Kilenc ország késésben a schengeni információs rendszer tesztjével
3 perc olvasásVeszélybe kerülhet az év végére kitûzött határidõ a szárazföldi schengeni tagság elérésére, ha szeptember középig nem végzi el valamennyi tagállam a megerõsített schengeni információs rendszer ("SISone4all", avagy "SIS1+") tesztelését – figyelmeztetnek szakértõk.
Veszélybe kerülhet az év végére kitûzött határidõ a szárazföldi schengeni tagság elérésére, ha szeptember középig nem végzi el valamennyi tagállam a megerõsített schengeni információs rendszer ("SISone4all", avagy "SIS1+") tesztelését – figyelmeztetnek szakértõk.
A már Schengen-tag EU-országok belügyminiszterei múlt pénteken Pozsonyban ülésezve jelezték azon igényüket, hogy augusztus végén helyszíni ellenõrzést tarthassanak az egyezményhez elviekben év végén csatlakozó újabb tagállamokban – jelentette az Agence Europe. (Más források szeptemberi ellenõrzésrõl vélnek tudni.). Szakértõk mindenesetre egyetértenek abban, hogy magának a kibõvített számítógépes információs rendszernek a teljes körû – régi és majdani "Schengen-országokban" egyaránt esedékes – próbája szeptember közepéig meg kellene, hogy történjen.
Ehhez képest tartják brüsszeli diplomáciai körökben némiképpen aggasztónak, hogy pillanatnyilag kilenc "Schengen-tag" – Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Izland, Norvégia, Olaszország, Spanyolország és Svédország – nem esett még túl a tesztelésen. Bizottsági illetékesek szerint "két héten belül" ezen országokban is munkához kell látni, ha azt akarják, hogy a bel- és igazságügyi miniszterek szeptember 17-én összeülõ tanácsa érdemben értékelni tudja az eredményeket. "Ha kicsúszunk ebbõl a határidõbõl, akkor reális a veszélye annak, hogy elkezdhetnek dõlni a dominók az év végéig felállított forgatókönyvben" – jegyezte meg ennek kapcsán egy tanácsi illetékes.
Többeket némileg aggaszt az is, hogy az osztrák kormány még láthatóan nem adott fel minden reményt arra, hogy legalább a vele szomszédos országok felé még a jövõ év elején is néhány hónapig esetleg fenntarthassa a Schengen-féle határellenõrzést, és a teljes körû nyitásra feléjük szárazföldön is csak márciusban, a repülõterekkel egy idõben kerülne sor. Bécs korábban formálisan is kísérletet tett arra, hogy keleti szomszédaival esetleg egyfajta – ebben egyetértõ – memorandumot hozzon tetõ alá. Egyelõre azonban minden effajta osztrák törekvés magára maradt: nem csupán az érintett országok zárkóztak el a felvetéstõl, de Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos is leghatározottabban elvetette a "részleges Schengen-bõvítés" lehetõségét.
Szakértõk szerint Bécs a jövõ júniusi ausztriai futball Európa Bajnokság miatt örülne a jelenlegi schengeni rezsim kitolásának. Az EB idejére ugyanis – az ilyen volumenû rendezvények esetében már ismerõs módon – az osztrákok is ideiglenesen helyre akarják állítani a részleges határellenõrzést, ami viszont az ehhez szükséges létszám állományban tartását is feltételezi. Mindez osztrák megítélés szerint kevésbé lenne problematikus, ha a jelenlegi schengeni rendszert tényleges csak áprilistól kellene felszámolni, szemben azzal, ha már január 1-tõl minden határõrt vissza kellene hívnia.
Megfigyelõk ennek ellenére kételkednek az osztrák törekvések fenntarthatóságában, és emlékeztetnek arra, hogy az EU állam- és kormányfõi találkozója már egymást követõ több ülésén is dátumszerûen megerõsítette a decemberi schengeni bõvítést. Ami után – ahogy az egyik brüsszeli diplomata fogalmazott – felettébb nehéz lenne ugyanezen legfelsõbb szintû vezetõk számára éppen a decemberi csúcson nyilvánosan felvállalni, hogy a "dolog mégsem sikerült".
BruxInfo