Horvátország neve hallatán legtöbben a napsütéses tengerpartra gondolunk – ám az ország igazi kincsei nemcsak a part mentén, hanem a szárazföld belsejében is megtalálhatók. Kristálytiszta, édesvízi tavak, rejtett sós tavak, különleges geológiai jelenségek és buja nemzeti parkok várják azokat, akik szeretnék testközelből megtapasztalni a természet csendjét és erejét. Horvátország tavai egyszerre nyújtanak felüdülést a nyári forróságban és élményt az év bármely szakában. Van néhány olyan, amelyekről bátran elmondhatjuk: hat természeti csoda a tengerparton túl, elérhető áron, szervezett túrákkal és kényelmes bejárási lehetőségekkel. Ezeket a horvátországi tavakat érdemes felvenni az útitervbe!
Legelőször is a Plitvicei-tavak Nemzeti Park, mely méltán megérdemelten az UNESCO Világörökség része. Horvátország legrégebbi és legismertebb nemzeti parkja 16, egymással vízeséseken át összekapcsolódó smaragdzöld tóból áll. Erdős hegyvidék völgyében terül el, a tavak vizüket számos patakból és kisebb vízfolyásból nyerik. A tizenhat nagyobb és két kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavat 92 vízesés köti össze. Gyalog, kisvonattal és hajóval is bejárható. Tipp: A főszezonban erősen ajánlott a jegyeket előre, online megvásárolni mivel a napi látogatói létszám korlátozott. Kora reggel kevesebb a látogató, és a nap első fényei varázslatosan csillognak a vízfelszínen. 
A Vrana-tó Natúrpark – a madármegfigyelők paradicsoma. A Vrana-, vagy más néven Vránai-tó (Vransko jezero) az egész ország legnagyobb területű természetes tava, Észak-Dalmáciában, a két történelmi tengerparti város, Zadar és Šibenik között fekszik félúton. Az Adriai-tengertől csupán egy hosszú, alig egy-két kilométer széles földsáv választja el. A természetvédelmi terület a horvát Mediterráneum egyik utolsó fennmaradt vizes élőhelye, számos veszélyeztetett madárfaj lakóhelye. A tó ornitológiai rezervátumában több száz madárfaj figyelhető meg, különösen hajnalban vagy napnyugtakor. Az aktívabb tevekénységet kedvelők érdekes túraútvonalak, kerékpárutak közül válogathatnak, sőt kajakkal fedezhetik fel a tavat. Tipp: Kerékpárosoknak ideális célpont, több panorámás ösvény is a tó körül vezet. 
A Mir-tó és a Telašćica Natúrpark elbűvöl minden látogatót. A Telašćica az Adria egyik legnagyobb természetes kikötője, 19 szigetből és szigetecskéből áll. Az, aki beúszik a közel 8 kilométerre benyúló öbölbe, egy biztos, nem utoljára jár itt. A Telašćica Natúrpark délnyugati részén egy rendkívüli látvány tárul elénk. Itt, egy keskeny szárazföldi részen, amely a nyílt tengert elválasztja a Telašćica öböltől, egy a tengernél is sósabb tó található. A neve Mir. Az utolsó jégkorszak után a tengervíz szintje 120 métert emelkedett, és a karsztos mélyedést megtöltötte vízzel. Így keletkezett a mintegy 900 méter hosszú és 300 méter széles tó. A Dugi Otok szigetén fekvő sóstavat földalatti csatornák kötik össze a tengerrel, ezért vize sós és gyakran melegebb, mint az Adria. Magas sziklák, illatos mediterrán növényzet és nyugodt, elzárt környezet várja az idelátogatókat. Tipp: Vigyen magával vizet és harapnivalót, mert itt a tó a természet teljes valójában látogatható, nincs kiépítve a környéke. 
A Biokovo-Imotski tavak Geoparkja magában foglalja a fenséges Biokovo-hegységet, és annak legmagasabb csúcsát, az 1762 méter magas Szent György-hegyet (Sveti Jure), valamint két csodálatos karszttavat, a Kék-tavat (Modro jezero) és a Vörös-tavat (Crveno jezero), melyek egyedülállóak Európában. Mindkettő UNESCO Világörökség helyszín. A Kék-tó nyaranta kiszáradhat, ilyenkor a medrében hagyományos futballmérkőzéseket rendeznek. A Vörös-tó meredek, sziklás falai miatt megközelíthetetlen, de kilátópontokról lenyűgöző panorámát nyújt. Mindkettő kivételes természeti örökséget hordozó terület, amely magában foglalja az élőhelyek, növény- és állatfajok nagy változatosságát, valamint a Föld múltjának különböző időszakaiban létrejött geológiai sokféleséget is. Tipp: Kora reggel vagy naplementekor a színek még intenzívebbek.
A Baćina-tavak vidékét hét összekapcsolódó édesvízi tó alkotja. Valódi oázis a horvát adriai tenger partján, pontosabban Dubrovnik-Neretva megyében. Nincsenek tömegek és nincs túl sok ember. Van hely az árnyékban vagy a napfényben, a tiszta vízben felfrissülve, elmerülni a békés és csendes világban, számunkra kedves könyvek olvasásában. A tücskök szinte az egyetlen élőlény, amely talán zavarhat. A tavaknak kivételes természeti értékük van, mivel számos védett, sőt endemikus növény- és állatfaj él itt három kis szigeten. De ettől még élvezhetjük a különböző vízi sportokat, az úszást, kajakozást, SUP-ozást is, de kerékpározásra és túrázásra is kiváló helyszín. Tipp: Napfelkeltekor a víz felszínén visszatükröződő hegyek és felhők varázslatos látványt nyújtanak. 
A Veliko- és a Malo Slano-tó, a Mljet Nemzeti Parkban két sóstó, melyek a zöldbe borult paradicsom, Mljet- sziget szívében találhatók. A Veliko-tó közepén fekvő Szent Marija-szigeten 12. századi bencés kolostor áll, amely nyáron kávézóként is működik. A nemzeti park belépőjegyéhez tartozó elektromotoros hajójáratok rendszeresen szállítják a látogatókat a szigetre. Legyen szó családi kirándulásról, sportos aktív pihenésről vagy a természet csendjének kereséséről, az illatok, a hangok és a víz közelsége, mind részei annak a varázsnak, amit csak személyesen lehet igazán megtapasztalni. A Veliki-tó ad otthont Horvátország egyetlen endemikus medúzájának, az Aurelia Relictának, amely több mint fél méter átmérőjűre is megnő, de nem veszélyes. Tipp: Úszás után kortyoljon el egy kávét a kolostor mellett működő kis kávézó teraszán.
