Digitális banki innováció alakítja Közép- és Kelet-Európa növekedését — A közép- és kelet-európai gazdaságok, banki várakozások és digitális látkép 2018

Globális szinten a 2018-as év lesz a kilencedik abban a sorban, amikor a világgazdasági növekedés elérte vagy meghaladta a 3,5 százalékot. Ez a hatvanas évek óta példa nélküli. Az amerikai gazdaság bővülése, amely az elmúlt közel 9 évet jellemzi, már most a második leghosszabb növekedési ciklusnak tekinthető a történelemben (az 1991 utáni expanziót követően). A gazdasági növekedés az eurozónában ugyanakkor erős és minden EU-országban biztos alapokon nyugszik. A közép- és kelet-európai országok gazdasága a pénzügyi válság óta a legerőteljesebb növekedést mutatja, és a gazdasági expanzió nem volt ilyen kiegyensúlyozott a nyolcvanas évek óta. A közép- és kelet-európai GDP-növekedés 2017-ben átlagosan 3,7 százalék volt, illetve 4,6 százalék, ha Törökországot és Oroszországot kivesszük az összehasonlításból.

Az UniCredit várakozásai szerint a közép- és kelet-európai országok gazdasági növekedése fennmarad és 2,8 százalék körül alakul 2018-ban, amit enyhe ciklikus lassulás követ. A növekedés mértéke ugyanakkor átlagosan 4 százalék lesz számos országban, mint például Magyarország, Bulgária, Románia, Szlovénia, Törökország és Szlovákia, nagyrészt az erős belső kereslet révén (fogyasztás és beruházások).

Fellendülő hitelezés Közép- és Délkelet-Európában (CESEE)

A korábbi évekhez képest a közép- és kelet-európai régió bankrendszere ma már sokkal stabilabb és fenntartható helyzetben van, nem csak a hitelezési dinamikát, de a tőkehelyzetet és a hitelminőséget illetően is.

A kedvező hitelezési folyamatok a kke-országokban fennmaradnak főleg Közép- és Délkelet-Európában (CESEE, Közép- és Kelet-Európa Oroszország és Törökország nélkül), ahol három egymást követő évben (2017-2019) 5 százalékos növekedés várható a 2012-2016 közötti időszakban tapasztalt enyhe mérséklődést követően.

A hitelezés 2018-ban a CESEE országokban a betétek növekedésével összhangban alakul majd, amire szinte egy évtizede nem volt példa. Ez pedig  némi optimizmusra ad okot arra nézve, hogy a régió gazdaságai a megtakarításokról elmozdulnak a beruházások felé. A betéti adatok alátámasztják ezt; 2017-ben növekedési csúcs volt érzékelhető, amely most várhatóan elkezd lassulni. Az országok szintjén 2017-ben a legmagasabb hitelezési növekedést Törökországban lehetett megfigyelni (20,7%), valamint Szlovákiában (9,9%), Bosznia-Hercegovinában (6,5%) és a Cseh Köztársaságban (5,7%). A gazdasági trendeknek megfelelően ezekben az országokban mérséklődni fog a hitelezés növekedési üteme, miközben a 2017-ben elmaradó országokban, mint Horvátország és Szerbia, gyorsul majd.

2011-től a hitel/betét ráta gyorsan 100 százalék alá csökkent a közép-és kelet-európai országokban (kivéve Törökországot és Szlovákiát), ami azt jelenti, hogy a kke-országok többsége képes volt az önfinanszírozásra.. Emellett a rövid lejáratú betéteknek egy meghatározó aránya — mind a vállalatok, mind a magánszemélyek esetében, akik jelenleg nem fektetnek be hosszú távra – új lehetőségekre vár.

A hitelminőség szempontjából elmondható, hogy az elmúlt években tapasztalható gazdasági növekedés a nem teljesítő hitelek (NPL) eladásával és a hatékonyabb behajtási tevékenységgel együtt csökkenti az NPL-rátát, ami nyilvánvalóan kedvezően hat a közép- és kelet-európai bankok profitabilitására. Oroszország kivételével minden közép- és kelet-európai ország 9 százalék alatti NPL-arányt fog elérni; Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Törökországban a mutató értéke akár 5 százalék alá is csökkenhet.

Digitalizáció és a fintech körkép a közép- és kelet-európai országokban

A közép- és kelet-európai országok jól felkészültek a digitalizációra

A digitális infrastruktúrák – internet- és mobilpenetráció – a közép-és kelet-európai országokban ugyanazon a szinten vannak, mint a fejlettebb országokban. A mobilpenetráció a legtöbb közép- és kelet-európai országban magasabb, mint 100 (1 mobil előfizetés/fő), míg az internetpenetráció meghaladja a 60 százalékot.

A régiót jellemző demográfiai trendek szintén kedveznek a digitalizáció felgyorsulásának, amelyben a fiatalabb „digitális bennszülött” generációknak jelentősen nagyobb szerep jut a gazdaságban – ők az úgynevezett millenniumi és a Z-generáció, akik a népesség közel 50 százalékát jelentik és 35 évesnél fiatalabbak – összehasonlítva Nyugat-Európával (40%).

A digitális bankolás, vagyis amikor az egyének az internetet használják banki tevékenységeikhez, gyorsan fejlődik Közép- és Kelet-Európában, és néhány ország, például a Cseh Köztársaság, Törökország és Szerbia 2010 óta megduplázta az interneten bankolók számát.

Fintech konjunktúra Közép- és Kelet-Európában

Az UniCredit tanulmánya a maga nemében az első, amely széles képet alkot Közép- és Kelet-Európáról, különös tekintettel a fintech cégekre, valamint a szektor konjunktúrájáról ad jelenést a kke-országokban. A tanulmány a 2012-2016-os éveket különlegesen erős időszakként jellemzi az új cégek alakulása szempontjából – összehasonlítva a korábbi időszakokkal.

A Tracxn-adatbázis szerint Közép- és Kelet-Európában jelenleg több mint 600 fintech cég működik. Ezek több mint 50 százaléka a tranzakciók & fizetések vagy a finanszírozás szegmensekben dolgozik, beleértve a bankok közötti hitelezést vagy a közösségi finanszírozást, míg a cégek 12 százaléka a beruházásokban és eszközkezelésben tevékenykedik (kereskedelmi platformok, robo-advice, személyes pénzügyek analízise stb..). A többiek nagyon változatos és széles területeket fednek le, úgy mint például a kriptovaluták, kiadáskövetés, biztosítás (úgynevezett insurtech), kockázatkezelés vagy csalásmegelőzés.

Az országok szintjén Oroszországé a közép- és kelet-európai fintech cégek oroszlánrésze, őket követi Törökország, Bulgária, a Cseh Köztársaság és Románia.

A digitalizáció legfontosabb közép- és kelet-európai statisztikai adatai:

• A legtöbb közép- és kelet-európai országban a mobilpenetráció magasabb mint 100 (1 mobil előfizetés/fő). A Nyugat-Európához képest mért különbséget már 10 évvel ezelőtt betöltötték;
• Az internetpenetráció rohamtempóban haladja meg a 60 százalékot;
• A demográfiai trendek kedveznek a digitalizációnak Közép- és Kelet-Európában: a fiatal generációk (digitális bennszülöttek) egyre jelentősebb szerepet játszanak a társadalomban és a gazdaságban egyaránt: a népesség majdnem 50 százaléka 35 év alatti, szemben a nyugati országokkal (40%);
• Közép- és Kelet-Európát fintech konjunktúra jellemzi az elmúlt években: a Tracxn szerint több mint 600 fintech cég működik a régióban. Ezek több mint kétharmadát 2012-2016 között alapították;
• A közép- és kelet-európai fintech cégek kétharmada a következő szektorokban aktív: 1) tranzakciók & fizetések, 2) finanszírozás és 3) beruházások.

„A közép- és kelet-európai országok makroökonómiai és banki fundamentumai nagyon erősnek tűnnek, amit a kedvező globális környezet is támogat. A jó mobil- és online-felhasználói penetrációval, kedvező demográfiai trendekkel és gyorsan fejlődő digitalizációval a régió megérett arra, hogy a legtöbbet hozza ki a digitális bankolásból, ami egyre inkább beágyazódik a tradicionális makró- és banki elemzésekbe” – mondta  Matteo Ferrazzi, az UniCredit CEE Strategy and Corprate Foresight csapatának koordinátora.

Források: IMF April. WorLd Economic Outlook, WorLd Bank, Central Banks, UniCredit Research CEE Quarterly Q2 2018, UniCredit Strategy és Corporate Foresight, International Telecommunication Union, Eurostat, PitchBook, Tracxn.

Az UniCredit a közép- és kelet-európai régióban: a digitális út

Közép- és Kelet-Európa tökéletes terep az új digitális és IT-megoldások bevezetésére, köszönhetően a régió innovatív szemléletének.

Az UniCredit digitális utazásának célja az ügyfélélmény javítása a többcsatornás és országokon átívelő ügyfélelérés segítségével, amely igénybe vesz minden digitális kapcsolati pontot. A folyamatok digitalizációja szintén javítja a tanácsadói szolgáltatások minőségét és, segít előrejelezni ügyfeleink bankolási szokásainak és igényeinek középtávú fejlődését, beleértve a többcsatornás használatot is. Beruházásaink a digitális infrastruktúrába az ügyfélélmény továbbfejlesztését célozzák, miközben optimalizáljuk folyamatainkat.

Digitális utunk alapvető célja az, hogy megértsük ügyfeleink igényeit annak érdekében, hogy a legjobb kiszolgálást nyújthassuk nekik és hogy folyamatosan értéket teremtsünk számukra. Az UniCredit közös platformokat hozott létre, amelyek olyan, országokon átívelő megoldásokat nyújtanak, amelyeket a közel 45.000 vállalati ügyfél elérhet.

Releváns átalakítási programokat indítottunk, főleg az innovációhoz és a digitalizációhoz kapcsolódóan, és ezek segítségével a közép- és kelet-európai digitális ügyfélbázis erős növekedésnek indult.

Digitális utazásunk nem áll meg itt; tovább fejlődik és még több kezdeményezést lefed még több országban, még nagyobb számú ügyfelet elérve. Fejlődő analitikai képességeink még inkább támogatják majd ügyfélmenedzsereinket napi tevékenységeik során azzal a céllal, hogy növeljék a piaci penetrációt és a keresztértékesítést.

„Az UniCredit az első Közép- és Kelet-Európában, és átlagosan az 5. helyen áll a legtöbb közép- és kelet-európai országban – mondta Carlo Vivaldi, az UniCredit CEE Division vezetője. – Célunk, hogy célzott és folyamatos organikus bevétellel és ügyfélbázis-növeléssel tovább konszolidáljuk szilárd vezető pozíciónkat a régióban. Ebben főleg a digitalizáció és az innováció van a segítségünkre, melyek a hatékonyabb hitelkockázat-kezeléssel és jobb költségfegyelemmel együtt szolgálják profitabilitásunkat”.

„A közép- és kelet-európai országok ideális környezetet jelentenek a digitális bankolás fejlesztésére. A digitalizáció természetesen nem új téma, de biztosak vagyunk abban, hogy Közép- és Kelet-Európában jelentős perspektíva van, és ki kell aknáznunk ennek teljes potenciálját, különös tekintettel a banki szektorra. Különleges közép- és kelet-európai hálózatunk kiváló lehetőség arra, hogy a jelenlegi pénzügyi és piaci környezetet kiegészítsük egy fejlett digitális banki ajánlattal ezekben az országokban” – tette hozzá Andrea Diamanti, az UniCredit KKE Vállalati és Beruházási Banki és Private Banki Divíziójának vezetője.