A többség kritikus Soros György szervezeteivel szemben
3 perc olvasás 
A magyarok döntő többsége károsnak tartja Soros György magyarországi szervezeteinek tevékenységét és a milliárdos üzletemberről is rossz véleménnyel van – derült ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. A többség szerint a felsőoktatási törvény módosításának célja nem a CEU bezárása.
A magyarok döntő többsége károsnak tartja Soros György magyarországi szervezeteinek tevékenységét és a milliárdos üzletemberről is rossz véleménnyel van – derült ki a Századvég Alapítvány friss közvélemény-kutatásából. A többség szerint a felsőoktatási törvény módosításának célja nem a CEU bezárása.
Az elmúlt hetek heves politikai vitáival kapcsolatban többször felmerült Soros György személye és a milliárdoshoz köthető szervezetek szerepe. A Századvég Alapítvány legújabb közvélemény-kutatása az aktuális események társadalmi megítélését vizsgálta.
A kutatás rávilágított, hogy a magyar lakosság továbbra is erősen kritikus mind Soros György személyét, mind az üzletember hazai szervezeteinek munkáját illetően. A megkérdezettek 58 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van Soros Györgyről, a válaszadók döntő többsége (53 százaléka) továbbá úgy látja, a milliárdos magyarországi szervezetei összességében inkább károsak hazánkra nézve (a mintába kerültek 29 százaléka látja hasznosnak tevékenységüket).
Ahogy az már a korábbi kutatásokból is kiderült, a felsősoktatási törvény átalakítása körüli viták kifejezetten ismertek a felnőtt korú lakosság körében, a válaszadók 94 százaléka hallott az ügyről. Ami a kormány felsőoktatási törvénymódosításának megítélését illeti, a többség (61 százalék) szerint a kormány célja a külföldi egyetemek magyarországi működésének tisztázása volt, míg a megkérdezettek 30 százaléka látja úgy, hogy a módosítás főként a CEU bezáratására irányult.
Módszertan
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2017. április 20-23. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
