A századelő stílusújító törekvései – Rippl-Rónai József művészete
4 perc olvasás
Igazi csemegét kínál a várpalotai Thury-vár a képzőművészet szerelmeseinek 2016-ban. Két nagyszabású kiállítás lesz látható tavasz közepétől szeptember végéig a vár márványtermében.
Igazi csemegét kínál a várpalotai Thury-vár a képzőművészet szerelmeseinek 2016-ban. Két nagyszabású kiállítás lesz látható tavasz közepétől szeptember végéig a vár márványtermében.
Április 1. és június 27. között Rippl-Rónai Józsefnek (1861-1927), a modern magyar festészet egyik vezéralakjának harminc művéből rendezett kiállítást láthatja a közönség.
A posztimpresszionizmus és szecesszió meghatározó művészegyéniségének gazdag színvilágú, dekoratív festményeit, pasztellképeit a Magyar Nemzeti Galéria, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, valamint a székesfehérvári Városi Képtár és Deák Gyűjtemény kölcsönözte a tárlatra.
A tengerentúlról érkezik a turistaszezon közepétől az a kollekció, amely július 1. és szeptember 30. között tekinthető meg a Klasszikus európai modernizmus: Picasso, Dali, Matisse, Braque és a többiek címmel a New York-i Csikós Nagy Zsuzsanna műgyűjtő, galériatulajdonos gyűjteményéből.
A tárlaton az európai modern festészet legnagyobb művészeinek – Picasso, Dali, Leger, Chagall, Braque, Miro és Matisse – 27 alkotása látható. Az egyedi rézkarcok és litográfiák az expresszionizmus, kubizmus, futurizmus és szürrealizmus világát mutatják be a látogatóknak.
A századelő stílusújító törekvései – Rippl-Rónai József művészete című kiállítást 2016. április 1-jén, a Thury-vár Márványtermében Dr. Plesznivy Edit művészettörténész nyitotta meg.
Rippl-Rónai József (1861-1927) a magyar festészet kiemelkedő alakja Kaposváron született. Művészi pályafutása kis kanyarral indult. A pécsi Arany Sas Patikában és Kaposváron az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házitanitóskodott, majd 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára járt. 1887-ben német feleségét és gyermeküket itthon hagyva Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje tett.
Festészetén eleinte meglátszott mestere hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt ismerkedett meg az új stílusirányzatokkal. 1900-ban hazatért, majd Kaposváron telepedett le. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. 1908-ban vásárolta a Róma-villát Kaposváron. Élete jelentős idejét töltötte házában és a villa parkjában található műtermében, amelyek ma emlékmúzeumként működnek. Rippl-Rónai Józsefet a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legnagyobb magyarországi képviselőjeként tartják számon.
Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző.
Az 1900-as évek elején finom pasztell technikájú képeket festett. Művein a kisváros életét mutatja be: a szobabelsők intim világába helyezett kisvárosi embertípus, stilizált karakterek, mint a Mózes-szakállú édesapja, a nagyorrú Piacsek bácsi, migrénes fiatal hölgyek, rokongyermekek lettek Rippl-Rónai képelnek szereplői. E képeken kezdett magára ismerni a magyar közönség,
Rippl-Rónai emberi kötődéseire alapozott művészete számára teljes kibontakozásul szolgált a Róma-villa.
Új festői korszaka a harsány életörömöt sugárzó nagyon dekoratív „kukoricás stílus". Ezen művein az olajfestéket vattaszerűen, foltonként hordta fel kartonpapírra. Késői korszakában drámai hatású íróportrékat, önarcképeket festett.
Fülep Lajos szerint: „Rippl volt az egyetlen, aki friss, eleven vért hozott a magyar piktúrába, s idehaza ő egy személyben minden volt, ő volt a magyar piktúrának Cezanne-ja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni. Ő egymaga volt a reakció az akadémiával és Nagybányával szemben, ő maga jelentette nálunk azt az arisztokratikus mozgalmat, amely a naturalizmus hűhója mellett csendben a legnagyobb meglepetéseket készítette elő."
1927. november 25-én, Kaposváron hunyt el.
Lantai József
