Kárpótlási ügyek rendezését sürgeti az ombudsman

http://www.obh.hu/  Az ombudsmani hivatal létrehozása óta számos panaszos sérelmezte, hogy a magyar állam nem nyújt kárpótlást a magyar-csehszlovák lakosságcsere során elveszett javakért. Az országgyűlési biztosok a tevékenységükről készült éves beszámolókban rendszeresen kitértek a törvény hiányára. Az ombudsman tájékoztatást kért az igazságügyi és rendészeti minisztertől a jogalkotás késedelmének okáról.

http://www.obh.hu/  Az ombudsmani hivatal létrehozása óta számos panaszos sérelmezte, hogy a magyar állam nem nyújt kárpótlást a magyar-csehszlovák lakosságcsere során elveszett javakért. Az országgyűlési biztosok a tevékenységükről készült éves beszámolókban rendszeresen kitértek a törvény hiányára. Az ombudsman tájékoztatást kért az igazságügyi és rendészeti minisztertől a jogalkotás késedelmének okáról.

  
    A törvény hiányában nem fejezhető be az alkotmányos követelményeknek megfelelő kárpótlási folyamat – emlékeztet Szabó Máté ombudsman és felidézi: 1996 óta számos panaszos sérelmezte, hogy az 1946. évi magyar-csehszlovák lakosságcsere során elveszett javakért a magyar állam nem nyújt kárpótlást. Az Alkotmánybíróság egy 1996-os határozata értelmében alkotmányellenes helyzet állt elő azáltal, hogy Magyarország nem tett eleget a párizsi békeszerződésben foglalt kártalanítási kötelezettségének. A békeszerződésben a magyar kormány a többi között vállalta, hogy kártalanítja azokat a magyar állampolgárokat, akiknek javait a békeszerződés értelmében elvették. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy 1997. június 30-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket a békeszerződés hivatkozott rendelkezéseinek végrehajtására majd 2003-ban a lakosságcsere tárgyában is hozott egy határozatot, eredmény nélkül.

    Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már 1998-ban megállapította, hogy a magyar állam alkotmányos mulasztása a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény tekintetében is fennáll. Felkérte a miniszterelnököt, a külügyminisztert és az igazságügyi minisztert, hogy a nemzetközi szerződéssel okozott károkért való kárpótlásról rendelkező törvény hatálya – figyelemmel az esetleg korábban közvetve a csehszlovák államtól kapott kárpótlásra – terjedjen ki a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény áldozataira is.
    Az Országgyűlés 2009. évi tavaszi ülésszakának törvényalkotási programja sem tartalmazza a törvényjavaslatot, ezért az ombudsman felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy tájékoztassa a jogalkotás késedelmének okáról.