmári Ízek Háza lekvárfőző és gyümölcsaszaló tanfolyamai, Makay Béla füvesember gyógy- és fűszernövény túrái, szatmári hagyományos ételeket készítő főzőtanfolyamok, fúziós főzőtanfolyamok sztárszakáccsal és/vagy gasztrobloggerrel, rétes és kemencés workshopok, mini pálinkafőző és kóstolókurzus, parasztképző, falusi disznótor, kóstolók, bemutatók, üzemlátogatások.
Itt Kelemen Róbert polgármester fogadta a vendégeket, s bemutatta azokat a tematikus programokat, amelyeket különböző túracsoportok, cégek vesznek igénybe, majd a „kötött tészta" egyediségére hívta fel a figyelmet. Ennek kapcsán bemutatta a Magyar Népi Ízőrző Lovagrendet, amely a magyarságra jellemző, évszázadokon át kialakult, őrzött és kedvelt ételeinek receptjeit, elkészítési módjait, valamint a híres magyar vendégszeretetet szeretné megőrizni az utókornak. A Lovagrend ünnepélyes külsőségek közepette alakult meg Nyírbátorban.
A Szamos partján fekvő Cégénydányád eredetileg két falu – Cégény és Dányád – egyesüléséből jött létre. Cégényt a Kende család, Dányádot pedig a Kölcseyek birtokolták, akik atyafiságban is álltak egymással. A XIX. században összeépült, 1912-ben lett hivatalosan Cégénydányád a neve. Az itt álló kúriát báró Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A klasszicista stílusú épület földszintes, alápincézett, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns: az épület utca felőli homlokzata reprezentatív. A kúria különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. 1912-ben, majd 1922-ben részben átalakították Hültl Dezső, a Műegyetem tanára, hazánk első „építődoktora" tervei alapján. Az épülethez tartozó parkot a kúria felépítése után kezdték kialakítani. A hely nagyszerű adottságokkal rendelkezett. A kertet a Szamost kísérő puha- és keményfás ligeterdők helyén, az eredeti faállomány részbeni megőrzésével létesítették. A tápanyagokban gazdag talaj, az alföldi viszonyokhoz képest bőséges csapadék és a nagy páratartalom, valamint a meglévő erdő védőhatása olyan növények telepítését is lehetővé tette, amelyek hazánk éghajlatát egyébként nehezen viselik. Kezdetben inkább csak lomblevelű fákat – közönséges platánt, ezüst hársat, vérbükköt, amerikai kőrist – ültettek. A XIX. század közepén a tulajdonos kertépítést folytató unokája – ifj. Kende Zsigmond – érdeklődéssel fordult a tűlevelűek felé, ő alakította ki a pompás facsoportokat, ahol az év minden szakában harmonikus szín- és formaegyüttest képeztek a különböző fenyőfélék és lombhullatók, köztük világító fehér törzseikkel az elszórtan álló nyírek.
Erről az építészeti csemegéről beszélgetünk Habarics Bélával, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat természetvédelmi tájegységvezetőjével. Ő felügyeli ugyanis a kastély restaurálását, amely hamarosan befejeződik. A 2 szintes kastély összesen 1000 négyzetméternyi területén többféle kiállítás is lesz. A látogatóbarát turisztikai fejlesztés célja az volt, hogy a kastély bemutatható legyen. Az 1913-as állapotokat varázsolják vissza, melyben helyet kap két családtörténeti kiállítás: a Kende és a Kölcsey családé, eredeti pompájában mutatják be a szalont, majd lesz egy gasztronómiai kiállítás is, ahol az egykori nemesi életmód étkezési szokásait, s annak átlényegülését a paraszti konyhákba – ábrázolják. Meglepő módon egykor a folyó-adta lehetőségeket gyakorta fogyasztották, így a halak mellett csigákat és kagylókat is. Az utolsó kiállítóegység természetrajzi tárlat lesz, mondhatni, időutazás, mert az 1800-as évektől napjainkig kísérik nyomon az állat-és növényvilág alakulását. A tárlat mottója az ember és a természet állandó kapcsolata.
A 2 napos tanulmányút utolsó fázisában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falusi turizmusának egyik, mára igazán klasszikussá vált települését, Tivadart látogattuk meg. A 230 lakost számláló kisközség, a vidék egyedülálló jellegzetességeihez igazodva folyamatosan formálja, építi-szépíti arculatát. Az aktív turizmust kedvelők számára kiváló szabadidős lehetőséget nyújt a Tisza partján elterülő strandja, mely vízitúrák kedvelt állomása. A településen számos napraforgós minősítéssel rendelkező, tapasztalt falusi szállásadó fogad vendégeket. Ezúttal a legrégebbi és a legújabb vendégházat látogattuk meg. A 23 éve nyílt Danó-portán jól felismerhető a család anyagi helyzetének változása. A kezdeti 2 szobát megtoldották újabb 2 szobával, a kertben mini játszótér áll a kicsik rendelkezésére, kemence a finomságok sütésére. Korabeli szerszámok a pajta falán, korhű berendezés az egyik szobában, mindez olyan hangulatot sugall, mintha egy skanzenben lennénk. A népies hangulatot tetőzi a háziasszony finom főzte, nem véletlen hát, hogy már februárban megtelnek a szobák.
A legfiatalabb porta a Tündérkert vendégház, amit Pálfy László és neje működtet. Ez a fiatal generáció ízlésvilágát tükrözi: szauna és a ultramodern fürdőszoba. S a rózsalugasra nyíló terasz igazi romantikus estére inspirál.
Dunay Csilla, fotó Bódi Ágnes