2020 végéig befektetésre kész a Széchenyi Tőkealap
3 perc olvasás
A Széchenyi Tőkealap négyéves működése során közel 80 hazai kis- és középvállalkozásba fektetett be, közel 11 milliárd forint értékben, és tucatnyi vállalkozásból exitált. A befektetésekből eddig visszafolyó, közel 1 milliárd forintot az alap újabb cégekhez helyezheti ki, így továbbra is keresi az 50-220 millió forint közötti tőkebevonásban gondolkodó, növekedést tervező hazai cégeket, illetve ezek leányvállalatait.
A Széchenyi Tőkealap négyéves működése során közel 80 hazai kis- és középvállalkozásba fektetett be, közel 11 milliárd forint értékben, és tucatnyi vállalkozásból exitált. A befektetésekből eddig visszafolyó, közel 1 milliárd forintot az alap újabb cégekhez helyezheti ki, így továbbra is keresi az 50-220 millió forint közötti tőkebevonásban gondolkodó, növekedést tervező hazai cégeket, illetve ezek leányvállalatait.
Az SZTA cégportfóliója igen szerteágazó, az alapkezelőnek több befektetése is van az egészségügyi, a kreatív és design, az IT vagy a fémipari szektorban. Fontos szempont, hogy az alap olyan vállalkozások számára biztosítson tőkét, amelyek a foglalkoztatást is bővíteni képesek innovatív és exportképes termékeik vagy szolgáltatásaik révén.
A kezelt alap befektethető tőkéje – amely a teljes alap közel 80 százaléka – nagyrészt kihelyezésre került 2015 végéig. Az alapkezelő a befektetések lezárását követően visszafolyó tőkét 2020 végéig újra kihelyezheti az arra alkalmas vállalkozásokhoz. Az alap így programja keretében még eredményesebben valósíthatja meg a vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatás bővítési célokat, adott esetben többször is felhasználva a forrásokat. A hét magyarországi régió mindegyikében 2-2 milliárd forint állt az alap rendelkezésére, amelyhez a régióban működő cégek juthattak hozzá, vállalkozásuk kisebbségi tulajdonrészének átengedése mellett.
A befektetési időtáv jellemzően 3-5 éves, ugyanakkor egy esetleges korábbi exit feltételei is tisztázásra kerülnek a befektetési szerződés megkötésekor. A befektetés lezárásának többféle oka is lehet, és mindegyikre volt is példa az elmúlt évek során. A klasszikus kockázati tőkebefektetések sikeraránya az iparági tapasztalat szerint 10 százalék körüli. Mivel az SZTA jellemzően korábbi eredményes működést bizonyító, de a kockázati tőke által preferált piacnál kisebb növekedésű piacon fektet be a klasszikus kockázatitőke iparág átlagosan 25 százalék feletti éves hozamszintjétől alacsonyabb elvárással, az alap az iparáginál kedvezőbb sikeres exit arányra számít.
Az eddigi exitek között volt olyan eset, ahol a tőkeforrással olyan mértékű bővülést sikerült elérni, hogy az eredeti tulajdonos számára megteremtődtek a tulajdonrész visszavásárlásának feltételei, és úgy döntött – vállalva ennek anyagi következményeit -, hogy tulajdonostárs nélkül előbb folytatja tovább a cégépítést. Arra is volt példa, hogy az SZTA befektetését a megnövekedett cégbe egy nagyobb összegű kockázati tőke bevonása váltotta ki. Mint ahogy arra is, hogy a portfólió társaság sehogy sem tudta elérni a kitűzött célokat, így befektetőként az Alap döntött az együttműködés eredetileg felvázolt időtávnál korábbi lezárása mellett, és egyezett meg az alapítókkal részleges megtérülésű kivásárlásban. Mindemellett az SZTA által kezelt alapba eddig közel 1 milliárd forint tőke került vissza, amely újra kihelyezhető, a kkv-k számára elérhető forrást jelent.
