Karácsony az Északi-sarkon
2 perc olvasás
A klímakutatók szerint a jelenlegi enyhe időjárás a Földünket érintő felmelegedésnek, a klíma változásának következménye. A szokatlanul meleg sarki telet bizonyítja, hogy az Északi-sarkon novemberben átlagosan 5 Celsius fokkal mértek melegebbet a megszokottnál. A jégtakaró zsugorodása gyorsul, ennek következtében a tengerszint emelkedik. Ez a hőhullám egy visszafordíthatatlan folyamatok kezdete a sarki tél hosszú éjszakájában.
A probléma egyik oka, hogy az Atlanti-óceán északi része felől meleg levegő érkezik a Spitzbergákon át az Északi-sark fölé. Ennek következményeként erős felhősödés alakul ki, ami miatt a meleg levegő beszorul a talaj és a felhők közé. Ez is oka annak, hogy 2019 december végén az Északi-sark területén csupán fagypont (0 fok Celsius) közelébe süllyedt a hőmérséklet.
Idén szentestére rekord meleget várnak az Északi-sarkra az éghajlatkutatók. A hó és a jég sokkal több napfényt ver vissza, mint a nyílt víz. Minél több jég olvad el, annál inkább gyorsul a felmelegedés, és annál gyorsabbá válik az olvadás folyamata is. Szóba került a mesterséges jéghegygyártás. De ez nem csökkentené jelentősen a tengerszintet, mert ha a jéghegyek azon a vízen lebegnek, amelyből képződtek, a tenger össztömege nem változna. Ezért a szárazföldre kellene az előállított jéghegyeket szállítani, amely megoldhatatlan.
És akkor még nem beszéltünk az emberi tényezőtől. A klíma- és környezetváltozásokat kutató oxfordi Environmental Change Institute munkatársai a BBC-nek már többször elmondták, hogy a melegedést egyértelműen az emberi tevékenység (hőerőművek, gépkocsik,repülőgépek, állattenyésztés, korszerűtlen fűtési rendszerek, stb.) okozzák.
A gond az, hogy minél kisebb a fehér (napsugarakat visszaverő) felület, annál több meleg levegő ragad a talaj közelében. A földfelszín és a jégtől megszabadult víz ugyanis sötét, és ennek köszönhetően elnyeli a napsugarat, a meleget. Ez a fizikai törvényszerűség nagyban hozzájárul az északi-sarki „kánikulához”.
Friss hír. Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N jelű self-jegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el. A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégtömb a műhold felvételek szerint kisebb darabokra tört.