Nem tart a robotoktól az Aegon Alapkezelő

A 20. születésnapját ünneplő alapkezelő továbbra is kitart a megbízható szakértőkkel aktívan végzett portfoliokezelés és a lokális piaci környezetre nyitott folyamatos termékfejlesztés mellett.

A 20 évvel ezelőtti, néhány tucat alapot kitevő 285 milliárd forintról nőtt huszonegyszeresére az alapkezelői piac mérete. Az Aegon Alapkezelő indulásakor a BUX-ban szereplő 20 részvényből alig 5 maradt meg és tudta növelni értékét, a többi kivezetésre került, közülük több mint 10 jelentős értékvesztés után. Ez is jól mutatja, hogy milyen turbulens piacon kellett helytállnia a portfoliómenedzsereknek.

A 20. évforduló kapcsán tartott visszatekintésben Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója három fő szakaszt emelt ki a piacot és saját működésüket érintően. Míg a kezdeti időszakban az ezredforduló előtt a magas kamatkörnyezetben a kötvények és pénzpiaci alapok is kielégítő hozamot biztosítottak, a későbbiekben új alapok megalkotására, a portfoliók változatos kínálatára volt szükség a növekvő tőkebeáramlásból minél nagyobb részesedésért folyó versenyben. Az abszolút hozamú alapok kategóriájának megalkotása fűződik Magyarországon az Aegon Alapkezelőhöz, mind az Aegon MoneyMaxx – mint Magyarország első abszolút hozamú befektetési alapja –, mind az Alfa Abszolút Hozamú Alap 2006-os indulása óta legnépszerűbb alapjai az alapkezelőnek, és számos díjjal büszkélkedhetnek ezek a termékek, valamint Bakos Ádám és Loncsák András vezette portfoliókezelői csapata.

Az Aegon Alapkezelő nem aktív szereplő az ingatlanfejlesztő és ingatlan befektetési piacon, így a 2008-as válságot sokkal könnyebben vészelte át a befektetési piac sok más szereplőihez képest. A 2011. március 31-én a nyugdíjpénztári kezelt alapok elvesztését sokkal nagyobb fordulatként élte meg a cég, amire azonban termékinnovációval tudott választ adni: olyan, hosszútávú befektetési termékeket indítottak, melyek az öngondoskodási célra életkortól és anyagi helyzettől függően többféle alkalmas megoldást nyújtanak.

A 20. évforduló utáni időszak főbb kihívásaiként a portfoliókezelésben is növekvő automatizációt, a szabályozói kihívásokat és az alacsony kamatkörnyezetben az alapkezelői díjak nehezebb kitermelhetőségét jelölte meg a vezérigazgató. Kadocsa Péter szerint erre a magas hozzáadott értékű, a szakértelmet értékké alakítani képes portfoliókezelési szolgáltatások adhatnak csak választ. Mint rámutatott: mind az OTP, mind a MOL, mind a Magyar Telekom múltjából több olyan példa hozható, amikor a passzív portfoliokezelési attitűd azonnal realizálta volna az átmeneti veszteségeket, hiszen az MSCI indexbeli súlyuk csökkenése után mindig óriási növekedéseket produkáltak ezek a vállalati papírok. Ugyanezek a reakciók veszélyeztetik a hozamokat a passzívan, vagy akár mesterséges intelligenciával kezelt portfoliókban. Nem utolsósorban pedig az alapkezelői elköteleződés, az ügyfelek pénzéért a szabályzatokon túlmutató felelősségérzet az, ami előnye egy aktív portfoliókezelő csapatnak. Példaként a Panoráma alapot említette Kadocsa Péter: ahol az alapkezelő egy időszakosan gyengébben szereplő termékének menedzselésében éppen az ügyfelek érdekeit a legmesszemenőbben szem előtt tartva hajtott végre átalakításokat, így az elmúlt egy évben már az Aegon Alapkezelő legmagasabb hozamot produkáló termékei közé ugrott.

Mindazonáltal az Aegon Alapkezelő sem mond le a technológiai fejlődés nyújtotta befektetési lehetőségekről: Megatrend néven indított alapjukban a globális változásokhoz kapcsolódó iparágak papírjaiba fektetnek: ilyen a klímaváltozás, az ipar 4.0, a mesterséges intelligencia, vagy a biotechnológia. Ehhez speciális szakértők tanácsaira is támaszkodnak, kihasználva az Aegon Asset Management nemzetközi szervezete által biztosított együttműködési lehetőségeket.