Egy tragikus történet
Az 1968-as év első napján döntő változások történtek hazánk gazdasági életben. A hosszan tartó, széleskörű társadalmi vita után életbe lépett egy törvénycsomag, amelyet a gazdaságirányítás új rendszerének nevez a szakirodalom. Lényegében megszűnt a merev tervutasításos rendszer nagyobb része, a vállalatok önállóan gazdálkodhattak, hozhatták meg döntéseiket. A korábban szinte minden termékre és szolgáltatásra kiterjedő fix hatósági árrendszer mellett megjelentek a szabad árak. A cégek nyereségük meghatározott részét szétoszthatták munkavállalóik között. A külkereskedelem állami monopólium maradt ugyan, de az export-importtal foglalkozó cégek sokkal szabadabban dolgozhattak. Lazábbá vált a könyvkiadás, a színházak műsortervei, a mozifilmek behozatala.
Az 1968-as év első napján döntő változások történtek hazánk gazdasági életben. A hosszan tartó, széleskörű társadalmi vita után életbe lépett egy törvénycsomag, amelyet a gazdaságirányítás új rendszerének nevez a szakirodalom. Lényegében megszűnt a merev tervutasításos rendszer nagyobb része, a vállalatok önállóan gazdálkodhattak, hozhatták meg döntéseiket. A korábban szinte minden termékre és szolgáltatásra kiterjedő fix hatósági árrendszer mellett megjelentek a szabad árak. A cégek nyereségük meghatározott részét szétoszthatták munkavállalóik között. A külkereskedelem állami monopólium maradt ugyan, de az export-importtal foglalkozó cégek sokkal szabadabban dolgozhattak. Lazábbá vált a könyvkiadás, a színházak műsortervei, a mozifilmek behozatala.
Ezeket az eseményeket a rendszerváltás előfutárának nevezném. Már csak azért is, mert az akkor húszas-harmincas éveiben járó közgazdászokból, jogászokból, mérnökből lettek jórészt a rendszerváltás utáni első kormányok miniszterei, államtitkárai, bankelnökei, főhatóságok vezetői.
Az új rendszer egyik kidolgozója, végrehajtója Vályi Péter volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát és mérnök-közgazdász képesítést. Szakmai gyakorlatot vegyipari cégeknél szerzett . A háború után az Országos Tervhivatalban dolgozott, közben a Közgazdaságtudományi Egyetemen tanított. Angol, német és orosz nyelven kiválóan beszélt. 1967-ben nevezték ki pénzügyminiszterré, majd 1971-ben miniszterelnök helyettesnek.
1973. szeptember 14-én látogatást tett a miskolci Lenin Kohászati Műveknél. Fehér köpenyben és munkavédelmi sisakban indult a Martin kemence üzemrész megtekintésére. Két kezét köpenye zsebébe dugta. Ez volt a tragédiája. Elől ment Énekes Sándor vezérigazgatóval, néhány méterrel mögötte a kormányőrség két tagja és mások. Az öntőgödörnél Vályi Péter megcsúszott, de kezeit csak késve tudta kivenni a zsebéből, ezért az ezer fokos öntőgödör szélére esett. Énekes Sándor megpróbálta visszahúzni, ő is súlyosan megégett. Vályi Péter négy nap múlva a kórházban belehalt sérüléseibe.
Az akkori szokás szerint a kormány azonnal hírzárlatot rendelt el. Teljesen értelmetlenül. Mert az akkori szokás szerint mégis elterjedt a hír, megindult a találgatás, pletyka, álhírek. Mire az MTI hivatalos tájékoztatást adott ki a balesetről, már a jól értesülteknek meg volt a maguk verziója. Belökték az öntőgödörbe, a kormányőrök szándékosan hagyták beleesni, öngyilkos lett, részeg volt, cukorbeteg volt, a hatalomnak elege lett belőle.
A reformista politikus Vályi nagy népszerűségnek örvendett. Képviselte hazánkat a KGST-ben, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, de szorgalmazta a magyar-amerikai kapcsolatok bővítését is. A tőkés országokkal való tárgyalásokat többnyire ő vezette. Kitűnő munka- és baráti kapcsolatot ápolt Fock Jenő miniszterelnökkel. Ha a hatalom meg kívánt volna válni tőle, egyszerűen felmentetik tisztségéből. Öngyilkosság feltételezése nevetséges. Sikeres, egészséges, kiegyensúlyozott, jó humorú ember volt, példás családi életet élt, absztinens volt. A kormányőröket ő parancsolta hátrább.
Munkásságát több belföldi és külföldi kitüntetéssel ismerték el, nevét a mai napig Szakképző Iskola és Kollégium viseli a Tolna-megyei Tamásiban.
Láng Róbert