2024.december.21. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Feltámad egy halott kultúra

6 perc olvasás
asszir 9

asszir 1 Méghozzá Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Az emberi civilizáció egyik bölcsője, az ókori Mezopotámia örökségét mutatja be az október 4-én nyíló és február 2-ig látogatható kiállítás. Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000 – 500 című tárlat több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.

baan 47Magyarországon ez az első olyan időszaki kiállítás, amely átfogó képet ad az ókori Mezopotámia anyagi és szellemi kultúrájáról – emelte ki dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Ebből következően, várhatóan több százezren lesznek kíváncsiak erre a kiállításra. Rendkívül izgalmas időszak a Krisztus előtti első évezred első fele, amikor két nagy birodalom is felemelkedik. Újraépítik Bábel tornyát, Ninive is szerepel a Bibliában. A nagy birodalmak kora volt, de idővel ezek eltűntek. Csodálatos műtárgyak keletkeztek, közülük pedig számos kincset mutathatunk be most több európai gyűjteményből. Valóban olyan átfogó kiállítást kínálunk itt, Budapesten, melyhez hasonló, évtizedenként, ha egy- kettő születik a világban. asszir 2 Amikor – két évvel ezelőtt – dr. Niederreiter Zoltán, az MTA-ELTE, Lendület, Asszír és Babilóniai Istenvilág kutatócsoport vezetője megkeresett az ötlettel, hogy sokéves kutatásaik eredménye talán egy kiállításban is testet ölthetne, akkor kamarakiállításra gondoltunk. Hiszen a kutatás fő területe a pecséthengerek volt, majd az istenek és démonok kutatása vált izgalmassá. De ahogy beszélgettünk, egyre inkább körvonalazódott, hogy érdemes sokkal nagyobb léptékű rendezvényben gondolkodni. Amit most látunk, az egy holt kultúra. Az emberiség elfelejtette a nyelvüket, az írásukat és a vallásukat is. Legendává váltak, csak közvetett forrásokból szerezhettünk róluk információkat Az asszirológusok csak az elmúlt másfél évszázadban fedezték fel újra és vizsgálják ezt a páratlan örökséget. asszir 3 A kiállítás költsége eléri háromszáz millió forintot. Mivel Berlinben zárva van a Múzeum-sziget számos múzeuma, most sokkal könnyebb kölcsönözni tőlük. Dr. Niederreiter Zoltán szakmai kapcsolatai nagyon széleskörűek az asszirológia témakörében, ezért sikerült számos olyan műtárgyat megkapnunk, amit eddig soha senkinek nem adtak kölcsön vagy esetleg csak roppant ritkán. A belépő látogatót az oroszlán fogadja, mely annak idején, Babilonban az Istar kapuhoz vezette a díszsétányon közlekedőket. A kilenc szekcióból álló kiállításon megcsodálhatjuk az asszír palotákból származó, a szakemberek, de a közönség számára is kiemelt esztétikai értéket képviselő palotadomborműveket. A különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásán megelevenedik a mezopotámiai istenvilág. asszir 4 A bika hátán álló, mindkét kezében villámkötegeket tartó Adad isten sztéléje, mely valószínűleg III. Tukulti-apil-Esarra uralkodása (Kr.e. 747-727) idején készülhetett, betekintést enged egy, az Újasszír Birodalom által meghódított város szobrászati tevékenységébe. Az asszír és az észak-szíriai művészetben is jól ismert viharisten lesújtó mozdulatának a szíriai és mezopotámiai ábrázolásokon évszázados hagyománya van. E két világ természetfeletti lényei megkerülhetetlenül jelen voltak Asszíria és Babilónia, az időszak két nagy államalakulatának működésében, a királyok tevékenységében, valamint a mindennapi emberek világában is. Koruk művészetében, tudományában elsődleges szerep jutott az isteneknek és a hozzájuk kötődő természeti erőknek.  Gondoljunk csak bele: e kiállítás tárgyai előtt megállva olyan alkotásokat látunk, melyeket közel háromezer évvel ezelőtt élt emberek – mondjuk ki: művészek – készítettek. Mezopotámia lakóinak hétköznapjait áthatotta az istenekbe és démonokba vetett hit, az emberek életében állandóan jelen voltak a természetfeletti lények, akik befolyásolták és alakították a halandók életét. asszir 5A két egymással szembeforduló, ülő, emberfejű szárnyas oroszlánt ábrázoló mázastégla dombormű, valószínűleg I. Dareiosz (Kr.e. 522–486) uralkodása idején készülhetett. A palotaművészet dekorációs programjában feltűnnek asszír és babilóniai témák, motívumok. A szobrászati alkotások mellett megjelennek bajelhárító „keveréklények”, akiket a perzsák főistenével, Ahura Mazdával közösen ábrázoltak. Az emberek igyekeztek megvédeni magukat az ártalmas lényektől. Erről a Kr.e. VIII. század körül készült bronzplakett árulkodik, mely a párizsi Louvre-ből érkezett erre a kiállításra. asszir 6Az elülső oldalán látható regiszterek a világ különböző szféráit jelenítik meg. A legfelső az istenek szimbólumait ábrázolja. A másodikban hét, felemelt kezű, vadállatfejű démon sorakozik. A harmadik regiszterben lévő betegágyjelenetben egy halandó – a tárgy tulajdonosa – látható, mágikus gyógyító rituálékat végző ráolvasó papok és a démoni erők támadásától védelmező lények mellett. A negyedik regiszter központi motívumát a betegséget okozó Lamastu-nak az otthonokat védő Pazuzu által történő elűzését látjuk. A plakettet Pazuzu tartja, a néző felé fordítva. A hiedelmektől a királyok sem voltak mentesek és ezt a palotadomborművek is tanúsítják. A ragadozómadár-fejű, ékszereket viselő szárnyas alak, az apkallu, a bal kezében egy vödröt fog, a felemelt jobban pedig egy tobozformájú kultusztárgyat érint a stilizált fához. asszir 7A dombormű II. Assur-nászir-apli (Kr.e. 883-859) uralkodása alatt készült és az épület uralkodói magánszárnyát díszítette. A teremben a király alakját apkallu párok vették körül és a szimmetrikus kompozíciók középpontjában stilizált fák helyezkedtek el. A palotaművészet stilizált fa-jelenetein az uralkodót kísérő vagy önállóan megjelenő, tisztító rituálét végző apkallu-párok hagyományosan a királyság szakrális biztosításáért, védelméért voltak felelősek.

asszir 8A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilon városához kötődő motívumát és történetét, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális jelenlétét bemutató utolsó kiállítási szekció. A Szépművészeti Múzeum új kiállításához mérhető léptékű tárlatot az ókori Mezopotámia kultúrájáról – tágabb régiónkban – utoljára több mint 25 évvel ezelőtt, a bécsi Kunsthistorisches Museumban láthatott a közönség. A kiállítást reprezentatív és a témát átfogó, a téma legkiválóbb hazai és nemzetközi szakértői által jegyzett katalógus kíséri.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©