A barométer
3 perc olvasásEgykor a polgári lakások elengedhetetlen tartozéka volt a hőmérővel kombinált barométer. Néhány órával előre jelezte az időjárást, több-kevesebb sikerrel. Olyan feliratok szerepeltek rajta, mint: Vihar. Nagy eső. Szél. Változó. Szép idő. Szárazság. A XVII. század közepén Torricelli, olasz mérnök, matematikus, csillagász, Galilei tanítványa rájött arra, hogy a levegőnek is van súlya, ezt légnyomásnak nevezte. Felfedezte, hogy a légnyomás változása összefüggésben áll bekövetkező időjárási jelenségekkel. Azóta sokféle elven működő légnyomás mérőt, barométert készítettek. Amelyet higannyal, vízoszloppal, folyadékkristállyal működtettek, de leggyakoribb ma is a Torricelli-féle, úgynevezett aneroid barométer. Még a digitális kijelzés sem változtatta meg az alapelvét.
A légnyomás mérésének elterjedt és megbízható eszköze az aneroid barométer. Tulajdonképpen egy kis fémtégely, fémtartály, amelyben vákuum van. A doboz vékony hajlékony oldalai a változó légnyomás szerint tágulnak, illetve húzódnak össze. A dobozkát különböző mechanikai kijelzőkkel kötötték össze, amelyek számokkal mutatták a légnyomás értékét. A légmentes kis tartályt, a barométer lelkét a két világháború között a Zoltán Hugó és Társa Műszergyár gyártotta és számos országba exportálta. A zuglói Angol-utcában működő üzemet 1949. augusztus 1-jén államosították. Több, magánkézben működő középvállalatokkal együk megalakult az állami Mechanikai Mérőműszergyár N.V. (nemzeti vállalat). Amely más termékekkel együtt tovább folytatta ennek a nélkülözhetetlen kis alkatrésznek a gyártását.
Csak az érdekesség miatt említem meg, hogy talán nincs a fizikában még egy olyan mértékegység, mint a légnyomás mérőszáma. Amelyet az idők folyamán annyi sokféle névvel illettek a tudósok. Volt már Torr (ez érthető, Torricelli megérdemli). Pascal (a francia matematikus-fizikus neve után). Hgmm (higanymilliméter). Bar (talán John Barrow angol fizikusról elnevezve). Atm. (atmoszféra). Nem beszélve az angolszász országokban használt mértékegységekről.
Higgyük el, a levegőnek súlya van. Könnyű bizonyítani. Egy kétkarú mérlegre tegyünk fel két, levegővel teli léggömböt, például a gyerekek örömét a luftballont. A mérleg egyensúlyban van. Szúrjuk ki az egyik léggömböt, a levegő elillan belőle. A mérleg jól észrevehető módon kibillen az egyensúlyából.
Tízenkétéves unokám rápislog a számítógépemre. Papa (ez én lennék), minek írsz ilyeneket, ránézek az okostelefonomra és azonnal megmondom a hőmérsékletet, szélsebességet, légnyomást, páratartalmat és az időjárás alakulását két hétre előre. Igaz, igaz, csóválom a fejem, de hidd el, azok a meteorológusok, akik ezeket az adatokat felrakják a netre, szintén a légnyomás változásának mérésével számítják ki az adatokat. Na, ezen még gondolkodnom kell, válaszolta a srác.
Láng Róbert