Nemzeti Színház
4 perc olvasás
Nem az új, a régi. Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a Hatos megáll…….1965. április 23-án a Nemzeti Színház 1908-ban felavatott Blaha Lujza téri épületét felrobbantották. A műveletet a Rákóczi út és a Nagy Diófa utca sarkáról néztem. A középiskolában szinte természetes volt az olcsó, a színház öt előadására szóló diákbérlet kiváltása. Az első darab, amit láttam, a „Légy jó mindhalálig" volt, Nyilas Misi szerepét Gobbi Hilda alakította, rövid nadrágban, fiú frizurával, kamaszos mozgásával, hangjával, tökéletesen.
Nem az új, a régi. Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a Hatos megáll…….1965. április 23-án a Nemzeti Színház 1908-ban felavatott Blaha Lujza téri épületét felrobbantották. A műveletet a Rákóczi út és a Nagy Diófa utca sarkáról néztem. A középiskolában szinte természetes volt az olcsó, a színház öt előadására szóló diákbérlet kiváltása. Az első darab, amit láttam, a „Légy jó mindhalálig" volt, Nyilas Misi szerepét Gobbi Hilda alakította, rövid nadrágban, fiú frizurával, kamaszos mozgásával, hangjával, tökéletesen.
Senki nem értette, miért hozott az MSZMP Politikai Bizottsága (!) 1963. december 3-án határozatot arról, hogy az épületet le kell bontani és a III. Ötéves Terv keretében a Nemzeti Színház számára új épületet kell emelni. A magyarázat sokféle volt.
Az egyik az épület valóban rossz állapota. De az ott játszó színészek és a nézők számára többet jelentett egy színházépületnél, így a Nemzeti Színház elleni támadásként élték meg az épület eltüntetését. Végtére is egy műemléket, Budapest egyik szimbólumát nem lebontani, hanem felújítani, tatarozni kell, ha itt az ideje. Az épület felújításának költségét a szakértők 120 millió forintra becsülték, ez pedig nem volt akkora összeg, hogy csődbe vitte volna az államháztartást.
A második magyarázat a metró építése volt. Az épület esetleg megsüllyed az alagút miatt. A metró építésének előmunkálatai 1950-ben kezdődtek. Igaz, 1953-ban félbemaradt a föld alatti munka, de aztán tíz teljes évig senkinek sem jutott eszébe, hogy a Nemzeti Színház épületét veszélyezteti a metró alagút. A körívekből álló alagút feletti acél tübbingek (bordázat) és a felette lévő 28 méteres talajréteg kizárta ennek lehetőségét.
A harmadik magyarázat a Nemzeti Színház múltja lehetett, amit végképp el kell törölni. Új idők új színházért kiáltanak. Tolnay Pál, a színház főmérnöke és a geodéta szakértők kizárták az épület károsodásának lehetőségét. Hívták a döntéshozókat, tekintsék meg a színpad alatti legmélyebb részeket, végeztessenek méréseket és hallgassák meg érveiket. Ők azonban azzal hárítottak, hogy a mérésektől függetlenül a színház lebontásának elhatározása befejezett tény. Ismerős a szituáció?
A színháznak volt egy építészeti különlegessége, a víztorony. Ennek tartályából kapta a vizet a színpadtechnikai berendezés. Hidraulikus gépek emelték, forgatták, süllyesztették a „világot jelentő deszkát", a színpadot, díszleteket, háttérfüggönyöket, a vasfüggönyt. Ebben az épületben volt a kazánház, innen indult ki a színház gőzfűtésének csővezetéke és a színpadi zápor vízvezetéke.
Felrobbantásának 50. évfordulóján megemlékezést tartottak az új Nemzeti Színház parkjában, a régi Nemzeti homlokzatát idéző szobornál. Koszorúval tisztelegtek a lerombolt épület emléke előtt, korabeli idézetek hangzottak el a bejáratnál felállított hangszóróból, majd úszó mécseseket indítottak a hajóorrban levő vízfelületen, emlékezvén az egykori épület lerombolására.
Láng Róbert