2024.július.20. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Egy nyári nap – abszurd vígjáték a Pesti Magyar Színházban

3 perc olvasás
<!--[if gte mso 9]><xml> Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 </xml><![endif]--> <p><span class="inline inline-left"><a href="/node/111088"><img class="image image-preview" src="/files/images/egy%20nyari%20nap%20plakata.jpg" border="0" width="465" height="789" /></a></span>Tudjuk, a most bemutatott kis abszurdot Sławomir Mrożek írta, tehát erre készüljünk, ha megnézzük az <strong>Egy nyári nap </strong>című szórakoztató produkciót.

egy%20nyari%20nap%20plakataTudjuk, a most bemutatott kis abszurdot Sławomir Mrożek írta, tehát erre készüljünk, ha megnézzük az Egy nyári nap című szórakoztató produkciót.

egy%20nyari%20nap%20plakataTudjuk, a most bemutatott kis abszurdot Sławomir Mrożek írta, tehát erre készüljünk, ha megnézzük az Egy nyári nap című szórakoztató produkciót.

A játék szerzőjéről, Mrożekről érdemes néhány szót ejteni. Lengyel drámaíró és újságíró (1930-2013) volt. 1963-tól Franciaországban élt, szatirikus rajzolóként is ismerték. Mivel a Gomulka-rendszer bírálói közé tartozott, az 1968-as csehszlovákiai megszállás után hazájában, Lengyelországban betiltották novelláit, könyveit. 1976-ban jelent meg az Emigránsok című híres drámája. 1981-ben Jaruzelski bevezette a szükségállapotot, letartóztatták a Szolidaritás mozgalom vezetőit, és betiltották a Lengyel Írószövetséget is – Mrożek minden eseményre abszurdokkal válaszolt. A diktatúra bukása után, 1990-ben visszatért Lengyelországba. 2003-ban megkapta a Francia Becsületrendet. Novellái és egyfelvonásos színdarabjai bestsellerek lettek. Minden műve provokatív: az elidegenedésről, a hatalomról, az erkölcsről és a nemiségről szól – groteszk megközelítésben, a tragikomédia eszközeivel.

Nincs ez másképp az Egy nyári nap című vígjáték esetében sem. A történet egyszerűen bonyolult: szép tengerparti üdülőhelyen, meleg napsütésben a lámpavasra akarja felkötni magát egy kopottas fiatalember (Ágoston Péter), mert életében csak sikertelenségek sorozata érte. El is mondja balsikereinek történetét, amikor mellételepszik a padra egy idősebb, testes, roppant elegánsan öltözött úr (Mészáros Máté). Úgy tesz, mintha nem hallaná szerencsétlen társa panaszait, pedig szintén öngyilkossági szándékkal jött ide, csak azt várja, hogy a másik előbb ölje meg magát. Végül kénytelenek szóba állni egymással. Az idősebb megszólítja a fiatalt: „Ön egy boldog ember, csak nem tud róla… Önben él a remény, ugye?… Magának kincs van a birtokában!" A válasz: „De nekem semmi nem sikerül". A siker csömörétől szenvedő idősebb rávágja: „…éppen ezért remélhet! Ha sikerülne, amire vágyik, akkor vége a reménynek! Így viszont van életcélja!"

Az idősebbnek csak beteljesedett sikerei vannak, nincsenek meg nem valósított álmai, ezért pisztollyal akar véget vetni az életének. Mély filozófiai gondolatokat cserélnek életről-halálról, amikor megjelenik egy csinos Nő (Járó Zsuzsa), és leejti a sálját, majd elmegy. A két férfi felkapja a fejét, már egyáltalán nem meghalni akarnak, hanem a Nőt megszerezni. Az eszközökben nem válogatnak, akár a másik kárára is tennének. A Nő a versengés tetőfokán választ közülük.

A színházi feldolgozás ragyogóan sikerült Bojtár B. Endre fordítása alapján, Cseh Judit egészen kiváló rendezésében, Fekete Györgyi kifejező jelmezeiben és díszleteivel, Duda Éva mozgásterveivel. A három színész annyira hitelesen alakítja a szerepét, mintha egyenesen a testükre szabták volna.

A színdarabot szerzője a kultúra tragikomédiájának szánta tökéletes filozófiai magyarázatokkal, de a közönség számára igen élvezetes formában.

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.