Rovásírás

Rovásírás betűi A rovásírásnak könyvtárnyi irodalma van. Röviden nem is lehetne róla írni. 2015-ben magyar nemzeti szabvány lett a rovásírás a Szabványügyi Közlöny 2015. július 1-i száma szerint, így megnyílt annak a lehetősége, hogy a rovásírás bekerülhessen a világ számítógépes rendszerébe.

Rovásírás betűi A rovásírásnak könyvtárnyi irodalma van. Röviden nem is lehetne róla írni. 2015-ben magyar nemzeti szabvány lett a rovásírás a Szabványügyi Közlöny 2015. július 1-i száma szerint, így megnyílt annak a lehetősége, hogy a rovásírás bekerülhessen a világ számítógépes rendszerébe.

   A tudományos igényesség teljes mellőzésével az jutott eszembe a hírről, hogy a magyar cserkészeknek természetes volt a rovásírás ismerete. Még próbát (vizsgát) sem kellett tenni belőle. Tudtuk, hogy eredetileg hegyes késsel vésték (rótták) lágy anyagba, általában fába és a betűk jobbról balra haladtak. Volt kún, szittya és székely változata, a cserkészek ez utóbbihoz hasonlót használtak. Azt is tudtuk, hogy ez volt a legfontosabb bizonyítéka ázsiai származásunknak.

   A rovásírásról Kézai Simon, a XIII. századi Magyarország leghíresebb krónikása (Gesta Hungarorum) után több magyar történetíró is megemlékezett. Többek között az 1488-as Turóczi Krónika említi, hogy „a mi időnkben is a nemzet egy része, amely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jeleket ró fára, és az efféle írásmóddal betűk gyanánt él."

   A képzettebb öregcserkészek azt is tudták, hogy létezett egy csíkszentmártoni templom falán lévő rovásírásos felirat a XVI. századból. A szöveget kétkezi munkások rótták, így  örökítették meg a templomuk újjáépítését. Ez a felirat arról tanúskodik, hogy a hétköznapi szakmákkal rendelkező emberek is tudtak róni, annak ellenére, hogy akkor már fél évezrede a latinbetűs írás volt intézményesítve.

   Talán nem ismeretes szélesebb körben, hogy a számok lejegyzésére is elterjedt egy írásmód: a számrovás. Szorosabb összefüggésben nem áll a betűírással, olyan bizonyítékok nem ismertek, amelyeken a betűk és számok együtt szerepelnek. A magyar számírás minden bizonnyal az ujjakon való számlálásból ered, de akár nagy számok is lejegyezhetők. A jelölés additív (összegző) elven történik, a számokat 1-től 4-ig egyenes vonások képviselik, az 5 jele a V, a 6-tól 9-ig terjedő számokat az 5 és a szám kombinációjával lehet leírni. A számírás ezen kezdetleges módjának elterjedtségére jellemző, hogy szólásmondás is megemlékezik róla, például „Sok van a rovásán."

Befejezésül csak annyit, ha valaki rovásírással szeretné újévi jó kívánságait elküldeni ismerőseinek, annak segítek.

Láng Róbert