Lehet-e továbbra is gluténmentes ostyával áldozni?
10 perc olvasás
A világi sajtóban a napokban számos félreértés terjedt el a címben szereplő kérdés körül, melyről Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát, a Főegyházmegyei Ostyaellátó papi felügyelőjét kérdeztük.
A világi sajtóban a napokban számos félreértés terjedt el a címben szereplő kérdés körül, melyről Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát, a Főegyházmegyei Ostyaellátó papi felügyelőjét kérdeztük.
– A világi sajtó Robert Sarah bíboros, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció pefektusa június 15-én kiadott, püspököknek címzett körlevele kapcsán írt a fenti kérdésről. A levél témája az Eucharisztia ünneplésekor használható kenyér, illetve bor alapanyaga. Pontosan miről rendelkezik ez a dokumentum?
– A szentmisében használt ostya és bor anyagát a Hittani Kongregáció határozza meg. A hivatal 1982-ben már nyilatkozott abban az ügyben, hogy lehet csökkentett gluténtartalmú, vagyis gluténmentesnek nevezett ostyával misézni, de mindenképpen búzalisztből kell készíteni azt. Ugyanígy a borral kapcsolatban is meghatározták, hogy alkoholérzékenység esetén, vagy ha valakinek tilos alkoholt fogyasztania, erjesztetlen musttal is bemutatható a szentmise. A kongregáció 1995-ben, egy akkor felmerült kérdés kapcsán megerősítette ezeket a rendelkezéseket, azzal együtt, hogy csak az áldozhat gluténmentes ostyával, akinek erre igazolt egészségügyi indoka van. Ugyan ez a helyzet a musttal való misézéssel kapcsolatban is. Tehát ezek nem szabadon választható lehetőségek. 2004-ben is ezeket az előírásokat erősítette meg a kongregáció. Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció mostani körlevele egy figyelmeztetés, hogy ezek a rendelkezések ma is érvényben vannak. A levelet annak érdekében fogalmazták meg, hogy ne mondjunk le arról, hogy az Eucharisztia anyaga tiszta legyen. Újdonságot az a mondat jelent benne, amelyben biztatja a nemzeti püspöki konferenciákat, hogy országos szinten szavatolják a liturgikus alapanyagok megfelelő előállítását.
– Miért fontos kérdés az, hogy miből van a szentmisében használt ostya és bor?
– Az Egyház szeretne hűséges maradni a jelszerűségben: Jézus búzakenyeret és szőlőből készült bort vett a kezébe, ezért mi sem valami mással szeretnénk bemutatni a szentmiseáldozatot. A másik szempont a tisztelet, ami mindig is fontos volt a liturgiában használatos eszközökkel és anyagokkal kapcsolatban. Vagyis, hogy az Eucharisztia alapanyaga legyen olyan búza, ami tiszta, amit tisztán is kezelnek, és olyan bor, ami méltó, jó alapanyagból készült, amiben nincsenek mesterséges anyagok. A Római Misekönyv általános rendelkezése azt is előírja, hogy az ostya legyen frissen készült, vagyis ne legyen romlott, avas. Ez nem azt jelenti, hogy naponta kell sütni, és persze nem az élvezeti értéke a lényeges, de legyen jó minőségű.
– A Főegyházmegyei Ostyaellátó is forgalmaz gluténérzékenyek számára készült ostyát. Mit jelent ez a megnevezés pontosan?
– Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye azért tartja fenn ezt a belső, egyházmegyei ellátó intézményt, hogy biztosítsa az ellenőrzött alapanyagokból és eljárással, az Egyház előírásai szerint készült ostyát a szentmiséhez. A magyar búzát feldolgozó Szabó Malomban őrölt lisztből készítjük az ostyát. Mi magunk gluténmentes ostya előállítására nem vállalkozunk, hiszen nagyon szigorúak az előírások, például nem lehet olyan helyiségben készíteni, ahol egyébként normál liszttel is dolgoznak.
Fontos tisztázni, hogy amit a köznyelvben gluténmentesnek nevezünk, az valójában csökkentet gluténtartamú termék. Magyarországon az előírások szerint a 20 milligram/kilogramm vagy annál kisebb gluténtartalmú terméket nevezhetünk gluténmentesnek. Ez az ostya sem teljesen mentes a gluténtól, hiszen az egyházi előírások szerint búzából készül, de annyira csökkentett benne a glutén mennyisége, hogy már nem okoz egészségügyi problémát. 2007 óta forgalmazunk ilyen ostyát – korábban Olaszországból, most Lengyelországból szerezzük be, ahol egy olyan egyházi ostyasütödében készül, ami mindenféle igazolással és bizonyítvánnyal rendelkezik arról, hogy ezt az előírásoknak megfelelően állítják elő.
Azaz az ilyen módon elkészített gluténmentes ostyával, ahogy eddig is, lehetséges a szentaldozáshoz járulás.
Tíz éve bárki, plébános vagy magánszemély is vásárolhat ilyen ostyát a Főegyházmegyei Ostyaellátó weboldalán vagy helyben a Haller utcában. Ez tehát nem egy új keletű dolog, és az Egyházban korábban is volt rá lehetőség, hogy ha valakinek az ostya fogyasztása vagy a lenyelése egészségügyi problémát okoz, akkor a bor színe alatt áldozzék.
– Hogyan járjon el az a hívő, aki gluténérzékeny?
– Ha valaki ilyen problémával küzd, és szeretne áldozni, mindenképpen jelezze előre a papnak. Ahova az illető rendszeresen jár, ott általában a plébános beszerzi a gluténmentes ostyát, és azt külön tartóban tartja a tabernákulumban, illetve a szentmisén is külön kezeli. Ha az illető nyaral, akkor érdemes ilyen ostyát magával vinnie. A szentmise előtt így odaadhatja papnak, hogy azt is konszekrálja.
Fotó: Lambert Attila, Ostyaellato.hu
Szalontai Anikó/Magyar Kurír
Körlevél a püspökökhöz az Eucharisztiához használt kenyérről és borról
Az alábbiakban közzétesszük az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció által 2017. június 15-én kiadott körlevél magyar nyelvű fordítását.
1. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció a szentatya, Ferenc pápa megbízása alapján az egyházmegyék püspökeihez (valamint a jogban velük egyenlőkhöz) fordul, hogy emlékeztesse őket arra, hogy mindenekelőtt az ő feladatuk, hogy az Úr vacsorájának méltó megünnepléséről gondoskodjanak (vö. Lk 22,8-13.). A püspökre tartozik – aki Isten misztériumainak elsődleges kiosztója és az Egyház liturgikus életének szabályozója, előmozdítója és őre (vö. CIC 835, 1.§) -, hogy az Eucharisztiához használt kenyér és bor minőségére, valamint ezek elkészítőire figyelemmel legyen. Azért, hogy ebben segítségükre legyünk, újra felhívjuk a figyelmet a jelenlegi rendelkezésekre, és néhány gyakorlati tanácsot is nyújtunk.
2. Míg eddig általában csak néhány szerzetes foglalkozott az Eucharisztia ünnepléséhez használt kenyér és bor elkészítésével, ezek azonban ma már megvásárolhatók szupermarketekben, egyéb üzletekben, és interneten keresztül is. Hogy kétség se merüljön fel az Eucharisztia anyagának érvényességét illetően, a jelen dikasztérium azt javasolja az ordináriusoknak példaképp, hogy az Eucharisztia anyagát garantáló tanúsítványokkal biztosítsák annak összetételét.
Az ordináriusoknak kötelességük emlékeztetniük a papokat, különösen a plébánosokat és a templomigazgatókat, hogy saját felelősségük ellenőrizni, hogy kitől származik az ünneplésre használt kenyér és bor, és ezek anyaga alkalmas-e.
Ugyancsak az ordinárius kötelessége tájékoztatni és figyelmeztetni az Eucharisztiában használt bor és kenyér előállítóit az előírások feltétel nélküli betartására.
3. Az Eucharisztia anyagára vonatkozó szabályokat a CIC 924-es kánonja, illetve a Római Misekönyv Általános Rendelkezéseinek 319-323. pontjai tartalmazzák, amelyeket a Kongregáció a Redemptionis Sacramentumban már megmagyarázott (2004. március 25.):
a) „A szent eucharisztikus áldozat bemutatásakor használt kenyérnek kovásztalannak kell lennie, kizárólag búzából készülhet, és frissnek kell lennie, annyira, hogy a romlásnak semmi kockázata ne legyen. Ebből következik tehát, hogy ha más anyagból készül, még ha gabonából is, vagy ha búzától különböző anyaggal keverik, oly mértékben, hogy az a közfelfogás szerint már nem mondható búzakenyérnek, nem érvényes anyag az áldozat bemutatásához és az Eucharisztia szentségéhez. Súlyos visszaélés az Eucharisztia kenyerének készítéséhez más anyagokat, például gyümölcsöt, cukrot vagy mézet használni. Magától értetődik, hogy az ostyát olyan személyeknek kell készíteniük, akik nemcsak jó hírnevükkel tűnnek ki, hanem szakértelemmel és megfelelő felszereléssel is rendelkeznek." (n. 48.)
b) „A szent eucharisztikus áldozat bemutatásakor használt bornak természetesnek, szőlőből valónak, eredetinek, hamisítatlannak és idegen anyagoktól mentesnek kell lennie. A szentmise közben kevéske vizet kell hozzá vegyíteni. A legnagyobb gonddal kell ügyelni arra, hogy az Eucharisztiának szánt bort romlatlanul őrizzék, és meg ne ecetesedjen. Kivétel nélkül tilos olyan bor használata, melynek tisztasága és eredete kétséges: az Egyház ugyanis a szentségek érvényességéhez szükséges feltételek esetében bizonyosságot követel. Nincs megengedve semmiféle törekvés bármely más ital használatára, ami nem érvényes anyagot jelentene." (n.50.)
4. A Hittani Kongregáció a püspöki konferenciák elnökeihez írt körlevelében engedélyezi az alacsony gluténtartalmú kenyérnek és a mustnak mint eucharisztikus anyagoknak a használatát (Prot. N. 89/78 – 17498; 2003. július 24.), amelynek szabálya olyan emberekre vonatkozik, akik különböző és súlyos okok miatt nem fogyaszthatnak normál körülmények között előállított kenyeret vagy erjesztett bort:
a) A teljesen gluténmentes ostya érvénytelennek számít az Eucharisztiához. Egyedül a részlegesen gluténmentes számít érvényesen használt anyagnak, amelyben lennie kell elegendő gluténnak ahhoz, hogy úgy érjék el a kenyér létrejöttét (panifikáció), hogy nem kevertek hozzá idegen anyagot, és nem használtak ehhez olyan eljárást, amely a kenyér természetét megváltoztatná." (A. 1-2.)
b) „A must, vagyis a szőlő levének friss vagy felfüggesztett fermentációs eljárások segítségével tartósított változata, amelyek nem változtatják meg annak természetét (például fagyasztás), Eucharisztiához érvényes anyag." (A. 3.)
c) „Az ordináriusok illetékesek abban, hogy egy pap vagy egy hívő számára megadják az engedélyt a csökkentett gluténtartalmú ostya, valamint a must mint az eucharisztia anyagának használatára az Eucharisztiában. Az engedély megadható rendszeres használatra, amíg fennáll az a helyzet, mely ezt az engedélyt megkívánta." (C. 1.)
5. Ugyanezen Kongregáció határozatot hozott arról is, hogy a genetikailag módosított szerves anyag is érvényesnek számít az eucharisztikus használatban (vö. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció prefektusának levele, Prot. N. 89/78 – 44897; 2013. december 9.).
6. Akik a kenyeret és a bort a liturgikus ünnepléshez előállítják, legyenek tudatában annak, hogy ezen munkájuk az eucharisztikus Áldozatra irányul, így ez becsületességet, felelősséget és hozzáértést kíván meg tőlük.
7. Az általános normák megtartásához az ordináriusok egyeztethetnek püspöki konferenciájukkal a konkrét útmutatások megadásához. Tekintettel a helyzetek és a körülmények összetettségére, valamint a szakralitás iránti tisztelet csökkenésére, szükségesnek tűnik, hogy az illetékes hatóság megbízásából legyen, amely az előállítók részéről konkrétan garantálja az eucharisztikus anyag hitelességét, valamint annak megfelelő terjesztését és árusítását.
Javasoljuk például, hogy a püspöki konferencia jelöljön meg egy vagy több szerzetesi közösséget vagy más hozzáértő szervezetet, amely az eucharisztia kenyerének és borának az előállításáról, tárolásáról és értékesítéséről egy adott országra vonatkozóan vagy olyan országok számára, ahová ezeket exportálják, a szükséges igazolásokat kiadja. Felhívjuk a figyelmet továbbá arra is, hogy az eucharisztiához készített kenyeret és bort az értékesítés helyén megfelelő tisztelettel kezeljék.
Kelt az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció székhelyén, 2017. június 15-én, Krisztus Szent Testének és Vérének Ünnepén.
Robert Sarah bíboros
prefektus
+ Arthur Roche érsek
titkár
A körlevél eredeti szövege itt olvasható latin, és olasz nyelven.
Magyar Kurír