Támogatott agrárbiztosítások: akár 10 milliárd forint fölé is kerülhet az idei díjállomány

2017-ben akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest. Mivel a kérelmekben szereplő díjtámogatások maximális mértéke a fizetett díj 65 százaléka, az előre megállapított 4 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeghez viszonyított túligénylés mértéke 2,5 milliárd forint, vagyis a keret 63 százaléka lesz. A kifizetések várható felosztását, valamint a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi összegzése.

Idén már hatodik éve működik a díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer, melynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják. A konstrukciót évről évre egyre több gazdálkodó veszi igénybe – ráadásul tavaly óta egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is újra visszatérhettek a rendszerbe –, ezért a támogatandó díjak összege a 2015-ös 5,7 milliárdról 2016-ban 7,5 milliárd forintra, míg idén eddig már 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépi a 10 milliárdos határt.

Noha a díjtámogatási keretet 2016-ban évi 3 milliárdról 4 milliárd forintra emelték, ez már a tavalyi évben sem nyújtott fedezetet az elérhető támogatások maximumára. A tovább növekvő igények miatt idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre  az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 47 százalék körül lehet a visszatérítés mértéke
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén körülbelül 34 százalék,
• A többi növény (C típus) esetén pedig szintén mintegy 34 százalékos visszatérítés várható.

„Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak. Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.”

Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektáros hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.

Jellemző idei mezőgazdasági károk

Az idei évben jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók. A jégeső különösen nagyobb alföldi szőlősökben és a szabolcsi almatermelő vidékeken okozott károkat, de jelentős mértékű volt a mátraalji, a borsodi (Megyaszó térsége), illetve a Bátaszék-Mohács környéki gazdákat ért jégveréskár is. A vihar akkor is tudott jelentős károkat okozni, ha nem társult jéggel. A Balaton déli partján. Siófoknál mérték az eddig legerősebb 150 km/h feletti szélsebességet, ami rengeteg nagy volumenű vagyon kárt okozott: a szél ereje képes volt például földön álló helikoptert is felborítani.

A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.

—

Immár negyedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓ:

A támogatott mezőgazdasági biztosítások állománydíjának alakulása a rendszer működésének kezdete óta (millió Ft)

*: november közepi állapot

A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.

A visszatérítés mértéke az igénylések összértékétől függően kevesebb lehet a maximális 65 százalékos mértéknél. A gazdák ebből fakadó finanszírozási kockázatát limitálja a tavaly óta bevezetett garantált visszatérítési alsó küszöbarány, amelyet az A típusú biztosítások esetén 41, míg a B és C típus esetén 30 százalékban határoztak meg.

2016. december 31-ig a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) intézte. Ezt a feladatkört 2017. január 1-játől a Magyar Államkincstár (MÁK) vette át.