A Független Rendészeti Panasztestület meghozta első állásfoglalásait a 2009. március 15-ei események kapcsán

http://www.panasztestulet.hu/index.php?link=hu_kezdolap.htm A 2009. március 15-én végrehajtott rendőri intézkedésekkel összefüggésben a Független Rendészeti Panasztestülethez összesen mintegy 40 panaszbeadvány érkezett. Miután a rendőrség április utolsó napjaiban a Testület rendelkezésére bocsátotta az események megítéléséhez szükséges dokumentációt, megkezdődhetett a sérelmek érdemi vizsgálata.

http://www.panasztestulet.hu/index.php?link=hu_kezdolap.htm A 2009. március 15-én végrehajtott rendőri intézkedésekkel összefüggésben a Független Rendészeti Panasztestülethez összesen mintegy 40 panaszbeadvány érkezett. Miután a rendőrség április utolsó napjaiban a Testület rendelkezésére bocsátotta az események megítéléséhez szükséges dokumentációt, megkezdődhetett a sérelmek érdemi vizsgálata.

Az elsők között foglalt állást a Testület azon két fiatalember – korábban nagy sajtónyilvánosságot kapott – ügyében, akiket a Kossuth téren tartott állami rendezvény biztosításában részt vevő rendőri erők azért állítottak elő, mert hangosan skandálva a miniszterelnök távozását követelték. A Testület megállapítása szerint a rendőrség súlyos alapjogsértést valósított meg azzal, hogy a két férfit előbb a tömegből kiemelve igazoltatták, majd bilincsben a Gyorskocsi utcai fogdára előállították, ott motozásnak vetették alá, és több órán keresztül fogva tartották.

A Testület álláspontja szerint tévedett a rendőrség abban, hogy a panaszolt események idején a Kossuth téren a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti rendezvény zajlott, mivel az állami ünnep ilyennek nem tekinthető, így fogalmilag kizárt, hogy a panaszosok bármelyike elkövethette volna a gyülekezési szabadság megsértését. Erre tekintettel nem lehetett jogszerű a szabálysértés elkövetésére és tovább folytatására hivatkozva a panaszosok előállítása sem. Az előállítás jogszerűsége ellen szól továbbá, hogy az intézkedéseket nem előzte meg közvetlenül a panaszosoknak címzett egyértelmű felhívás, továbbá, hogy a panaszosok ellenszegülő magatartására való hivatkozás sem volt alátámasztható a rendőrség videofelvételei alapján. Ugyanezen körülményre tekintettel ítélte úgy a Testület, hogy nem álltak fenn a bilincselés, mint kényszerítő eszköz alkalmazásának feltételei sem.

A Gyorskocsi utcai fogdára való befogadást követően jogalap nélkül, a hatályos szabályok helytelen értelmezése alapján hajtották végre a rendőrök a panaszosok, mint előállított személyek motozását. Növelte a jogsértés fokát az, hogy egyik panaszosnak sem volt lehetősége értesíteni hozzátartozóját, továbbá, hogy szabadságuk elvonása aránytalanul hosszú ideig tartott – mivel a kihallgatásukat követően még több mint két órán keresztül bent tartották őket, noha akkor azt már semmi nem indokolta. A fentiek alapján a Testület megállapította, hogy a panaszosokkal szemben foganatosított eljárás szinte minden pontja kifogásolható volt. Az intézkedés-sorozat eredményeként a panaszosok véleménynyilvánítási jogának, személyi szabadságának, tisztességes eljáráshoz való jogának és emberi méltóságának egyenként és összességében is súlyos fokú sérelme következett be, ezért a Testület állásfoglalásait megküldte az országos rendőrfőkapitánynak.

A március 15-ei rendőri intézkedésekhez kapcsolódó vizsgálatai alapján a Testület két súlyos problémára kívánja felhívni a figyelmet. A hatályos jogrendben nagyfokú jogbizonytalanságot okoz az előállítottak – mint személyi szabadságuktól megfosztott személyek – helyzetének szabályozatlansága. Egy ilyen súlyú jogkorlátozás esetén elengedhetetlen, hogy az érintettek státuszát, jogait és kötelezettségeit részletes normák rendezzék, ezért a Testület aggályait jelezni fogja az illetékes miniszternek, és az Alkotmánybírósághoz fordul.

Visszásságot tapasztalt a Testület a panaszjogról való tájékoztatás rendőri gyakorlatában is. A rendőrség álláspontja szerint ugyanis nincs jogszabályi kötelezettség arra, hogy az intézkedő rendőr az érintetteket kioktassa a Testülethez fordulás lehetőségéről is. A Testület nem fogadja el a Rendőrségről szóló törvény ilyen értelmezését, mivel az egyértelműen előírja a törvényben említett valamennyi panaszlehetőségről való tájékoztatást, így sérti az érintettek panaszjogát, ha a Testülethez fordulás lehetőségéről nem kapnak megfelelő felvilágosítást. Ezzel összefüggésben Testület kifogásolhatónak ítéli, hogy az előállított személyek részére a rendőrség olyan tájékoztató-nyomtatványokat ad ki, amelyeken a Testület nem szerepel és egyes jogvédő szervezetek elérhetőségei is tévesen jelennek meg.

Az állásfoglalásokat a Testület az országos rendőrfőkapitány határozatának meghozatalát követően hozza nyilvánosságra.