Balkenende: alkotmány helyett módosító szerzõdést (összefoglalás)
13 perc olvasásAz Európa jövõjérõl rendezett EP-vitasorozatban szerdán Jan Peter Balkenende, holland miniszterelnök szólalt fel. Szerinte korlátozott, módosító szerzõdésre lenne szüksége az EU-nak, nem pedig alkotmányra. Ebben, a szerinte jó eséllyel elfogadható szövegben benne lennének a további bõvítés feltételei is. Balkenende erõsítené a nemzeti parlamentek szerepét. Elõzõ nap Romano Prodi, olasz kormányfõ mondott beszédet.
Az Európa jövõjérõl rendezett EP-vitasorozatban szerdán Jan Peter Balkenende, holland miniszterelnök szólalt fel. Szerinte korlátozott, módosító szerzõdésre lenne szüksége az EU-nak, nem pedig alkotmányra. Ebben, a szerinte jó eséllyel elfogadható szövegben benne lennének a további bõvítés feltételei is. Balkenende erõsítené a nemzeti parlamentek szerepét. Elõzõ nap Romano Prodi, olasz kormányfõ mondott beszédet.
Szerda délután Jan Peter Balkenende tartott beszédet az EP-ben, Strasbourgban.
A holland kormányfõt köszöntõ Hans-Gert Pöttering azt mondta, Hollandia mindig azon országok között volt, amelyek ?az európai integráció elõmozdítására törekednek". ?Éppen ezért volt fájdalmas számunkra" – folytatta -, hogy a hollandok az alkotmányos szerzõdés ellen szavaztak. Az EP elnöke ugyanakkor úgy vélte, ez nem jelentet nem szavazatot az egész Európai Unióra.
Jan Peter Balkenende egyetértett a házelnökkel abban, hogy Hollandia mindig is Európa-párti volt. Emlékeztetett: 2006 végén a hollandok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja országa EU-tagságát. Ezzel együtt a népszavazás sikertelensége után most ?kölcsönösen elfogadható megoldással kell elõállnunk, amely választ ad az aggodalmakra" – mondta a kormányfõ.
Szerinte a holland nem-szavazat egyik oka a változások üteme, a gyors bõvítés volt. ?Észre kell vennünk, a közvéleménynek idõre van szüksége ahhoz, hogy hozzászokjon az EU új formájához. (…) Idõt kell hagynunk arra, hogy fokozódjék a szolidaritás érzése" – fogalmazott Balkenende. A kormányfõ úgy vélte, a ?támogatja-e Ön az európai alkotmányt?" kérdést sokan úgy értelmezték, mintha azt firtatták volna, ?akarja-e Ön, hogy az EU egy államhoz hasonlítson?", sõt ?átvegye-e végül Európa a nemzeti kormányok szerepét?". Ez pedig nyilván túl messzire ment – mondta Balkenende.
A kormányfõ a további okok közé sorolta, hogy ?volt, aki úgy vélte, Európa túl sok szabályt hoz, és olyanokat csinál, amiket jobb lenne a tagállamokra bízni. Mások az átláthatóság hiányával vádolták Brüsszelt. A holland pénzügyi hozzájárulással kapcsolatos aggodalmak is fontos szerepet játszottak. Összefoglalásként, a probléma az volt, hogy az emberek nem igazán érzékelték az európai partnerségbõl fakadó speciális elõnyöket" – fogalmazott a politikus.
A holland kormány álláspontja szerint az új szerzõdésnek két fõ célt kell kitûznie: ?elõször is olyan EU-t akarunk, amely demokratikusabban mûködik, másodszor olyan EU-t akarunk, amely képes döntéseket hozni és cselekedni is" – mondta Balkenende.
Ehhez négy pontra kell koncentrálni – folytatta.
Elõször: Hollandia tradicionálisabb, az amszterdamihoz és a nizzaihoz hasonlatos szöveget akar, tehát kicsi, ám jelentõs lépésekkel haladna elõre.
Másodszor: erõsítené a szubszidiaritást, fontos szerepet adna a nemzeti parlamenteknek. Szerinte az alkotmányos szerzõdésben lefektetett intézményi javaslatok jó irányba mutatnak, de még van lehetõség a fejlõdésre. ?A nemzeti parlamenteknek integránsabb szerepet kell játszaniuk annak eldöntésében, hogy egy uniós jogszabályjavaslat megfelel-e a szubszidiaritás elvének. Ha a nemzeti parlamentek elleneznek egy adott javaslatot, annak következményekkel kell járnia" – így Balkenende.
Harmadszor: a hatékonyabb EU-hoz több minõsített többséges szavazás kell. Ehhez a kormányfõ hozzátette: ?tisztában kell lennünk azzal, hogy a tagállamok tartanak vétójoguk megszûnésétõl és attól, hogy az EU lopakodva fogja kiterjeszteni a kompetenciáit. Ezen a ponton világosan kell fogalmazni: az unió csak a közvélemény támogatása mellett lehet hatékonyabb".
Negyedszer: ?a bõvítés kritériumait bele kell foglalni az új szerzõdésbe". A miniszterelnök kiemelte: ?Hollandiában van egy olyan érzet, amely szerint az unió nem veszi komolyan a saját szabályait. Léteznek a kritériumok, de egyesek szerint ezeket nem alkalmazzák szigorúan. Ez erodálja a közvélemény támogatását az EU felé".
Ezt követõen a frakciók vezérszónokai kaptak szót.
Joseph Daul (néppárti, francia) szerint az, hogy az amúgy Európa felé nyitott hollandok visszautasították az alkotmányt, azt jelenti, hogy az EU a többség szemében nem elég legitim, nem elég hiteles és nem elég hatékony. A képviselõ szerint fontos lenne tisztázni a közvélemény felé, pontosan ki mit csinál és miért felelõs, valamint véget kell vetni annak, hogy a miniszterek Brüsszelt okolják és fordítva. Az unió addig nem vehet fel újabb tagokat, amíg nem oldja meg saját belsõ problémáit, ezért sürgetõ az intézményi reform megvalósítása – zárta felszólalását Daul.
A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz (német) azt mondta, a 27-tagú unió nem mûködhet a nizzai szerzõdés, vagy egy ?Nizza mínusz" alapján. Szerinte az EU azért nem tudott például eredményesen fellépni a Közel-Keleten, mert nem volt külügyminisztere, és a Tanácsban egyhangú döntésre lett volna szükség. ?Tegnap Romano Prodi 100 százalék alkotmányt javasolt. Ha Ön 50 százalékot akar, akkor megegyezhetünk 75 százalékban, közös himnusz és zászló nélkül, valamint egy más néven szereplõ európai külügyminiszterrel" – fogalmazott Schulz.
?Vessünk véget annak, hogy a farok csóválja a kutyát, vezessük vissza Hollandiát Európába!" – mondta Graham Watson (liberális, brit). A frakcióvezetõ szerint az életszínvonal és a szociális biztonság növelése, valamint a munkahelyteremtés érdekében nem kevesebb, hanem több Európára van szükség. ?Ha nem sikerül Európát politikailag egyesíteni, az olyan hatalmak kegyelmétõl tenné függõvé a kontinenst, mint Oroszország" – vélte a politikus.
Brian Crowley (UEN, ír) szerint ?Prodi fenyegetése a kétsebességes Európáról, a velünk levõkérõl és az ellenünk levõkérõl" sokkal inkább emlékeztet George W. Bushra, mint egy európai politikus szavaira. Crowley kritizálta Kovács László uniós biztost, amiért – mint fogalmazott – ?adóharmonizációt javasol, amikor a szerzõdés ezt nem engedi meg".
A zöldek nevében felszólaló Kathalijne Maria Buitenweg (holland) ?szelektív hallással" vádolta a holland miniszterelnököt. Szerinte ugyanis az új EU-alkotmány ellen szavazó hollandok nem kevesebb változást akartak. A nemmel szavazók 80 százaléka inkább demokratikusabb Európát és több változást szeretett volna – vélte.
Erik Meijer (GUE/NGL, holland) szerint a kormányok véleménye helyett inkább a polgárokét kellene figyelembe venni.
Bastiaan Belder (IND/DEM, holland) olyan új elnökségi szisztémát javasolt, melynek egy-egy ciklusa másfél évig tartana, és amelyet nem egy, hanem három – egy nagy, egy közepes és egy kis – tagállam adna.
Az Identitás, Hagyományok és Szuverenitás képviselõcsoport nevében felszólaló Philip Claeys (holland), úgy vélte, a holland szavazók világosan kifejezték véleményüket az alkotmányról. A politikus szerint azon is el kellene gondolkodni, hol végzõdnek Európa határai, csatlakozhat-e Törökország az unióhoz.
A független képviselõk csoportjából felszólaló Jim Allister (brit) abban látja a problémát, hogy az Európai politika képtelen elfogadni a polgárok nem-szavazatát. A mostani parlamenti vita a képviselõ szerint arról szól, hogy lehetne olyan stratégiát alkotni, mely elkerülhetõvé tenné, hogy az európai polgárok közvetlenül beleszóljanak ezekbe a döntésekbe.
Prodi az EP-ben: Európa jövõje dõl el 2009-ig
Az Európa jövõjérõl rendezett vitasorozat keretében kedden az olasz kormányfõ, Romano Prodi tartott beszédet Strasbourgban. Szerinte nem elképzelhetetlen egy ?többsebességes" integráció. Jan Peter Balkenende, holland miniszterelnök szerdán szólal fel.
Az olasz miniszterelnököt kedd délután Hans-Gert Pöttering köszöntötte. Az EP elnöke kiemelte, hogy az alkotmányos szerzõdést 18 tagállam már ratifikálta. Pöttering szerint ?az emberek akaratának félreértelmezése" lenne, ha a Hollandiában és Franciaországban elbukott népszavazásra olyan választ adnának, amely ?korlátozná az Európai Unióban a demokráciát és az átláthatóságot".
Romano Prodi úgy vélte, ?mostantól a 2009-es választásokig Európa jövõje a tét". Prodi szerint az eredmények elérése érdekében erõsebb és hatékonyabb uniós intézményekre van szükség.
?Az utóbbi két évben csak a hezitálást lehetett hallani, most itt az idõ, hogy azokat is meghallgassuk, akik ratifikálták a 2004-es alkotmányos szerzõdést" – mondta. Prodi szerint fontos, hogy 2009-ben az európai szavazók tisztában legyenek például azzal, mi az Európai Parlament szerepe, feladata. Az olasz kormányfõ a következõ, alkotmányozással foglalkozó kormányközi konferenciának ?precíz és szelektív" mandátumot adna- Szerinte csak kevés, lényegi pontra kellene koncentrálni a tárgyalásokon, különben nehéz lenne 2007 végéig megállapodásra jutni.
Mivel Olaszország már támogatta a szerzõdés mostani szövegét, Róma nem tud elfogadni radikális változtatásokat – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte európai külügyminiszter kinevezésével kellene erõsíteni a közös kül- és biztonságpolitikát, állandó tanácsi elnökségre, a minõsített többségi szavazás kiterjesztésére, a három pilléres struktúra megszüntetésére, az unió jogi személyiségére van szükség.
Prodi azt mondta, az unió elõtt álló kihívásokra ?meggyõzõ válaszokat" ad a 2004-es szerzõdés. A kormányfõ kijelentette: ?nem kell szükségképpen azonos sebességgel együtt haladnunk. Szeretném, ha így lenne, és ezen fogok dolgozni, de megértem, hogy ez nem mindig lehetséges". Prodi utalt a utalt az euróra és a schengeni rendszerrre, mint olyan, szorosabb integrációs együttmûködésekre, amelyekben nem minden tagállam vesz részt. A miniszterelnök szerint nem valakik kizárásáról lenne szó, hanem éppen ellenkezõleg: ?az ajtók nyitva tartásáról". Ez esetben a tagállamok egy ?élcsapata" haladhatna tovább az integráltabb unió felé, nyitottan a többi ország csatlakozására – mondta Prodi.
?Tudnunk kell, hogy nem vallhatunk kudarcot. (…) Azt kockáztatjuk, hogy Európa az ázsiai kontinens nyugati függelékévé válik" – zárta beszédét Romano Prodi.
Joseph Daul (néppárti, francia) azt mondta, számos területen – klímaváltozás, energiapolitika – az európai integráció felgyorsulóban van. A frakcióvezetõ szerint az alkotmányozás kérdésében fontos lenne építeni a többek között az új francia elnök, Nicolas Sarkozy megválasztásával kialakult ?új dinamikára". Az Európai Néppárt a többségi szavazás kiterjesztésén, a szubszidiaritáson, az állandó elnökségen, az egységes külpolitikai fellépésen és az alapvetõ jogok chartáján túl a gazdasági és kereskedelmi ügyekben is európai együttmûködést szeretne, és elkerülné a tagállamok közötti tisztességtelen versenyt, fõleg az adózásban – mondta Daul.
A szocialista Martin Schulz (német) azt mondta, frakciója teljesen egyetért a Romano Prodi által elõadottakkal. A frakcióvezetõ emlékeztetett: a nizzai EU-csúcs után az állam- és kormányfõk úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy tudták, az ott elfogadott alapszerzõdés nem alkalmas egy 27-tagú unió mûködtetésére. Azóta elfogadtak egy jó alkotmánytervezetet, amelyet elutasítottak két tagállamban. Azonban a nizzai probléma továbbra is fennáll – vélte Schulz, hozzátéve: ?elégséges alapok nélkül mentünk keresztül a bõvítésen. Ha így folytatjuk tovább, Európa elpusztul."
Graham Watson (liberális, brit) méltatta Prodi európai bizottsági elnökségének eredményeit, kiemelve a bõvítést és az euró bevezetését. A frakcióvezetõ üdvözölte Olaszország szerepét a libanoni intervencióban és a halálbüntetések felfüggesztéséért folytatott harcát. Európának nem elszigetelnie kell magát a világ igazságtalanságaitól, hanem exportálnia kell az elmúlt ötven évben elért eredményeit – mondta Watson. Csak erõs intézmények képesek erõsebb Európát teremteni – vélte a politikus.
Cristiana Muscardini (UEN, olasz) szerint sürgõsen el kéne fogadni egy olyan alapszerzõdése, amely az EU-t egyszerûbbé, és könnyebben érthetõvé teszi. A képviselõnõ a prioritások közé sorolta a szuverenitás fokozottabb tiszteletét, a terrorizmus elleni fellépést, a versenyképesség és a mobilitás növelését, a szociális modell erõsítését és a gyerekek elleni bûncselekményekkel szembeni közös megközelítés kialakítását.
A zöldeket képviselõ Monica Frassoni (olasz) pártja semmiképpen nem tud elfogadni egy ?lefelé menõ" kompromisszumot. Szerinte az alkotmányozásban a nemzeti parlamenteknek is szerepet kellene játszaniuk, és az egész folyamatnak a nyilvánosság elõtt kell zajlania.
Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, attól, hogy megváltoztatják az ?alkotmány" elnevezést, még meg kell kérdezni róla a népet. Szerinte statútumot kell adni az Európai Központi Banknak, és válaszolni kell a gazdasági globalizáció által felvetett kérdésekre.
Nigel Farage (IND/DEM, brit) azt mondta, az embereknek kell dönteniük saját jövõjükrõl, nem szabad ezt rájuk kényszeríteni.
Jean-Marie Le Pen (ITS, francia) szerint Sarkozy gyõzelme azt jelenti, hogy az uniós alkotmány újra sínen van. Pedig – mint mondta – a franciák a szöveg elutasításával azt is kimondták, hogy elvetik a ?bürokratikus és mindenható európai szuperállamot" is.
Jana Bobosiková (független, cseh) szerint nehezen érthetõ az alkotmányos szerzõdés szövege. A képviselõnõ úgy vélte, az alkotmányozásról folyó vita azt mutatja meg, ?milyen alacsonyan van a szellemi horizontja azoknak a vezetõknek, akik még mindig nem vették észre, hogy halott ügyrõl van szó".
A vitában felszólalt Szájer József (néppárti) is. ?Gyakran azzal bírálják az Európai Uniót, hogy túl erõs, túl sok mindenbe beleavatkozik. Meggyõzõdésem, hogy éppen a fordítottja igaz" – kezdte a képviselõ. Az újonnan csatlakozott országok szerinte azt látják, hogy erõsebb, cselekvõképesebb Európára van szükség, amelynek megvannak az eszközei feladatai végrehajtásához. Ehhez közös energiapolitikára, közös bevándorlási politikára, a terrorizmus elleni közös küzdelemre és a környezetvédelem összehangolására van szükség – mondta.
Szájer úgy vélte, az alkotmányos szerzõdés nem végcél, hanem eszköz a közös célok megvalósításához. Szerinte ?arra is óriási szükség van, hogy Európa kereszténységen alapuló közös gyökereit nyíltan elismerjük, és megjelenjen az európai alkotmányban. Szükség van arra, hogy megvalljuk Európa közös értékeit, a szabadságjogok tekintetében, a kisebbségek jogainak a védelme tekintetében." ?Európa polgárainak támogatását meg kell nyernünk ehhez az alkotmányos szerzõdéshez, de nem úgy mint a végcélhoz, hanem úgy mint egy eszközhöz, amellyel a közösen, ötven éve kitûzött célokat el tudjuk érni" – fogalmazott Szájer József.
Perger István/Eu Parlament Sajtószolgálat
