Dzsigisz kán és öröksége kiállítás plakátja  2007. május 23-án zajlott a Magyar Nemzeti Múzeumban a  Dzsingisz kán és öröksége, valamint  A tatárjárás címûkiállítás ünnepélyes megnyitója.  A megnyitó elõtti tájékoztatón hazánk és Mongólia kulturális minisztere aláírta a mongol-magyar kulturális egyezményt.

Dzsigisz kán és öröksége kiállítás plakátja  2007. május 23-án zajlott a Magyar Nemzeti Múzeumban a  Dzsingisz kán és öröksége, valamint  A tatárjárás címûkiállítás ünnepélyes megnyitója.  A megnyitó elõtti tájékoztatón hazánk és Mongólia kulturális minisztere aláírta a mongol-magyar kulturális egyezményt.

A tájékoztatón Dr.Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum fõigazgatója köszöntötte a vendégeket,  majd dr.Hiller István magyar oktatási és kulturális miniszter, valamint  dr.Ulziisaikhan Enkhtuvshin , Mongólia oktatási, kulturális és tudományos minisztere mondott beszédet.

A kiállításról Rezi-Kató Gábor, a múzeum fõigazgató-helyettese adott tájékoztatást, a megelõzõ tevékenységrõl, a német kiállítás-szervezõk munkájáról dr.Susanne Wichert-Meissner beszélt.  A tárlat anyagát 2006-ban, a kán  hatalomra kerülésének 800. évfordulójára Németországban rendezték össze, ezt az anyagot állították ki Bonnban, Münchenben, majd az ausztriai Schallaburgban és a törökországi Isztambulban, ahonnan most Budapestre érkezett.  Az alapot a mongol múzeumok adták,  ill. ahogy a mongol miniszter említette, még a párizsi Guimet múzeumból, a Tajvani Királyi Palotából származó mûkincsekkel is kiegészítették. Mûtárgyak érkeztek ezen kívül vidéki magyar múzeumokból és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeumból, ill. kísérõ szatellit kiállítást szerveztek a tatárjárás ?magyar nézetének" teljeskörü áttekintéséhez, mely együtt látható a mongóliai anyaggal.

Dzsingisz kán korabeli portréHáttérinformációként a szakember elmondta, a nemzetközi kiállítás az idõszámítás elõtti VII. századtól hoz anyagot.

A létrejöttéhez a nyugati kiállítás-szervezõk munkáján kívül az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és további szervezetek támogatása adott segítséget.

A fõigazgató-helyettes szólt arról az elhatározott törekvésrõl, hogy sorban bemutassák azokat a nagy kultúrákat, birodalmakat, melyek a történelemre erõs hatást gyakoroltak. Ebbe a sorba illik a világ máig legnagyobb birodalmának megteremtõje, Dzsingisz alakja is.

dr.Susanne Wichert-Meissner gratulált a kiállítás megszervezéséhez és a történeti környezethez. Németországban mintegy fél millióan látták ennek a nagyformátumú mongol vezetõnek a kiállítását, aki  a Csendes óceántól Közép-Európáig terjedõ nagy egységet hozott létre.  A mongol múlt kutatása ma is folyik, francia kutatók a korai birodalmak emlékeit keresik, a német tudósok pedig a központi területként mûködött karakorumi térséget.  A mongolok nem hagytak maguk után írásos emlékeket, egyedüli ilyen munka a Mongolok Titkos Története, emiatt hamis kép él az európai emberekben Dzsingiszrõl, aki kiváló államférfi volt, a meghódított területeken hatékony hivatali struktúrát, egységes írásbeliséget honosított meg, útlevél- és futárrendszert mûködtetett, útjelzéseket alkalmazott birodalom-szerte, vallási és kulturális tolerancia jellemezte, nyitott volt világa a meghódított kultúrák minden megnyilvánulá-sára.

Hiller István a magyar-mongol kulturális egyezményrõl szólva elmondta, a mongol-magyar kapcsolatok erõsítése valósul meg a Mongol Köztársaság oktatási és kulturális miniszterének, s a kísérõ delegációnak hazánkba érkezésével.  Sokan, professzorok, diákok, szakemberek segítették a múzeumok munkáját az anyag összeállításában külföldön és idehaza.  2005-ben kezdõdött a kiállítás elõkészítése, s most olyan tárgyak érkeztek hazánkba, amilyeneket hazánkban még senki sem látott, legalább 1240 óta …  Francia és német múzeumok is hozzájárultak a 600 mûtárgyhoz, a magyar múzeumok, s a Nemzeti Múzeum kiegészítõ anyagai hozzák még közelebb a magyarokhoz ezt a tárlatot. A mongol és a magyar anyag is tartalmazza a legfrissebb leleteket, pl. amelyeket az autópálya-építéskor tártak fel nálunk.

A megnyitón a miniszter emlékeztetett, annak idején a kalandozó magyarok is feldúlták egész Nyugat-Európát, nagy félelmet keltve, most pedig a magyar honfoglalást felidézõ kiállításunk sikeresen szerepel Nyugat-Európában…

Olyan kultúrát tudunk felmutatni, megismertetni a külfölddel saját kiállításunkon, amely bizonyítható módon beépült az európai hagyományokba. A mongol kiállításnak is hasonló szerepet szánunk hazai viszonylatban. Sok fiatalt várunk a kiállításra, hogy jobban megismerjék múltunkat és gondolkodjanak közös jövõnkön. Hitte volna egykor valaki is, hogy ma dzsingisz.hu címû weboldalon a mongol vezérrõl tájékozódhatunk …?

A mongol miniszter anyanyelvi köszöntéssel üdvözölte a megjelenteket, majd arról szólt, hogy a mostani kiállítást mintegy egymillióan látták, s a legkorábbi idõktõl, a XIII. századi nagybirodalmakon át mutatja be egészen napjainkig a mongolokat.  A szerzõdésrõl szólva emlékeztetett, a '90-es évektõl kezdõdõen változások történtek a két ország kapcsolataiban, de az oktatás, kultúra és tudomány területein zavartalan volt az együttmûködés, ezt erõsíti meg a mostani,  2007-tõl 2010-ig szóló oktatási-, kulturális-, tudományos együttmûködési szerzõdés. 

A mongol emberek hagyományaink hasonló volta miatt különösen közel érzik magukhoz a magyarokat.

A szerzõdés ünnepélyes aláírása után a két miniszter emléket nyújtott át egymásnak, Hiller István Hunyadi Mátyás emlékérmével és egy palack Tokajival ajándékozta meg partnerét.

Mongol lovasA Khukh Mongol (Kék Mongólia) nevû mongol hagyományõrzõ népi együttes és szólistája adott ízelítõt a megnyitó látogatóinak  a mongol zenei hagyományokból.

Dzsingisz kán, (ifjúkori nevén Temüdzsin )  1162-1227 között uralkodott, egyesítette a mongol törzseket és  létrehozta a Mongol Birodalmat.  Felülkerekedve a szomszéd népeken, nyugat felé terjeszkedve meghódoltatta az orosz fejedelemségeket, Perzsiát, majd hódítását kiterjesztette Elõ-Ázsiára, Koreára, Hátsó-Indiára, Indonéziára, végül Kínára.  1240-41 között Magyarország és Lengyelország ismerte meg a mongol hódítókat. 

A történelem a mongolokat sem kímélte, a szovjet és a kínai uralom alatt Dzsingisz neve tabutéma volt, de ma ismét

nemzeti hõsként, államalapítóként tisztelik, az elmúlt évben hivatalosan is megünnepelték a mongol birodalom megalapításának 800. évfordulóját.

Az orosz, a nyugati, kínai, perzsa szemléletben vérszomjas hadvezérként él a kán, s a civilizált világ ellenségének festik le. Sok áldozata volt Dzsingisz hódításainak, de a hadjáratok 40 milliós áldozata mellett a mongol katonai taktikához hozzátartozott a mészárlásokról szóló hírek eltúlzása is.  A kán negatív képe fõként az eltelt idõk során és ellenségeinek írásaiból alakult ki, de ez a kép a kutatások fényében ma már nyugati megítélésben is változik.

A tárlat festményeket, aranykincseket, buddhista szobrokat, korabeli használati tárgyakat, írásos emlékeket tartalmaz.  A Mongólia történelmét az 1200-as évektõl a mai napokig bemutató kiállítás május 25-tõl szeptember másodikáig látható a Nemzeti Múzeumban, együtt  A tatárjárás c. kísérõ-rendezvénnyel.  

Diákoknak és családoknak egyaránt kínál a múzeum a kiállításhoz kapcsolódó programokat;  foglalkozások, napközis tábor, múzeumi tábor, délutáni mongol programok, Katedra történelmi program képében.

http://www.mnm.hu/

http://www.dzsingisz.hu/

jelentkezesdzsingisz@mnm.hu

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük