Helyzetelemzés: Menekültek 2016 Macedónia és Görögország

A macedón kormányt támogató nemzetközi és európai programok, szervezetek – Gevgelija, Macedónia. Fotó: Migrációkutató IntézetA Migrációkutató Intézet munkatársai 2016. március 2-5. között Macedóniában és Görögországban szakmai tanulmányúton vettek részt, amelynek célja mindenekelőtt a két ország határtérségében uralkodó állapotok vizsgálata volt. Több helyszínen, helyi és nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott egyeztetéseik tapasztalatait helyzetelemzés formájában összegezték. Ennek vezetői összefoglalója az alábbiakban olvasható. A teljes elemzés a csatolt linken érhető el.

A macedón kormányt támogató nemzetközi és európai programok, szervezetek – Gevgelija, Macedónia. Fotó: Migrációkutató IntézetA Migrációkutató Intézet munkatársai 2016. március 2-5. között Macedóniában és Görögországban szakmai tanulmányúton vettek részt, amelynek célja mindenekelőtt a két ország határtérségében uralkodó állapotok vizsgálata volt. Több helyszínen, helyi és nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott egyeztetéseik tapasztalatait helyzetelemzés formájában összegezték. Ennek vezetői összefoglalója az alábbiakban olvasható. A teljes elemzés a csatolt linken érhető el.

Paradox helyzet, hogy Macedónia nem EU tagállamként, túlnyomórészt nemzeti forrásokból – és nemzetközi rendvédelmi egységek támogatása mellett -, déli határa védelmével Európa első védelmi vonalát biztosítja. A most kialakult helyzetben Macedónia egy schengeni EU-tagállamból (Görögország) fogad nem regisztrált migránsokat; elvégzi szűrésüket és regisztrációjukat, s a jogosultakat továbbszállítja a (szintén uniós) célországok irányába. Az egymásnak feszülő – görög, nyugat-balkáni, visegrádi, továbbá német – érdekek és elvárások kereszttüzében a tagjelölt ország vezetése nem kíván állást foglalni az EU menekültügyi megosztottsága kérdésében. Macedónia de facto az EU ellenőrzési pontja, amit jelenleg csak Ausztria, a V4-ek, valamint a nyugat-balkáni országok ismernek el. A V4-ek mintájára nemrégiben a nyugat-balkáni országok között is szorosabb együttműködés vette kezdetét, ami egyrészt a migrációval kapcsolatos szigorító intézkedések koordinációját hivatott elősegíteni, másrészt pedig szorosabb információ- és tapasztalatcserét biztosít többek között a nyugat-balkáni terrorizmus és iszlám radikalizálódás elleni küzdelem terén.

A macedón határvédelmi kapacitások megerősítéséhez jelentősen hozzájárult európai országok Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország és Ausztria. Felelős vezetők üdvözölték, hogy a magyar kormány rendőrökkel, kerítéselemekkel és egyéb technikai felszereléssel járult hozzá a macedón határvédelem kapacitásának a fejlesztéséhez. Egyes híradások szerint a macedón közvélemény is pozitívan viszonyul a migránsválság kezelésére irányuló magyar intézkedésekhez. A macedón és a magyar kormányzati érvek a védelmi prioritásokkal kapcsolatban több ponton is találkoznak: a kialakult helyzetért az elsődleges felelősség nem Európát terheli, a kerítés nem az emberi jogok megsértése, hanem az ellenőrzés biztosítéka; a migrációs hullám potenciális „eszköz" és lehetőség a terroristák számára. Az említetteket a nyugat-európai politikai vezetés narratívájához is igazodva a macedón kormány a hivatalos nyilatkozatokban jól látható óvatossággal fogalmazza meg.

A nemzeti és egyes nemzetközi rendvédelmi szervek mellett – a macedón jog biztosította törvényi lehetőségnek megfelelően – Gevgelijában a hadsereg is jelen van, amely még élesebbé teszi a görög fél védelmi kapacitásaival szembeni kontrasztot. A nyugati országok közül többen segélyszervezeteik útján képviseltetik magukat a befogadási intézményekben. Német szervezetek azonban, jóllehet Németország mindmáig a legjelentősebb célország a migránsok körében, sem Gevgelijában, sem Idomeniben nincsenek jelen. Ez azért is figyelemre méltó, mert jelen tanulmány megírásakor a görögök mellett egyedül Németország érvel a nyugat-balkáni útvonal lezárása ellen.

Macedónia beléptetési és ellenőrzési rendszere hatékony; minden elemével a nyugat-balkáni országok közötti megállapodás pontos végrehajtását célozza. A macedón hatóságok ideiglenes befogadási kapacitásai és eszközparkja – különösen görög összehasonlításban – kielégítő, a rendvédelmi szervek esetében kismértékben fejlesztendő. Míg a macedón oldalt az átláthatóság és a rendezettség jellemezte, a görög oldalon mind az alapvető életfeltételek biztosítása, mind az eljárási folyamatok terén kaotikus állapotok uralkodnak. A hadsereg nincs jelen, és a rendőri jelenlét is korlátozott; a rendvédelmi egységek fellépése csupán a legszükségesebb feladatok ellátására szorítkozik. A határ görög részén, Idomeniben humanitárius katasztrófa közeleg. A táborlakókra fizikai és pszichés kimerültség, létbizonytalanság miatt érzett aggodalom, valamint általános dezinformáltság jellemző. A válságövezet semmilyen kézzelfogható segítséget nem kap a központi kormányzattól, a helyi polgármesterek pedig a kormányra hivatkozva meglehetősen passzívan állnak a helyzet kezeléséhez. A politikai narratívában helyi szinten is – a kormányéval összhangban – erős a szolidaritás, mint érv használata: esetükben a migránsokkal való együttérzés, valamint az „európai szolidaritás hiánya" a cselekvésképtelenség legfőbb indoka.

Macedónia hintapolitikát folytat: egyszerre próbál megfelelni a nyugat-balkáni országoknak, a német elvárásoknak, valamint a görög befektetőknek. Elsődleges céljuk a NATO- és az EU-csatlakozás, valamint a görög és a német befektetések biztosítása. Érzékelhető, hogy a migránsválság kezelésében nélkülözhetetlen görög-macedón, illetve görög-török együttműködést a – történelmi okokból – fagyos kétoldalú kapcsolatok is terhelik. A görög-macedón tapasztalatok minden korábbinál erősebben rávilágítanak arra, hogy a hatékony határvédelem kevésbé kapacitás, mintsem politikai akarat és felelősségérzet kérdése.

A teljes elemzés itt érhető el: http://www.migraciokutato.hu/hu/2016/03/09/macedoniai-es-gorogorszagi-tanulmanyut-helyzetelemzes/