Kriptobefektetésekre gyűjtött pénzt illegálisan, több száz milliós bírságot kapott : Bróker Sanyi 3. A nagy bukta!
Az alábbiakban olvasható Bróker Sanyi nagyívű röppájáját bemutató, MNB közlemény. Bróker Sanyi történetét már két cikkünk mutatja be előzetesen.
Budapest, 2026. április 30. – A pénzügyi felügyelet 600 milliós bírságot szabott ki egy magánszemélyre és azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül pénzügyi szolgáltatást nyújtson, visszafizetendő pénzeket fogadjon el. Az érintett bizonyítottan bő százötven embertől gyűjtött pénzeszközöket kriptovalutás befektetéseket ígérve, a befizetésekre tőkegaranciát vállalva. A károsultak mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató rendőrségen.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból – bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – piacfelügyeleti eljárást folytatott annak áttekintésére, hogy a budapesti magánszemély végzett-e üzletszerűen felügyeleti engedélyhez kötött pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Az MNB vizsgálata során ideiglenes intézkedésként végzésében megtiltotta, hogy az érintett jogosulatlan pénzügyi tevékenységet folytasson.
A felügyelet megállapította, hogy a magánszemély kriptoeszközökkel kapcsolatos befektetési lehetőségekre gyűjtött pénzt több mint százötven személytől, akik a vizsgált időszakban több milliárd forintot fizettek neki. A magánszemély ezeket a kiállított átvételi elismervények, illetve szerződések alapján „kölcsönként” vette át, azokra visszafizetési garanciát is vállalva. Az ügyfelek azonban a valóságban befektetési céllal, hozam reményében adták át a pénzeszközöket, akinek „szabad keze” volt azok gyarapítására.
A magánszemély a befektetők részére kriptobefektetéseket ajánlott. Az MNB által feltártak alapján ugyanakkor az átvett pénzeszközök csupán elenyésző hányadát fektette be ténylegesen kriptotőzsdéken, míg a rendelkezésére bocsátott pénzeszközök egy részéből saját szükségleteit fedezte. A feltárt tevékenység leplezett nyilvános forrásgyűjtésnek minősül, amelyet a magánszemély üzletszerűen – rendszeres gazdasági tevékenységként, ellenérték fejében, illetve előre meg nem határozott befektetői körben – végzett. A magánszemélynek ugyanakkor nincs pénzügyi tevékenység végzésére vonatkozó engedélye az MNB-től.
Határozatában ezért a pénzügyi felügyelet azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a magánszemély az MNB engedélye nélkül pénzügyi szolgáltatási – más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására vonatkozó – tevékenységet folytasson. Az MNB 600 millió forint piacfelügyeleti bírságot is kiszabott az érintettre. A bírság kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy a magánszemély huzamosabb időn át, jelentős nagyságrendű forrást gyűjtött jogosulatlanul, kiemelt befektetői kockázatot előidézve. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy a befektetők jelentős összegű károkat szenvedjenek.
Az MNB határozata nem érinti a magánszemélynek a befektetőkkel szemben fennálló, már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. A befektetők jogi, gazdasági érdekeinek, illetve a közérdeknek a védelme miatt határozatában az MNB (jogszabályi felhatalmazás alapján) a jogsértő magánszemély családi és utónevét, lakcímét közli. Mivel az eljárásban feltártak alapján az MNB már korábban feljelentéssel élt, javasolt, hogy a befektetési konstrukcióra ráismerő ügyfelek az MNB határozata alapján ellenőrizzék, hogy valóban a most szankcionált jogosulatlan szereplővel kerültek-e kapcsolatba. Ha igen, úgy mielőbb jelentsék be polgári jogi igényüket a büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
Egy szolgáltatás, termék igénybevétele előtt előzetesen mindig célszerű ellenőrizni, hogy az azt kínáló személy rendelkezik-e pénzügyi tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel vagy regisztrációval, és így szerepel-e a jegybank Piaci szereplőket felsoroló nyilvántartásában, illetve a jogosulatlan piaci szereplőket bemutató nyilvántartásban. Az MNB ügyfélszolgálata, illetve honlapja minden tájékoztatást megadnak az érdeklődőknek.
