Érvényben maradhat az európai elfogatóparancs

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat érvényességét mondta ki május eleji ítéletében az Európai Bíróság.

Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat érvényességét mondta ki május eleji ítéletében az Európai Bíróság.

Az európai elfogatóparancsot az Európai Tanács egy 2002-es kerethatározattal fogadta el. Az európai elfogatóparancs lényegében egy tagállami bíróságnak egy másik tagállam hatóságához intézett határozata, amelynek célja, hogy valamely személyt büntetõeljárás lefolytatása vagy börtönbüntetés végrehajtása érdekében elfogjanak, és a részére átadjanak.

A kerethatározat értelmében és a cselekmény kettõs büntethetõségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján 32 bûncselekmények esetében adják ki az elkövetõket. Ezek közé tartozik például a bûnszervezetben való részvétel, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a drog- és fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzhamisítás, a számítógépes bûnözés és a szándékos emberölés.

Egy belga jogászegyesület odahaza bíróság elõtt támadta meg a kerethatározatot a belsõ jogba átültetõ belga törvényt. Szerinte a közösségi jogszabály egyebek között azért érvénytelen, mert az elfogatóparancsot nem kerethatározattal, hanem egyezménnyel kellett volna létrehozni.

Emellett úgy vélte, hogy a kerethatározatban a több mint harminc bûncselekményt felsoroló lista – amelyek esetében eltekintettek a cselekmény kettõs büntethetõségének hagyományos feltételétõl, ha a kibocsátó tagállam azokat legalább három évig terjedõ szabadságvesztéssel bünteti – ezen a ponton annyira határozatlan és bizonytalan, hogy sérti, de legalábbis sértheti a büntetõjogi törvényesség elvét.

Ruiz-Jarabo fõtanácsnok tavaly szeptemberi megtett indítványában úgy vélte, hogy az európai elfogatóparancs összhangban van a törvény elõtti egyenlõség és a büntetõjogi törvényesség alapelveivel.

Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében pedig kimondta, hogy a kettõs büntethetõség vizsgálatának kiiktatása nem sérti ?a bûncselekmények és büntetések törvényességének elvét, az egyenlõség elvét, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, és ezért nem érvénytelen".

A taláros testület emellett leszögezte, hogy a feltett kérdések vizsgálata egyetlen olyan tényezõt sem tárt fel, amely érinthetné az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározat érvényességét.

BRUXINFO