Életmódváltás – de hogyan?

Életünk során valószínűleg már többször eljutottunk a gondolatig, hogy komoly változtatásokat kellene bevezetni az életvitelünkbe, de aztán néhány hamvába holt próbálkozást követően csak egy nyomasztó lelkiismeretfurdalás maradt belőle. Pedig könnyen lehet, hogy mindössze annyin múlt a dolog, hogy nem jó szisztémával fogtunk bele életünk megreformálásába.

Miért halogatunk?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik legnehezebb feladat az elhatározást követően a kezdőlépéseket megtenni és abban kitartani. Tudjuk és mondogatjuk is magunknak meg a környezetünknek, hogy egészségesebben kellene élnünk, de valahogy mégsem teszünk érte konkrét lépéseket. Ha így is van, és ezt felismerjük, ne ostorozzuk érte magunkat: ez egy nagyon is emberi vonás, amelynek hátterében az húzódik meg, hogy valójában nem hoztuk még meg az elhatározást, nem köteleződtünk el a változtatás mellett. Mondogatjuk ugyan, hogy kellene, de valójában nem tettük le a voksunkat amellett, hogy igenis teszünk lépéseket önmagunkért: valóban akarjuk a változást. Ha az okokat nézzük, ennek sok összetevője lehet a kényelemtől elkezdve a kudarckerülésen át egészen odáig, hogy valójában túl nagynak érezzük a kihívást, és nem bízunk abban, hogy képesek leszünk az életünk olyan nagy területein jelentős változtatásokat elérni, mint az étkezés és a mozgás.

Ha ebbe jobban belegondolunk, valószínűleg nem is alaptalanok ezek a félelmek: kapisgálunk valamit arról, hogy szakítani kellene a gyorsan bekapható péksütemények, szendvicsek és gyorséttermi ebédek gyakorlatával, és hogy heti 4-5 alkalommal sportolni kellene – de hát kinek van minderre ideje, és egyáltalán hogyan kivitelezhető ez család és munka mellett?! Ez valóban elég elrettentő kihívás. Viszont mi lenne, ha perspektívát váltanánk, és úgy néznénk erre a feladatra is, mint egy hatalmas, stresszelő, új munkahelyi projektre: amíg egy monolitként egyben tornyosul előttünk ez az óriási feladat, meglehetősen ijesztő és megfoghatatlan, ám amint átlátjuk a szerkezetét, és lebontjuk strukturált, konkrét részfeladatokra, amik jól megfoghatók és könnyen elvégezhetők, máris sokkal barátságosabbá és teljesíthetőbbé válik az előttünk álló munka. Nosza, tegyük hát ugyanezt az életmódváltás kapcsán is!

Fenyegető kihívásból jóbarát

Hogy az „életmódváltás” túlságosan is nagy és ijesztő fogalmát megszelídíthessük, először is bontsuk részterületeire. Máris van kb. 3 nagy terület (étkezés, mozgás, pihenés/stresszcsökkentés), amelyek már valamivel könnyebben körülhatárolhatóak, tájékozódjunk ezekről. Olvasgassunk cikkeket az egészséges táplálkozás különböző irányelveiről, keressünk könnyen elkészíthető, ízlésünknek megfelelő recepteket; kérdezgessük barátainkat, kollégáinkat arról, hogy milyen mozgásforma vált be nekik, hogyan kezdtek hozzá, mit javasolnának nekünk kezdőként; és keressünk az interneten relaxáló hanganyagokat vagy meditációs, mindfulness technikákat, és reggel vagy este néha próbáljunk ki egy-egy szimpatikus módszert, különösen, ha gondunk van az alvással. Egy jóga matrac vagy fitnesz matrac nagy segítségünkre lehet ebben. Ne siettessünk semmit: adjunk időt magunknak, hogy képet alkothassunk az előttünk álló feladatok természetéről, és hogy kellő háttértudást szerezzünk ahhoz, hogy megtaláljuk a nekünk leginkább megfelelő módszereket és irányzatokat, illetve azt, hogy mivel kezdjük a változtatást.

Kezdjük egyetlen kis lépéssel

Bármivel kezdünk is, ne akarjunk óriási lépésekkel haladni és egyből mindent megváltoztatni, mert egy ilyen irreális célkitűzés jó eséllyel kudarccal fog végződni. Haladjunk lépésenként, ám amit beiktatunk az életünkbe, amellett tartsunk ki következetesen, és azt viszont szigorúan tűzzük ki célul, hogy ezt a dolgot előre kitalált rendszer szerint lehetőleg mindig teljesítjük. Például egy héten kétszer meghatározott napokon menjünk gyalog a munkahelyünkre, vagy sétáljunk 20-30 percet munka után. Olyan napokat és napszakot tűzzünk ki erre, ami jó eséllyel minden héten alkalmas. Először szokjuk meg ezt (vagy bármi mást, amibe belevágunk), váljon rutinná az életünkben, és csak ezt követően, nagyjából 2-3 havonta tegyünk újabb vállalásokat, akár a mozgás, akár az étkezés terén. Hiszen a cél nem a rapid, időszakos változtatás, mint például egy fogyókúra esetén, hanem az életünk részévé váló tartós változás. A következő lépés már lehet 20 perc kocogás heti 2, majd 4 alkalommal. Aki nem szeret az utcán futni, annak egy otthoni futópad vagy walkingpad nagyon jó döntés, és a befektetett összeg is lehet a motivációnk egyik eleme. Ha már ennyi pénzt kiadtam rá, akkor legalább használom.

Az étrendünkből először elhagyhatjuk például a cukros üdítőket, helyette igyunk csapvizet, teát vagy szénsavmentes ásványvizet. Ha ez már bevált, csökkentsük a finomított szénhidrátok bevitelét – nem kell egyszerre lemondani a tésztákról, kenyérről és péksüteményről, ha az túl nagy kihívásnak tűnik: először csak cseréljük le a péksüteményeket például gyümölcsre vagy müzlire, vagy próbáljuk ki a nyers sárgarépát, almachipset vagy korpovitkekszet – annyi finom és egészséges megoldás kínálkozik, találjuk meg, hogy mi esik a legjobban, és ne kínozzuk magunkat. Idővel meg fogjuk találni azokat a recepteket, amelyeket nem nagy ördöngösség esténként összeütni, és ahogy fokozatosan lemondunk a cukrokról és telített zsírokról, egyre több élvezetet és változatosságot fogunk találni a zöldségalapú étrendben. De ha úgy könnyebb belevágni a változtatásba, nyugodtan legyen heti egy jolly-joker nap, amikor lehet „bűnözni”, hiszen a cél nem az önsanyargatás, és egy kis alkalmi nassolás – ha tartjuk a kereteket – egész biztos, hogy nem fog problémát okozni.

Szinte mindegy, hogy az életünk mely területén és mivel kezdünk hozzá a változtatáshoz, amíg őszinték vagyunk magunkkal, és nem a halogatás meg az önbecsapás, hanem a valódi elköteleződés és elhatározás motiválja cselekedeteinket, még ha időnként meg is botlunk, el fogjuk érni a célunkat.

forrás: egeszsegvalasz.hu, egeszseg7.hu, egeszseg-tippek.hu