Építészeti stílusok. II. rész.

Mátyás templomGótikus építészet. A név természetesen a gótoktól származik, az európaiak sokáig barbároknak tekintették a gótokat, nem is ok nélkül. Aztán egyre inkább megbarátkoztak a csúcsíves formákkal, a gót templomok mindenütt a világörökség részei. A csúcsívek mutatják az emberiség vágyát, mindig magasabbra törni. Ezért nem elégszenek meg a milliárdosok két milliárddal, mindig több és több kell nekik. A párizsi Notre Dame a gótikus építészet remeke, de nem marad el tőle a milánói, kölni, bécsi székesegyház sem. Gótikus épületek nálunk is találhatók, például a visegrádi fellegvár, vagy a budai Mátyás templom

Mátyás templomGótikus építészet. A név természetesen a gótoktól származik, az európaiak sokáig barbároknak tekintették a gótokat, nem is ok nélkül. Aztán egyre inkább megbarátkoztak a csúcsíves formákkal, a gót templomok mindenütt a világörökség részei. A csúcsívek mutatják az emberiség vágyát, mindig magasabbra törni. Ezért nem elégszenek meg a milliárdosok két milliárddal, mindig több és több kell nekik. A párizsi Notre Dame a gótikus építészet remeke, de nem marad el tőle a milánói, kölni, bécsi székesegyház sem. Gótikus épületek nálunk is találhatók, például a visegrádi fellegvár, vagy a budai Mátyás templom.

Reneszánsz építészet. Ebben az olaszok verhetetlenek. Még az elnevezést is ők találták ki, újjászületés. Először a római Szent Péter Bazilika jut az eszünkbe róla, hát az valóságos csoda. Magára valamit is adó európai ország reneszánsz stílusban épített legalább egy templomot, így épült a londoni Szent Pál katedrális, a madridi Escorial, a budapesti Szent István Bazilika, a párizsi Louvre és a szentpétervári Izsák templom. A reneszánsz a különböző, gyakran egymással csatázó hitvilágok helyett a humanizmust tette az első helyre.. Manapság lassan kezdünk visszatérni a korai középkorba.

Barokk építészet. A geometrikus reneszánsz helyébe a barokk lépett, latin szó, nehezen lefordítható, nagyjából szabályellenest, jó ízlésbe ütközőt, különlegest jelent. Bárhogy is értelmezzük, a barokk épületek, kastélyok, paloták, templomok, lakóházak gyönyörűek. Nagy Péter cár imádta a barokkot, nagyvárosait ebben a stílusban építtette fel, az utókor szerencséjére. Van francia barokk, német barokk, osztrák barokk, szerencsére magyar barokk is. Például a budapesti Királyi Palota és a Vár számos épülete is. Őrzők, vigyázzatok a strázsán!

Copf építészet. Elsősorban Franciaországban terjedt el, hugenotta-barokknak is nevezik. Sokkal egyszerűbbek az épületek, kevés homlokdísszel, a hajlott vonalak helyett egyenes vonalakkal. A név a német Zopf-ból ered, elavultat, unalmast jelent. De hajfonatot is, még nem ment ki egészen a divatból, főként kislányok hordják. A stílust unalmasnak nem mondanám, szép copf épületek találhatók Szegeden, Kalocsán, Kőszegen és még sok más helyen hazánkban. Leghíresebb copf stílusú épület a budai várban a Várszínház, ismertebb nevén a Karmelita-kolostor. Erről ennyit, az adóbevallásomat szabályosan késztettem el, de sosem lehet tudni.

Klasszicista építészet. Elnevezése onnan származik, hogy az építészek visszanyúltak a Római Birodalom épületeinek mintájához. Úgy, mint mi Széll Kálmánhoz, Tisza Istvánhoz és Klebersberg Kúnóhoz. Csak a visszanyúlás jobban sikerült az építészeknek. Gondoljunk csak a Sándor-palotára, a Császárfürdőre, a Nemzeti Múzeumra, a Lánchídra, a balatonfüredi Kerek-templomra, az egri Főszékesegyházra. És Hild Józsefre, a hazai klasszicista építészet legnagyobb alakjára, a reformkori Pest arculatának kialakítójára. Szívesebben látnám a szobrát valahol Pesten, a fent említett urak helyett, de ezt mint magánember mondtam.

Láng Róbert