Egyiptomi történet

  Nagyjából 4600 évvel ezelőtt az egyiptomi Mokattam-fennsíkon sétálgatott gondolataiban merülve Herniun főpap és Kawab, a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Ez utóbbi egyszer csak megtörte a csendet.

  Nagyjából 4600 évvel ezelőtt az egyiptomi Mokattam-fennsíkon sétálgatott gondolataiban merülve Herniun főpap és Kawab, a nemzetbiztonsági főtanácsadó. Ez utóbbi egyszer csak megtörte a csendet.

–  Atyám, támadt egy ötletem. Amerre nézek, mindenütt csak homok, homok.

–  Így van ez a sivatagokban fiam, nincs mit tenni.

–  Bocsánat eminenciás uram, még nem fejeztem be. De van mit tenni. Kellene ide egy építmény. Nagy és méltóságteljes, amely Kheopsz fáraó urunknak is tetszene. Sőt, a dicsőségét hirdetné.

–  Jó, építtettünk egy toronyházat, stadiont, vagy naptemplomot.

–  Nem pontosan erre gondoltam. Mit szólna atyám egy gúlához? Olyan lenne, mint egy nagy kúp, csak négyszögletes.

–  Milyen nagy?

–  Approximatíve 100 x 100 méter alapterületű és nagyjából 150 méter magas.

–  És mire lenne jó ez? Már Kheopsz urunk dicsőségének hirdetésén felül?

–  Hát például el is lehetne temetni benne a fáraót, ha neadj'ré meghalna. Bebalzsamozás után mellé lehetne temetni a kincseit, kedvenc tárgyait, fejdíszét, szobrokat. Titkos folyósok, megközelíthetetlen kamrák épülnének benne, nehogy a sírrablók kifosszák. Olyan masszív építményre gondolok, amely évezredek múlva is itt áll és az ókor hét csodájának egyike, majd a világörökség része lenne. Ha van egy kis szerencsénk, még a Guinness-rekordok könyvébe is bekerülne.

–  És hány év alatt készülne el?

–  Hát ha Kairó főpolgármestere nem kötözködik, hogy elrontja a panorámát, akkor húszezer közmunkás húsz év alatt felépítené.

–  És ha kötözködik?

–  Akkor majd Kheopsz urunk ráreccsent és ész nélkül kiadja az engedélyt.

–  Mennyibe kerülne az építkezés?

–  A pénz nem számít, az Egyesült Arab Unió a költségek nagy részét fedezné. Persze pályáznunk kell. Némi önrésszel.

–  De a gúla az olyan matematikai kifejezés, sokan nem értenék.

–  Jó, akkor nevezzük peremusznak, majd az utókor piramisnak fogja hívni. De van itt még más is. A peremusz körül rendezhetnénk ünnepnapi felvonulást harci szekerekkel, a kézművesek felállíthatnának lacikonyhát, lángossütőt. Rabszolgavásár is lehetne.

–  Egyetértek fiam, jövőre építkezésbe kezdünk.

                                                                         *

Valahogy így történhetett. A Kheopsz-piramis ma is áll a helyén.

Láng Róbert