Éjjeli őrjárat
A rendszerváltás előtti korszak sztereotípiáinak egyike a háromévente lehetséges „nyugati" utazási lehetőség volt, amelyet azért többféle ravaszkodással ki lehetett játszani. Sőt, 1962-1965. között még erre sem volt szükség évente is lehetett harminc napos utazásokat tenni, jóllehet csak Európai országokba, Spanyolország és Portugália kivételével. De ez egy másik történet.
A rendszerváltás előtti korszak sztereotípiáinak egyike a háromévente lehetséges „nyugati" utazási lehetőség volt, amelyet azért többféle ravaszkodással ki lehetett játszani. Sőt, 1962-1965. között még erre sem volt szükség évente is lehetett harminc napos utazásokat tenni, jóllehet csak Európai országokba, Spanyolország és Portugália kivételével. De ez egy másik történet.
1964-ben Hollandiába készültem. Barátaim kérdezték, miért éppen Hollandia? Szeretném megnézni Rembrandt Éjjeli őrjáratát az amszterdami Rijksmuseumban.
Nem volt ebben semmi nagyképűség. A Rijksmuseum a képzőművészetet szeretők Mekkája. Az Éjjeli őrjárat talán a világ leghíresebb festménye. Ha valaki beüti a Google-ba a „10 leghíresebb festmény" szavakat, megtalálja a világ leghíresebb képei között. Persze ez ízlés dolga is.
Az Éjjeli őrjárat megrendelése készült, 1.600 holland aranyforintot, valóságos vagyont fizettek érte. Rembrandt harmincnégy éves korában, 1640-ben kapott megbízást a Frans Banning-Cocq báró vezette Lövészegylettől. Rembrandt számos rajzvázlatot készített műve elkezdése előtt. A képet a Polgárőrség Házának nagytermében helyezték el, később került a Városházába, majd a Rijksmuseumba.
A gigantikus méretű, eredetileg 3,85 méter magasságú és 5 méter szélességű vásznon Banning-Cocq, a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Willem van Rytenburch lovagnak, hogy vonultassa ki, készítse fel bevetésre századát. A képen 31 személy szerepel. A báró elégedetlen volt, túlzottnak találta a festő fantáziáját. Néhány társát nem ismerte fel. Később a szereplők neve rákerült a festmény hátterében látható kapucímerre, így az alakok azonosíthatóvá váltak.
A kép Európa szerte óriási elismerést keltett. Rembrandt halála után a festményt átszállították a városházára. Hogy elhelyezhessék, megcsonkították a képet, aljából 75, bal széléből 22 centimétert levágtak. Fennmaradt a kép akvarell vázlata, amely még az eredeti művet ábrázolja.
A képnek nem volt címe, az Éjjeli őrjárat elnevezést Joshua Reynolds, angol festőművésztől kapta, száz évvel később. Ugyanis a festék oxidálódott és teljesen sötét tónusúvá vált. A Rijksmuseum restaurátorai 1947-ben eltávolították a lakk- és porréteget. Kiderült, az alakokat nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta Rembrandt De a megnevezésen már nem változtattak.
Hosszú ideig álltam a kép előtt, aprólékosan néztem az alakokat, elámultam a több mint háromszáz éves remekművön. Nem bántam meg az utazást.
Láng Róbert