Nem lesz sztráda a Budai alsó rakpartból
7 perc olvasás
Budai alsó rakpart a Margít hidnálA budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna építésének részeként tavaly augusztus óta zajlik a Budai alsó rakpart kiszélesítése a Margit híd közelében. A rakpartkorrekció jövőbeni hatásaira vonatkozóan téves következtetések jelentek meg nemrégiben a sajtóban. A szakmai alapokat nélkülöző hírek, illetve az ezekből fakadó esetleges félelmek eloszlatása érdekében a beruházó álláspontját az alábbiakban ismertetjük.
Budai alsó rakpart a Margít hidnálA budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna építésének részeként tavaly augusztus óta zajlik a Budai alsó rakpart kiszélesítése a Margit híd közelében. A rakpartkorrekció jövőbeni hatásaira vonatkozóan téves következtetések jelentek meg nemrégiben a sajtóban. A szakmai alapokat nélkülöző hírek, illetve az ezekből fakadó esetleges félelmek eloszlatása érdekében a beruházó álláspontját az alábbiakban ismertetjük.
A Várkerület és a Duna mindkét partja 1987 óta képezi a Világörökség részét. A Budai alsó rakpart kiszélesítésének kérdéséről 2005-ben kezdődtek az egyeztetések az ENSZ kulturális szervezte, az UNESCO, és Budapest között. A tárgyalások kompromisszumos megállapodással zárultak.
A világszervezet elfogadhatónak találta a rakpart kiszélesítését abban az esetben, amennyiben az nem jár a jelenlegi 2×1 forgalmi sáv bővítésével, továbbá ha az új kialakítás hozzájárul a város és folyó kapcsolatának fejlesztéséhez.
A Margit híd déli felhajtója és a Zsigmond tér közötti rakpart-szakaszon tavaly kezdődött és jelenleg is zajlik a szélesítés. Műszaki megoldásai az UNESCO által támasztott kritériumoknak és a civil szervezetek bevonásával kialakított szempontoknak megfelelnek, hiszen a Margit hídnál az átalakítást követően is 2×1 sávos marad a rakpart (csak az új csomópont miatt szükséges kanyarodó sávokkal bővül), a gyalogosok számára új lépcsőlejárókat alakítanak ki, továbbá egy mozgáskorlátozottak számára is könnyen használható, rámpás lejáró is épül a híd lábánál. A személyautók és autóbuszok számára parkolóhelyeket jelölnek ki az útszakaszon, kiépítik a közvilágítást, továbbá új hajókikötők is létesülnek.
A Margit híd alatt jelenleg a normál közúti űrszelvény nem biztosított. A híd alsó, íves tartószerkezete a partfal felőli forgalmi sávban belóg a űrszelvénybe, így akadályozza a magas járművek (pl. autóbuszok) biztonságos közlekedését. Ennek feloldására a szóban forgó útszakaszon a rakpartot átlagosan 6 méterrel kiszélesítik a folyó irányában. Bizonyos pontjain csak 2 méteres szélesítésre van szükség, máshol 11 méteresre.
Utóbbi az Üstökös utca vonalában merül fel, hiszen itt új le- és felhajtó rámpákat építenek az alsó és a felső rakpart között. Ezek kialakítása teszi szükségessé a nagyobb mértékű szélesítést. Nem kell azonban attól tartani, hogy ennek következtében számottevően megemelkedne a folyó szintje és nőne az árvízveszély. Az előzetes hidraulikai tanulmányok szerint egy ilyen mértékű partszélesítés maximum 3 cm-es többlet duzzadást okozhat a Duna vízállásában.
Civil szervezetek nemrégiben felvetették – és ennek nyomán sajtóhírként is megjelent – hogy a Budai Vár alatti, világörökségi védelem alatt álló rakpart-szakasz a Margit hídig tart, a szélesítési munkálatok azonban „belógnak" ebbe a területbe. Azért van szükség arra, hogy a Margit híd déli felhajtójáig tartson a kiszélesített útszakasz, mert így lehet kialakítani a híd alatt a biztonságos űrszelvényt (megfelelő magasság biztosításával az útpálya és a híd tartószerkezete között).
A rakpartszélesítés módja, a partfal elnyújtott kialakítása a Duna áramlása szempontjából is kedvező, mert nem okoz hirtelen változásokat, megtöréseket az áramlásban (így elkerülhetőek az örvények), és kedvezőtlen mederváltozásokat sem von maga után (nem okoz feltöltődést a mederben). Így teljesíthető, hogy a folyó áramlásába a lehető legkevésbé avatkozzunk bele.
Ez a műszaki megoldás 2006. január 20-án született azon a – civil szervezetek bevonásával és részvételével tartott – szakmai egyeztetésen, amelyen a Budapest Világörökségéért Alapítvány is egyetértését fejezte ki a főgyűjtőcsatorna nyomvonalával és a rakpartszélesítés műszaki megoldásával kapcsolatban.
Szintén felmerült az az aggály, hogy a szélesítés következményeként a Duna megduzzad, megnövekvő ereje pedig erodálhatja azokat az ún. dugókat, amelyek a budai termálforrásokat a Duna irányban lefojtják, ennek következtében a termálvíz a folyóba juthat, a források vízhozama csökken, vagy elapadnak.
Erre a lehetőségre is gondolva, a beruházás és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei előzetesen lemodellezték a Duna megváltozó áramlását. Ennek során egyértelműen kiderült, hogy a beruházás következtében nem lépnek fel olyan áramlási viszonyok, amelyek a meder erózióját, vagy feltöltődését okozhatnák.
A Duna-parti főgyűjtőcsatorna építése során a szakemberek végig figyelemmel kísérik a munkálatokat a hőforrások és a termálkutak épségének megóvása szempontjából is. A beruházás vízjogi létesítési engedélyében előírtaknak megfelelően a kivitelező ügyel arra, hogy a csatornaépítés ne okozza a termálvizek visszaduzzasztását, szennyezését, ne zárja el szivárgási útjait.
A szóban forgó rakpart-szakaszt nem csak kiszélesítik, de az útpálya szintjét 1,5 méterrel meg is emelik. Utóbbira azért van szükség, hogy a főgyűjtőcsatorna számára biztosítsák a megfelelő mértékű takarást. Itt az úttest eredetileg alacsonyabb szintre épült, mint az útszakasz többi része, ezért a Duna magasabb vízállása esetén eddig ez a szakasz azonnal víz alá került, és megakadályozta az autóforgalom áthaladását. Az útpálya megemelését követően ritkábban kell majd árvízi elöntés miatt lezárni ezt az útszakaszt a forgalom elől, így az autósokat sem kell az Árpád fejedelem útja – Lajos utca – Pacsirtamező utca útvonalra terelni.
Az új csomópont megépítése, valamint a Margit hídnál történő kiszélesítés nem jár a nehézgépjárművek forgalmának növekedésével. A rakparti út ma az egyetlen olyan észak-déli irányú budai főútvonal, amelyen a kerületközi, nagyobb térséget érintő forgalom (ha úgy tetszik, a „belső tranzit") a budai belvárost elkerülve tud haladni.
A nehéz tehergépjárművek átmenő forgalom céljából nem tudják használni az alsó rakpartot, mert az útvonal része a fővárosi rendeletben megnevezett, táblákkal jelzett, 12 tonna össztömeg-korlátozási övezetnek, így az ennél nehezebb járművek csak behajtási hozzájárulással vehetik igénybe. Az engedélyt mérlegelés alapján budapesti indulású és úti célú járművek kaphatják meg (pl.: észak Buda-dél Buda relációban, elkerülendő a budai belvárosi útvonalakat).
A Duna-parti kórházak és a Komjádi Uszoda megközelítése az Üstökös utcai új közúti csomópont megépítését követően is biztosított lesz. Még nincs végleges döntés a balra kanyarodási lehetőség pontos helyét illetően, több változatot is vizsgálnak a szakemberek.
Az egyik lehetőség, hogy változatlanul az Árpád fejedelem útja – Üstökös utca csomópontban lehet majd balra kanyarodni, ennek alternatívája lehet a bekanyarodás engedélyezése az Üstökös utca – Komjádi Béla utca közötti szakaszon, vagy a Komjádi Béla utcánál.
