Alapfogalmak és gyakran ismételt kérdések a nyugdíjbiztosítás témaköréből

A nyugdíj- és a nyugdíjbiztosítás létrejötte a hagyományos, alapvető társadalmi kapcsolatok helyét vették át. Egyszerűen fogalmazva: míg a múltban elsősorban a család volt a biztosíték arra, hogy az embert ellássák idős korukra (ez a világ jelentős részén jelenleg is így van), mára ezt a nyugdíj intézménye vette át. Más okok, amelyek a nyugdíj és a nyugdíjbiztosítás létrejöttéhez vezettek, a meghosszabbodó várható élettartam (ma Magyarországon ez 79 év), és a szociális- és munkásmozgalmak harca volt. A számadatokat a nyugdíjbiztosítás.com oldalról vettük.

Mi is pontosan a nyugdíjbiztosítás?

2014-ben a személyi jövedelemadó törvény definiálta a nyugdíjbiztosítás fogalmát, ez alapján megtudhatjuk, hogy mely életbiztosítások tartoznak ebbe a kategóriába a törvény szerint. A jogszabály szerint két feltételnek kell együttesen teljesülnie, hogy a terméket nyugdíjbiztosításnak nevezhessük:

• szolgáltat a biztosított nyugdíjba vonulásakor, a biztosított halála esetén, és akkor is, ha az időtartam alatt legalább 40%-os maradandó egészségkárosodást szenved ÉS
• konkrét lejárati idővel rendelkezik, amely az aktuális jogszabályok alapján megegyezik a nyugdíjkorhatárral (ez jelenleg, az 1957 után születettek esetében nemtől függetlenül 65 év Magyarországon).

Miért fontos, hogy a törvény betűjét figyelembe vegyük?

Rengeteg öngondoskodási forma van attól kezdve, hogy folyószámlánkon gyűjtünk pénzt, vagy ingatlanba fektetünk, egészen addig, hogy Bitcoinnal és más magas kockázatú részvényekkel kereskedünk nap-mint-nap.

Azonban nagyban eltér a nyugdíjbiztosítás és a nem nyugdíjbiztosításnak minősülő termék az adókedvezmény igénybe vétele szempontjából. A 20%-os adókedvezmény mindössze a nyugdíjbiztosítási termékekre vehető igénybe.

Azt is vegyük azonban figyelembe, hogy ha a nyugdíjbiztosítási befektetésünkhöz a lejárat előtt akarunk hozzáférni, akkor az adókedvezményt 20%-os büntetőkamattal vonják le az egyenlegből. Azonban, elsőre meglepő módon, 7-10 éves időtartam után így is pozitívan jöhetünk ki a szerződésből, azonban nyilvánvalóan a büntetőkamat fizetése nélkül még jobb a befektetés végeredménye.

Én is köthetek nyugdíjbiztosítást?

Bárki köthet nyugdíjbiztosítást, aki a választott életbiztosítási szerződő feltételeit teljesíti. Ez általában egy 18-65 év közötti, magyar lakcímkártyával rendelkező magánszemélyt jelent. De fontos kitétel, hogy az adókedvezmény azokra vonatkozik mindössze, akik személyi jövedelemadót (SZJA) fizetnek. Ha tehát pl. katás vállalkozók vagyunk, ez a kedvezmény ránk nem vonatkozik. Azonban ebben az esetben is létezik megoldás, ha van egy SZJA-t fizető ismerősünk (pl. alkalmazott), aki szerződést köt, amelynek mi leszünk a haszonélvezői.

Hol és hogyan ér össze az állam és a nyugdíjbiztosítások halmaza?

A nyugdíjbiztosítás mindig egy (üzleti) biztosító társaságnál köthető szerződés. Ebben az államnak nincsen szerepe, ez nem része az állami társadalombiztosítási rendszernek. Azonban az államnak is (nagyon is) érdeke az öngondoskodás elősegítése, hiszen az állam valószínűsíthetően már a közeljövőben is egyre kevésbé tudja majd ellátni a nyugdíjasokat. Így az állami segítség (a már említett adókedvezmény) hosszú távon win-win, mindenkinek nyereséges helyzetet teremt.

Mennyi időre szól egy nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítások lejárati ideje mindig biztosított várható nyugdíjkorhatára. Ez általában a 65. születésnap. A nyugdíjbiztosítás általában tehát nem egy kerek, egész év (hacsak nem a szülinapunkon indítjuk el a megtakarítást).

Milyen mértékű az adókedvezmény?

A szerződő minden egyes évben a befizetések 20%-ával megegyező adókedvezményt kap az SZJA-ból. Ennek plafonja (maximuma) is van, ez 130.000 Ft havonta. Egy gyors fejszámolás után kijön, hogy évi 650.000 Ft befizetése után érjük ezt el. Azonban léteznek más adókedvezmények is, mint az Önkéntes nyugdíjpénztár, és a NYESZ-R számla is. Ha többféle termékben többet tennénk félre havonta, akkor tartsuk észben, hogy a három féle nyugdíj-megtakarítás során összesen 280.000 Ft adókedvezményt is elérhetünk évente!

Nézzünk egy példát!

Tegyük fel, hogy indítunk egy havi 25.000 Ft-os szerződést. Így az éves díjunk 12 * 25.000 = 300.000 Ft lesz. Ennek az egy tizede lehet legfeljebb kockázati díjrész (amely halálesetre és rokkantságra van félretéve), ez most 30.000 Ft évente.

A maradék (270.000 Ft) a megtakarítási rész, ennek vesszük a 20%-át: ez 54.000 Ft. Ennyi adókedvezményt kérhetünk, az SZJA-nkat terhelve ezzel. Így a 300.000 Ft-ból hirtelen 354.000 Ft lesz. Tehát a 25.000-es befizetés valójában 29.500 Ft-nak minősül. Egy jó Netflix előfizetés ajándékba havonta. De nem ez a fő motiváció a legtöbbeknek, hanem azért, mert ezek a „kis ajándékok” szépen összegyűlnek a hozamok miatt.

Ugyanezt a példát fejben tartva azt látjuk, hogy 20 év alatt az adókedvezmények és kamataik (kamatos kamataik) 4,5 millió forinttal magasabb lejárati összeghez vezetnek.

Ez jól hangzik! Elérhetünk ennél magasabb összeget is?

Ahogy fentebb említettük, az évi 130.000 Ft-os adókedvezményt évi 650.000 Ft befizetésével érhetjük el. Ehhez jön még a kockázati díjrész, amely mindig a korunktól függ, így mindig egy kicsit más. Mivel ez a kockázati díjrész nem lehet 10%-nál magasabb, legfeljebb évi 722.222 Ft-ról lehet szó. Az adókedvezmény tehát a nyugdíj-megtakarításra vonatkozik, de a kockázati részre nem.

Orvosi vizsgálattal indul a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítások az életbiztosítások kategóriájába esnek. Akkor van szükség orvosi vizsgálatra, ha ezt kifejezetten előírják. Alapesetben erre nem szokott szükség lenni, de egyes speciális esetekben sor kerülhet rá. A klasszikus életbiztosítást azonban érdemes külön kezelni, egy másik szerződésben.

Mire számítsak lejáratkor vagy halál-, esetleg rokkantság esetén?

A szerződés lejár a nyugdíjkorhatár napján. Ekkor a biztosító átutalja a felgyülemlett összeget bankszámlánkra. Jó hír: erre semmilyen adókötelezettség vagy más levonás nem vonatkozik.

A biztosított halála esetén a megjelölt kedvezményezett jogosult a szolgáltatásra (ha ilyet nem adtunk meg, akkor az örökös(ök)): ennek a szolgáltatásnak két része van. A haláleseti biztosítási összeg és a befektetés aktuális értéke.

40%-ot elérő egészségkárosodás / rokkantság esetén az egyenleg aktuális összegét (ez az úgynevezett visszavásárlási érték) fizeti ki. Itt fontos megemlíteni, hogy a biztosító akkor fizeti ki az összeget egyben, ha már legalább 10 éve él a szerződés. Ha ez még nem következett be, akkor a biztosító csak járadékot fizethet (ez a szolgáltatási összeg), nem csökkenő részletekben, minimum 10 éven át.

Emellett rokkantság esetén kifizetésre kerül az esetleges rokkantságra szóló biztosítási összeg is.

Hozzájuthatok a pénzemhez a nyugdíjkorhatár / lejárat előtt is?

Általában ez is lehetséges. Ehhez egy írásos visszavásárlási igényre van szükség, ilyenkor biztosítótól függően csökkentett egyenleghez jutunk majd hozzá. Az adókedvezményt, ha igénybe vettük, ennek összegét 20%-kal növelve vonják majd le az egyenlegből.

Egyes biztosítók felajánlanak részvisszavásárlási lehetőséget is (szintén büntetésekkel), mások csak a teljes szerződés megszüntetését engedélyezik.

Mindenképp beszéljük ezt át a választott biztosítónkkal, mert van, ahol csak a szerződés kezdetétől számított 1-3 évben van lehetőség visszavásárlásra!

Mi történik, ha idő közben megemelik a nyugdíjkorhatárt?

Emiatt szerencsére nem kell aggódnunk. A lejárat a szerződéskötés időpontjában törvényileg meghatározott nyugdíjkorhatár. Ha változás állna be (akár előrébb hoznák a nyugdíjkorhatárt), a hamarabbi dátum lesz a szerződés lejárati időpontja.

forrás: caramella.hu, eletmod.hirek.hu