Feltámadás meglepetésekkel

 Egykor a zsidónegyed egyik ékessége volt az 1874-ben megnyílt Rumbach utcai zsinagóga. A háború alatt az épülete súlyosan megsérült és utána évtizedekig romokban állt. Többször is gazdát cserélt és bár felújításának, hasznosításának a gondolata már a 80-as években felmerült, sokáig nem történt semmi. Végül ismét visszakerült a hitközség tulajdonába, a műemléki felújítás végeztével az épületet 2021. június 10-én adták át, hogy ismét eleget tehessen eredeti rendeltetésének. Ám feltámadásának ezzel még nincs vége.

Szokatlan helyszínre hívtak közönséget egy főpróbának is beillő előadásra. A Rumbach utcai zsinagóga épületébe egy oldalbejáraton át, a második emeletre kellett felmenni, két szomszédos, frissen berendezett terem várta a látogatókat. A kamaraszínház elrendezésű helyiségben Szűcs Balázs, Erzsébetváros kulturális, egyházügyi és civil szervezetekkel foglalkozó alpolgármestere köszöntötte a vendégeket. Emlékeztetett rá, hogy a kávéház mindig az egyik középpontja volt a pesti életnek, Erzsébetváros pedig szinte a kávéházak fellegvárának volt tekinthető. A kávéház a párbeszédnek, egymás szemébe nézésének, új gondolatok megosztásának színtere, remélhetőleg ez a hely is hasonló feladatot tölt majd be, szolgálva mindannyiunk gazdagodását. Bizonyára ez a cél vezérelhette azokat is, akik kitalálták, hogy itt egy kóser, húsos kávéházat nyissanak. A kisebb terem végében a megszokott kiszolgálópult áll, itt is, de főleg a másikban foglalhatnak helyet az asztalkáknál a vendégek.  A két, egymásba nyíló szoba történetéről Kiss Henriett igazgató elárult annyit, hogy ez eredetileg a rabbi- és kántorlakás volt. A felújításkor teljesen új funkciót kapott és Gergely László belsőépítésznek köszönhetően a századforduló hangulatát idéző kávéházi díszítés jelenik meg benne. Segít, hogy ne feledje senki se, aki ide betér: mögötte az ország egyik legszebb zsinagógatere van és a hely, ahol most vagyunk ennek a templomnak az embereit szolgálta. A falakon Tausz Gábor tervei alapján csodálatos rézgrafikák találhatók. A legnagyobb zsidó ünnepeket jelenítik meg. A szélső a purim, mellette a hanuka, ezt követi a szombatesti gyertyagyújtás, a legvégén pedig a tóra öröme ünnep megjelenítése zárja a sort. A kávéházat elsősorban a zsinagógát felkereső, szervezett turistacsoportok kiszolgálására szánják, ebben a gyönyörű térben pedig a szalonműfajok egyes darabjainak bemutatását tervezik. Repertoár-szerű előadásokra várhatóan 2023-tól kerülhet majd sor, alkalmanként idegen nyelven is.

A Rátkai Márton Színházi Műhely tagjai 2010 óta dolgoznak együtt. Budapesten idáig főleg a Fészek Klub adott számukra otthont. A társulat most – mintegy a helyszín felavatásaként – egy rendhagyó pesti kabaré bemutatására vállalkozott. Azért rendhagyó, mert a pesti kabaréról általában mindenkinek a vaskos humor, a harsány nevetés jut eszébe, a rendező, Vas-Zoltán Iván viszont inkább Szép Ernő életművéhez nyúlt, amely helyenként kicsit keserédes, máshol kicsit érzékenyebb, mint amit a pesti kabarétól eddig megszoktunk. Az előadásban Nádor Mihály (1882-1944) operett és filmzeneszerző, Budai Dénes (1890–1963) Németországban is népszerű operett és sanzonszerző, valamint a Mágnás Miska híres komponistája, Szirmai Albert (1880-1967), Szép Ernő verseire írott, szinte teljesen elfelejtett dalai is elhangzanak, Neumark Zoltán avatott kíséretében.  Szép Ernőről bántóan keveset tud a magyar színházszerető közönség. Ez a szelíd, halkszavú, és mégis lenyűgöző költő és novellista a huszadik század egyik legjelentősebb magyar drámaírója is volt. Ellenállhatatlan humora, páratlan emberismerete és –szeretete, csehovi magasságokba emeli színpadi munkásságának legjobb darabjait. A Rátkai Márton Színházi Műhely összeállításában olyan jelenetek és darab-részletek szerepelnek, amelyek a magyar kabaré legjobb színvonalán szólalnak meg, és amelyből az is kiderül, hogy a szerző csetlő-botló kisember-hősei (akárcsak ő maga) sohasem nőnek fel igazán. Egyszerre van jelen öröm és fájdalom, dráma és finom humor. Bemutatják a bájos és jól ismert Kávécsarnokot és a Vőlegény c. vígjátékból egy jelenetet. Színpadra kerül néhány kevésbé ismert remekmű: az Ida, a Diákszerelem és a Fél kesztyű, kitűnő művészek élvezetes előadásában.