A Kittenberger-ház
3 perc olvasásA Kittenberger ház
Nagymaros ékessége lehetne, de nincs rá pénz. Idegenforgalmi szempontból is fontos lenne egy Kittenberger-múzeum abban a házban és kertben, ahol a híres zoológus, vadász, író, természetkutató, preparátor 28 évig, 1920 és 1958 között (kis történelmi kitérővel) lakott.
Kittenberger Kálmán 1881-ben született a szlovákiai Léván. Már középiskolás korában érdekelte a természetrajz, a trópusok élővilága, a vadászat. Elsajátította az elhunyt állatok tartósításának, kitömésének fortélyait. Olyan fokon, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum segédpreparátorként alkalmazta, fizetéséből fedezte főiskolai tanulmányait. 22-éves korában járt először Afrikában egy kutató csoport tagjaként. Ugandában maláriát kapott, napokig gyalogolt súlyos betegen egy kórházig.
Már lábadozásának heteiben állatminták gyűjtésébe kezdett. Ezután bennszülött vezetőkkel hosszú vadászutakat tett Tanganyika (Tanzánia, Kenya, Uganda) vadonjaiba. Gyakran napokig követte az elefántcsordákat, hogy megfigyelje életmódjukat, amelyről feljegyzéseket készített. Többször került életveszélybe, egy ízben a rátámadó oroszlán a földre döntötte, és csak nagy szerencsével szabadult, sebekkel borítva. Több hónapos ápolás után folytatta a gyűjtést és a preparálást. Hat alkalommal összesen 16 évet töltött Afrikában, a Kilimandzsáró vidékén, Belga-Kongóban. Gyűjtött, vadászott, preparált, több tízezer példányból álló anyaggal, a többi között sok új állatfajjal gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit.
Az első világháború idején a brit hatóságok internálták, mint ellenséges állam polgárát. Öt évet töltött Indiában hadifogolytáborban. Vadászfegyvereit, felszerelését, kéziratait elkobozták, ezek végleg elvesztek. A hadifogságából 1919-ben szabadult. Hazatérve sem állása, sem lakása nem volt. A nélkülözések után több természettudományi szaklap munkatársa, majd a Nimród című folyóirat szerkesztője lett.
Kelet-Afrikába 1925-ben utazott újra, a Ruwenzori-hegység körüli őserdőkben vadászott a Magyar Nemzeti Múzeum számára. A második világháború után, mint állami alkalmazottat nem „igazolták”, elbocsátották állásából. Bár ennek nyoma nincs, Boross Bélától, Léva egykori polgármesterétől tudom, hogy kitelepítették, vadászfegyver viselési engedélyét bevonták. Érthetetlen, miért minősült „osztályellenségnek” a nyolcgyermekes szegény felvidéki család gyermeke?
Az 1956-os forradalomban a Nemzeti Múzeum épületében tűz ütött ki, az állatgyűjtemény a lángok martaléka lett. Kittenbergert rehabilitálták, vadászkönyvei nagy példányszámban keltek el. A világ Afrika-kutató tudósai között szerepel. Nagymarosi „Sylvia Lak” nevű házát 80 millió forintért meg lehetne venni a tudós keresztlányától. A házat az isten is múzeumnak teremtette. 210 négyzetméter alapterület plusz 60 méter fedett terasz, Dunára és a Visegrádi Várra néző panorámával, hatalmas kerttel.
2021-ben vadászati világkiállítás lesz Magyarországon, számos rendezvénnyel. A kormány 390 millió forintot már tartalékot erre a célra. Az összegből meg lehetne venni és múzeummá alaktani a házat. Ha kevés, valamelyik gazdag alapítvány is hozzájárulhatna a tervhez.
Láng Róbert