Kézikönyv a mesterséges intelligenciához – Mi az AI valódi erőssége? Segíti-e az üzleti tevékenység átalakítását azáltal, hogy kiegészíti, nem pedig helyettesíti az emberi képességeket?

4 perc olvasás

2018.március.28. szerda. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

Az Accenture két szakértőjének új könyve szerint a mesterséges intelligencia (AI) valódi erőssége abban rejlik, hogy lehetővé teszi a vezetők számára, hogy felismerjék és újragondolják szervezetüket az ember-gép együttműködés révén, amely teljes iparágakat és üzleti folyamatokat fog átformálni. A könyv részletesen bemutatja, hogy a vezetők miként használhatják a mesterséges intelligencia új szabályait, hogy fejlődést érjenek el a magas szintű innováció és profitabilitás terén.

A két szerző – Paul Daugherty, az Accenture technológiai és innovációs igazgatója, valamint Jim Wilson, az Accenture Research informatikai és üzleti kutatási igazgatója – tapasztalatai és 1500 szervezet bevonásával végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás alapján a tanulmány cáfolja azt a széles körben elterjedt tévhitet, hogy a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek előbb utóbb minden iparágban helyettesíteni fogják az embereket. A szerzők szerint ez igaz lesz ugyan néhány munkakör esetében, ahol az AI révén automatizálják a feladatokat, de a mesterséges intelligencia nagyrészben kiegészít, nem pedig helyettesíti majd az emberi képességeket.

„A kutatásunk azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia erősségeinek teljes kiaknázásához az üzleti vezetőknek ’kollaboratív intelligenciára’ (collaborative intelligence) kell változtatniuk a munkatársak és gépek közötti kapcsolatot” – nyilatkozta Daugherty. „Más szóval a mesterséges intelligencia nem arról szól, hogy ’mesterséges’ szuperembereket hozzunk létre, hanem azt, hogy a technológiát állítsuk az emberek szolgálatába, akik így képesek lesznek gyorsabban tanulni és ezáltal többet elérni. Tehát az embereket ruházzuk fel ’szuperképességekkel’!”

Az emberek és gépek együttműködése megnyitja az utat a szerzők által az üzleti átalakulás „harmadik hullámának” nevezett trend előtt (az első, a Henry Ford által bevezetett hullám a folyamatok szabványosításáról szólt, a második a 90-es évek végén tetőzött üzleti folyamatok újratervezésének mozgalmával). A harmadik hullám létrehozza azt, amit a szerzők „hiányzó középnek” (missing middle) neveznek: egy dinamikus és változatos teret, amelyben az emberek és a gépek úgy működnek együtt az üzleti teljesítmény növelésének érdekében, hogy az emberek maximálisan kihasználják az AI előnyeit, a gépek pedig a fejlettebb képességeket biztosítanak az emberek számára.

„Az AI üzleti életre gyakorolt hatása óriási és egyre nagyobb kihívást jelent” – nyilatkozta Wilson. „Annak érdekében, hogy segítsünk a vezetőknek újragondolni az üzleti folyamatokat és rámutatni arra, hogy miként lehet a legtöbb hasznot kihozni a mesterséges intelligencia erősségéből, kidolgoztunk egy ‘MELDS’ nevű keretrendszert. Ez öt alapvető folyamatot foglal magában: Mindset (Szemlélet), Enterprise (Vállalkozás), Leadership (Vezetés), Data (Adatok) és Skills (Képességek).”

A könyv három teljesen új munkakörtípust is azonosít a „hiányzó közép” esetében, amely a mesterséges intelligencia sikeres és megfelelő bevezetéséhez szükséges:

Oktatók, akik megtanítják a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek működését, segítenek a természetes beszédet feldolgozó és a nyelvi fordítást végző programoknak, hogy kevesebb hibát ejtsenek, és megtanítják a AI algoritmusoknak, hogyan utánozzák az emberi viselkedést.
Értelmezők, akik a műszakiak és üzleti vezetők között helyezkednek el, segítenek megértetni és elmagyarázni a nem műszaki szakembereknek az összetett algoritmusok belső működését.
Fenntartók, akik mesterséges intelligencián alapuló rendszerek megfelelő működéséért felelősek, kiszolgálják az embereket, könnyítik a munkájukat és mindennapi életüket.