Június 3-án, Szentháromság vasárnapján XVI. Benedek pápa a délelõtti szentmise keretében 4 új szentet kanonizált: Marie Eugénie de Jésus Milleret francia rendalapító szerzetesnõt, Gorg Preca máltai rendalapítót, Lipnicai Simon lengyel ferencest, valamint Karel Van Sint Andries Houben holland passzionista szerzetest.

Június 3-án, Szentháromság vasárnapján XVI. Benedek pápa a délelõtti szentmise keretében 4 új szentet kanonizált: Marie Eugénie de Jésus Milleret francia rendalapító szerzetesnõt, Gorg Preca máltai rendalapítót, Lipnicai Simon lengyel ferencest, valamint Karel Van Sint Andries Houben holland passzionista szerzetest.

Marie Eugénie de Jésus Milleret

1817. augusztus 26-án született a franciaországi Metzben, nem hívõ családban nõtt fel. 12 évesen elsõáldozó volt, de a családi ösztönzés hiányában csak 15 évesen tért meg. Egy nagyböjti szertartás során kapott hívást a szerzetesi életre, s hamarosan novícia lett a Vizitációs Nõvéreknél. 1825-ben egy zarándoklat során döntött úgy, hogy kolostori szabályokon alapuló tanító intézményt alapít.

1839-ben megalapította Mária Mennybevételérõl Nevezett Nõvérek Kongregációját, és megkezdte missziós mûködését. Felismerte annak fontosságát, hogy a fiataloknak beszéljen a hitrõl, különösen is fiatal lányoknak, hogy felnõtté válva képesek legyenek felelõsséget vállalni családjukért, az Egyházért és a társadalomért. Életében ösztönzést és erõt kapott a missziós imából, amelyet szemlélõdéssel és tettekkel társított. A kongregációt 1888-ban hagyta jóvá a pápa. Ekkor már 34 országban dolgoztak világszerte.

1898. március 10-én halt meg. 1975. február 9-én, VI. Pál pápa avatta boldoggá.

Emléknapja: március 10.

Gorg Preca

  1880. február 12-én született Vallettában, Máltán. Iskolai tanulmányait a hamruni líceumban végezte, majd szemináriumba ment. Tüdõbetegsége ellenére hamarosan diakónussá szentelték, súlyosbodó betegsége miatt azonban nem volt várható, hogy felszentelik. Csodával határos módon azonban meggyógyult betegségébõl – ezt Szent József közbenjárásának tulajdonította -, és 1906. december 22-én pappá szentelték.

Életét az evangelizációnak szentelte a tanításon, íráson, katekéziseken és a szentségek kiszolgálásán keresztül, de leginkább életének példájával. Megalapította Keresztény Tanok (Doktrínák) Társaságát, amely a plébániákat segítette, hogy jól felkészült és nagylelkû katekétákkal dolgozzanak. Ma a társaságnak közel 110 központja és 1100 tagja van világszerte.

1962-ben hunyt el. 2001. május 9-én avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Emléknapja: július 26.

Lipnicai Simon

1432 körül született Lipnicában, Lengyelországban. Egyetemi tanulmányait Krakkóban végezte, majd pappászentelése után itt kezdte meg igehirdetõi szolgálatát. Szavainak és imáinak hatására sok bûnös tért jó útra. Több évi apostolkodás után engedélyt kapott, hogy a Szentföldre zarándokoljon. Elindult azzal a titkos szándékkal, hogy ott vértanúságot szenvedjen. Ez a reménye azonban nem teljesült.

Visszatérve folytatta az igehirdetést, a waweli székesegyház prédikátora lett. Rendjében többféle hivatalt is viselt, egy idõben tartományfõnök is volt.

Az 1482. évi pestisjárvány idején hõsiesen ápolta a betegeket. ? is elkapta a járványos betegséget s Krakkóban 1482. július 18-án a felebaráti szeretet áldozataként halt meg.

1685. február 24-én XI. Innce páp avatta boldoggá.

Emléknapja: november 27.

Karel van Sint Andries Houben

1821. december 11-én született Munstergeleenben, Hollandiában. Tanulmányait Sittardban végezte, majd 1840-ben katonának állt, ahol 5 évig szolgált. Néhány évvel késõbb, 1845-ben csatlakozott a passzionistákhoz Ere-ben (Belgium).

1850. december 21-én szentelték pappá, majd 1857-tõl Írországba élt. Itt térített és a keresztényeket hitük gyakorlására buzdította. Különös figyelmet szentelt a betegeknek, akikben a megfeszített Krisztust ismerte fel. Amikor gyógyító tevékenységének híre ment, minden felé hívták betegekhez, vagy kérték imáit. Nevéhez igen sok gyógyulás fûzõdik.

1893. január 5-én halt meg Írországban. 1988. október 16-án avatta boldoggá II. János Pál pápa.

Emléknapja: január 5.

Magyar Kurír