Teljesen nyilvánossá tenné az EP az uniós támogatásban részesülők listáját
11 perc olvasásAz unió átláthatóságának növelésére az EP azt javasolja, 2009 végéig mindenki számára elérhető, kereshető adatbázisban tegyék közzé mindazok adatait, akik uniós támogatást kaptak. A parlament nyilvánosságra hozná a szakértők, lobbisták neveit, a csalókról pedig megszégyenítő feketelistát készítene.
Az unió átláthatóságának növelésére az EP azt javasolja, 2009 végéig mindenki számára elérhető, kereshető adatbázisban tegyék közzé mindazok adatait, akik uniós támogatást kaptak. A parlament nyilvánosságra hozná a szakértők, lobbisták neveit, a csalókról pedig megszégyenítő feketelistát készítene.
Az Európai Bizottság „a 2009-es európai választások előtt vezessen be a nagyközönség számára az uniós támogatások minden kedvezményezettjére és a visszafizetésre kötelező határozatokra vonatkozó, teljesen működőképes információs rendszert" – ez áll a José Javier Pomés Ruiz (néppárti, spanyol) készítette, kedden elfogadott jelentésben, amellyel a Bizottság „európai átláthatósági kezdeményezésről" szóló zöld könyvére reagál az EP.
A szöveg szerint az átláthatóság elve azt jelenti, hogy „a Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést centralizált alapon és közvetlenül szervezeti egységei által hajtják végre". Emellett „az azon jogalanyok által szolgáltatott információkat" is át kell adni, „amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták".
Elszórt adatok
A jelentés emlékeztet, a támogatások, illetve a közbeszerzési szerződések kedvezményezettjeiről a következő honlapon találhatók adatok: http://ec.europa.eu/grants/beneficiaries_en.htm,
illetve http://ec.europa.eu/public_contracts/beneficiaries_en.htm.
A szöveg arról is szól, hogy a http://ec.europa.eu/agriculture/funding/index_en.htm oldalról elérhető több tagállam (köztük Magyarország – a szerk.) adatbázisa is a közös agrárpolitikai kifizetésekről, azonban – vélik a képviselők – „az információk olyan sokfélék, elszórtak és változó minőségűek, hogy azokat alig lehet megtalálni".
Az EP „kitart amellett, hogy a Bizottságnak fel kell vállalnia a felelősséget a teljes körű és megbízható adatok biztosításért, és meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a tagállami hatóságok felé annak biztosítása érdekében", hogy az ilyen adatokat megküldjék.
Tanulságos adatbázisok
A képviselők olyan rendezett adatbázisokat szeretnének, amelyekben egyedi kritériumok alapján lehetne keresni, mivel – vélik – „tanulságos lehet egy egyéni kedvezményezett részére valamennyi ágazatban kifizetett minden összeg meghatározhatósága".
A parlament szerint arra is „szükség lehet", hogy módosítsák az egyes uniós intézmények, így az Európai Parlament szabályait annak érdekében, „hogy kötelező legyen a pénzügyi érdekeltségek interneten történő nyilvánosságra hozatala".
Nemzeti nyilatkozatok
Az EP közzétenné a biztosokkal ülésező egyéni lobbisták neveit, és az unió mellett működő szakértői csoportok nyilvántartását is. A képviselők sürgetik a Bizottságot, „támogassa a nemzeti megbízhatósági nyilatkozat tagállamok általi kiadását, amely lehetővé tenné a Bizottságnak a teljes politikai felelősség felvállalását az EU pénzügyi igazgatásának egészéért".
Csalók szégyenlistája
A képviselők „felkérik a Bizottságot annak megfontolására, hogy miként lehetne létrehozni a valósnak bizonyult csalási esetek és a mögöttük álló szervezetek nyilvános fekete listáját megszégyenítési céllal, illetve a nagyközönségnek a közösség csalásellenes törekvéseinek eredményeiről való tájékoztatása érdekében".
Jelentéstevő: José Javier Pomés Ruiz (EPP-ED, ES)
Jelentés: (A6-0010/2008) – A pénzügyek átláthatósága
A pénzügyek átláthatósága
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. február 18., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2141
José Javier Pomés Ruiz
Évi egymilliárd eurós veszteség – Az EP az uniós kifizetések körüli szabálytalanságok ellen
1 milliárd 143 millió euró: ennyi 2006-os uniós kifizetésnél észleltek szabálytalanságot. Az EP a nemzeti hatóságok egymás közötti és az uniós Csaláselleni Hivatallal (OLAF) való együttműködésének fokozásától remélik a csalások visszaszorítását.
Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről, illetve a csalás elleni küzdelemről szóló 2005-ös és 2006-os éves jelentések kapcsán készített EP-jelentést Francesco Musotto (néppárti, olasz).
A kedden, változtatás nélkül elfogadott szöveg szerint a saját források, a mezőgazdaságra fordított kiadások és a tagállamok strukturális programjai terén az észlelt szabálytalanságok teljes összege 2006-ban 1 milliárd 143 millió euró volt (2005-ben 1 milliárd 24 millió, 2004-ben 982,3 millió, 2003-ban 922 millió, 2002-ben pedig 1 milliárd 150 millió euró).
Aki szabálytalanul kap
A mezőgazdasági kiadásokkal kapcsolatos szabálytalanságok 2005-ben 105 millió, 2006-ban pedig 87 millió eurót tettek ki. A fő felelős Spanyolország, Franciaország és Olaszország volt, a leginkább érintett ágazatok pedig a vidékfejlesztés, a borjú- és marhaágazat, valamint a gyümölcs-zöldség ágazat.
A parlament „teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy a mezőgazdasági kiadások tekintetében Németország és Spanyolország hosszú évek óta nem juttatja el a Bizottságnak elektronikus formában a szabálytalanságokra vonatkozó információkat".
Az EP-t „aggodalommal tölti el, hogy a jogtalanul kifizetett összegek behajtási aránya továbbra is alacsony és tagállamonként változó, mivel a behajtás esélye az idő múlásával csökken".
Strukturális támogatások
A strukturális támogatásoknál a szabálytalanságokkal érintett tételek összege a 2005-ös 601 millióról 2006-ra 703 millió euróra nőtt. Ennek 85 százalékáért Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália és az Egyesült Királyság a felelős.
Az EP megvizsgálná, milyen módon és milyen hatékonysággal működnek közre az egyes nemzeti hatóságok a kifizetések ellenőrzésében, emellett arra kéri a Bizottságot, „jelezze, hogy milyen további intézkedéseket tesz a televízió, a cigaretta és általában a hamis áruk csalás segítségével való behozatalának felszámolása érdekében".
A képviselők „kérik, hogy a tagállamok évente közöljék a Bizottsággal a végleg elveszett összegek által okozott pénzügyi veszteséget".
Előcsatlakozás és körhinta
A jelentés megállapítja, hogy az előcsatlakozási alap felhasználását tekintve 2006-ban Bulgária (1,7 millió euró), Lengyelország (2,4 millió), Románia (5,5 millió) és Szlovákia (1,9 millió) okozta a szabálytalanságok 94 százalékát.
A képviselőket „rendkívül aggasztja" hozzáadottérték-adóval való „»körhinta«jellegű tranzakciók okozta anyagi kár". A képviselők szerint a határokon átnyúló „körhintacsalások" elleni küzdelem érdekében „elengedhetetlen az érintett szolgálatok közötti és a Bizottsággal (OLAF) való jobb együttműködés".
Fazakas: a tagállamok hozzáállásával van a legnagyobb baj
A szocialista frakció vezérszónokaként Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, az EP az EU kiadásait a mentesítési eljárás mellett éves jelentések készítésével is ellenőrzi. „Célunk ezzel nem szenzációkeltés vagy botrányokozás, hanem a helyzet objektív feltárása és a problémák megoldása" – tette hozzá a képviselő.
Fazakas ugyanakkor úgy vélte, „az európai intézményekben néha úgy érezzük, hogy szélmalomharcot vívunk, hiszen a jelentések megállapításai a Tanács ellenállásába ütköznek, így a Bizottság évek óta nem tudja megtenni a szükséges lépéseket". A politikus szerint „a leggyengébb láncszem a tagállamok hozzáállása", azok ugyanis „nem akarják tudomásul venni, hogy az EU-pénzek szabályszerű felhasználása és ennek ellenőrzése, valamint a hibás kifizetések visszatérítése milyen fontos feladat".
A képviselő azt mondta, „különösen sajnálatosnak tartjuk, hogy a hozzáadottérték-adóval kapcsolatosan egyre inkább elterjednek Európa-szerte a »körhintacsalások«, olyannyira, hogy már összesített adatokkal sem rendelkezünk ennek összegére vonatkozólag, jóllehet egyes becslések az EU költségvetésének 35-40 százalékáról beszélnek".
Jelentéstevő: Francesco Musotto (EPP-ED, IT)
Jelentés: (A6-0009/2008) – A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005 – 2006
A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2005 – 2006
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. február 18., hétfő
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2268
Francesco Musotto
Elutasította az EP a terroristák radikalizálódásával foglalkozó jelentést
Az EP-képviselők 241-332-87 arányban elutasították a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jelentést, mivel a pártok nem értettek egyet abban, melyek a leginkább célravezető eszközök.
A terrorizmust támogató és a terroristák toborzását elősegítő tényezőkről készített jelentéstervezet témafelelőse eredetileg Jaime Mayor Oreja (néppárti, spanyol) volt, ő azonban – mivel nem értett egyet a szakbizottságban elfogadott szövegváltozattal – visszavonta nevét a jelentésről. Az új témafelelős Gérard Deprez (liberális, belga) lett.
A plenáris ülés elé került jelentéstervezetben például az állt, hogy az EP az EU egyik prioritásává tenné a terrorizmus ellenni küzdelmet, fokozottabban felügyelné az interneten és például a vallási központokban terjedő terrorista propagandát, ugyanakkor fellépne a rasszizmus és a szabadságjogok korlátozása ellen.
A kedd déli voksoláson a parlament – jellemzően szűk többséggel – sorra megszavazta a plenáris ülésre beterjesztett szocialista módosító indítványokat, a néppártiakat viszont elvetette. A végszavazáson az ily módon megváltoztatott szöveggel viszont a képviselők többsége már nem értett egyet.
A menet közben többséget kapott módosító indítványok között szerepelt például, hogy „a terrorizmusra való felbujtás mellett a terrorizmus dicsőítése is hozzájárulhat az erőszakos radikalizálódáshoz". Egy másik módosítás szerint az EP nyílt viták folytatására szólított volna fel a terrorizmus elleni 2002/475/IB kerethatározat módosításáról „annak érdekében, hogy annak hatálya a terrorizmus dicsőítésének kérdésére is kiterjeszthető legyen, a szólásszabadság és a gondolatszabadság teljes mértékű tiszteletben tartása mellett". Mivel a végszavazáson nem fogadták el a módosított szöveget, ezek a pontok sem tekinthetők az EP hivatalos álláspontjának.
Jelentéstevő: Gérard Deprez (ALDE, BE)
Jelentés: (A6- /2008) – A terrorizmust ösztönző és a terroristák toborzásának kedvező tényezők
Tervezet – Az Európai Parlament ajánlása a Tanács számára a terrorizmust ösztönző és a terroristák toborzásának kedvező tényezőkről
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. február 20., szerda
Jogalkotási figyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2092
Gérard Deprez
http://www.europarl.europa.eu/members/expert/alphaOrder/view.do?language=HU&id=1473
Támogatná az EP az európai vállalatok piacra jutását
Az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról írt saját kezdeményezésű jelentést Ignasi Guardans Cambó (liberális, spanyol).
A kedden megszavazott szöveg szerint „az európai termékek és szolgáltatások előtt új piacok megnyitását célzó felülvizsgált, ambiciózusabb piacra jutási stratégia sikeres végrehajtása nemcsak kiterjesztheti az Európai Unió globális szerepét, hanem megóvhatja a meglévő munkahelyeket és újakat is teremthet Európában, fokozhatja az Európai Unió versenyképességét, s ezáltal jelentősen hozzájárulhat a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek megvalósításához".
A képviselők „sürgetik a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Európai Unió jogos kereskedelmi érdekeit megvédjék harmadik országok visszaélést megvalósító vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata ellen". „Amikor harmadik országok indokolatlanul korlátozzák az Európai Unió vállalatainak piacukra való bejutását, az Európai Uniónak gyorsan és erőteljesen fel kell lépnie" – áll a jelentésben.
A szöveg szerint a „szabadkereskedelmi megállapodások értelmetlenek, amennyiben nem biztosítják a piacra jutást és a nem tarifális akadályok jelentős csökkentését".
A parlament „sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kis és közepes vállalkozások (kkv) tartósan részesülhessenek az új piacra jutási kezdeményezésekből".
Jelentés: Ignasi Guardans Cambó (ALDE, ES)
(A6-0002/2008) – Az EU stratégiája az európai vállalatok piacra jutásának elősegítése érdekében
Eljárás: saját kezdeményezés
Vita: 2008. február 20., szerda
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság
Jogalkotási ifgyelő
http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2185
Ignasi Guardans Cambó
Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat
